A rengeteg UV-sugárzás rosszindulatú daganathoz vezet – bőrgyógyászt kérdeztünk a napégésről

„A Nap a felhő mögött van, nem lesz ebből leégés” – gondoljuk jóhiszeműen, és néhány óra múlva már vörösen izzik a bőrünk. Bár az idei nyarat eddig nem a forróság jellemezte, az bizonyos, hogy a napsugarak ádázan leselkednek ránk, és fájdalmas égést, gyulladást, rosszullétet okoznak, ha nem figyelünk kellőképpen. Biztonságos a napozás, bármikor szakíthatunk rá időt? Hogyan kerüljük el és kezeljük a napégést? Száva Andrea marosvásárhelyi bőrgyógyász szakorvost kérdeztük.

Nyáron, amikor legtávolabb van a Föld a Naptól, sokkal erőteljesebben érik az embereket a napsugarak, ezért olyan gyakoriak ebben a periódusban a leégések, amelyek 12-17 óra között a legveszélyesebbek – tudtuk meg a bőrgyógyász szakorvostól, aki azt javasolja, délelőtt 11 óráig, illetve délután 17 órát követően vonuljunk a napra, ha barnulni és nem megsülni szeretnénk.

Bár távolabb vagyunk a Naptól, a hőmérsékletet nem a távolság, hanem a napsugarak beesési szöge határozza meg: minél nagyobb szögben érik a felszínt, annál jobban felmelegítik azt. Mivel a Föld forgástengelye ferde, bolygónk a nyári időszakban „dől” a Nap felé, ezért esnek be nagyobb szögben a sugarak, és ezért tapasztalunk nagyobb meleget, mint télen, amikor közelebb van a kettő egymáshoz.

A szakember elmondása szerint az emberi bőrnek 6 típusát tartja számon a bőrgyógyászat, amelyek közül mindegyikre más-más módon hat a napsugárzás. A nagyon fehér bőrt, amelynek bőrsejtjei kevés melanint, pigmenst tartalmaznak, értelemszerűen jobban megviseli a napsütés, mint a kreolabb, barnább bőrt, amely kevésbé fogékony a napsugarak okozta leégésre. A napfény szabad szemmel nem látható ultraibolya sugárzásai (UV) is befolyásolják, hogy milyen mértékben sérül a bőr, ugyanis ezeknek 3 fajtája különbözőképpen jut be a bőrbe.

Az UVA sugárzás (100-280 hullámhossz) a felhámon keresztül az irhába jut: nem okoz bőrpírt, ellenkezőleg, a bőr gyors, és kevésbé tartós lebarnulását idézi elő feumalanin pigmentet képezve. Fontos tudni, hogy a napfény okozta öregedésért legfőképpen az UVA sugárzás felelős. Emellett az UVB sugárzás (280-315 hullámhossz) számos védő és pusztító hatást is gyakorol az emberi szervezetre, hiszen általa termelődik a D-vitamin, ugyanakkor a leégések és bőrdaganatok is az UVB sugárzás következtében jönnek létre. Az UVC sugárzás (315-400 hullámhossz) is hasonlóan negatív, hiszen ugyancsak a bőrdaganatok kialakulását teszi lehetővé – világított rá Száva Andrea bőrgyógyász szakorvos.

Ez okozza a gyors leégést

Az elmúlt években, a klímaváltozás és az ózonréteg elvékonyodása miatt egyre gyakrabban fordultak elő gyors és súlyosabb leégések, amelyek néhány órán belül égő, viszkető érzést váltanak ki, bőrpírt és fájdalmat eredményeznek. Ez tulajdonképpen a bőr gyulladásos folyamata – ismertette a szakember, hozzáfűzve, hogy komolyabb esetben hólyagosodás követi a felsorolt tüneteket.

A hólyagok idővel felszakadnak, nedveznek, a helyükön pedig hámhiány és felszíni seb keletkezik. A leégés egy még súlyosabb esete az, amikor a bőrön jelentkező tüneteket fejfájás, hányinger, hányás, láz, hidegrázás, általános rossz közérzet is kíséri. A hirtelen jelentkező tünetekhez egyéb később jelentkező, utólagos következmények is társulnak: a felhólyagosodások helyén évekkel később is megjelenhetnek szeplők, pigmentfoltok, emellett a túl sok napfény a bőr öregedését is felgyorsítja. Mivel a „bőr nem felejt”, a gyerekkortól kapott UV-sugárzás az idő múlásával összeadódik, és rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásához vezethet: bazalsejtes carcinoma, laphámrák és melanoma is kialakulhat a múltban elszenvedett leégések nyomán.

Hogyan előzzük meg a leégést? Hogyan kezeljük?

Ha megtörtént a leégés, semmiképpen ne menjünk vissza a napra – figyelmeztet Száva Andrea bőrgyógyász szakorvos. Az általános tünetek gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszerekkel enyhíthetőek, ugyanakkor házi módszerként megfelelő a hideg vizes borogatás, a jegelés, a gyulladáscsökkentő, szteroidos kenőcsök használata, illetve a termálvízzel való testpermetezés. Fontos tudni, hogy az égett bőrfelületet dörzsölni és vakarni semmiképpen sem szabad.

A legérzékenyebb felületek azok, amelyeket nem fed ruha: tehát az arc és a kézfej az erőteljes sugárzásnak még inkább ki van téve, mint a kar, a nyak és a dekoltázs, amelyet – ha meggondoltan járunk el – a szabadba vonulásunk előtt vékony anyagú, lenge ruhákkal eltakarhatunk.

Mivel egyre erőteljesebb a sugárzás, a bőrünket ért égések pedig az évek folyamán felhalmozódnak, ajánlatos a délelőtti és a késő délutáni órákban napozni. Ilyenkor is fokozottan kell figyelni arra, hogy gyógyszertárból vásárolt, bőrtípusnak megfelelő naptejet használjanak a barnulni vágyók, és kétóránként kenegessék az égésnek kitett felületeket – hangsúlyozta a szakember, kiemelve, hogy az anyajegyek évente egyszeri ellenőriztetése is kulcsfontosságú a rosszindulatú bőrdaganatok elkerülésében.

Kapcsolódók

Kimaradt?