Csobbanni egyet a medencében, tóban, folyóban, megenni egy-két-három fagyit, jégkrémet, csúcsra járatni a klímát. Mindegy, hogy mit, de valamit tenni kell ebben a kánikulában, mert felforr az ember agyvize, olyan hőség van országszerte. A városi betonrengeteg tovább rontja a helyzetet. Az abszurd az egészben az, hogy a légkondicionáló rendszerek és klímaberendezések, amikkel próbáljuk felvenni a harcot a hőség ellen, hosszú távon ellentétesen hatnak az elvárásainkkal. Minél többet használjuk hűtésre őket, annál melegebb lesz a Földön. Talán közismertebb példa, hogy ha nyitva hagyjuk a hűtő ajtaját, azzal nemhogy lehűtenénk, hanem éppen hogy melegíteni fogjuk a lakást a hővé alakuló, felhasznált energia miatt. Valami hasonló a helyzet a légkondicionálókkal is. De ne szaladjunk ennyire előre. Előbb lássuk, hogy mi is a dörgés, izé, a hőség…

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) aktuális térképe meleg színekben „tündököl”, eszerint az ország nyugati felére narancssárga és vörös jelzésű, másod- és harmadfokú riasztást adtak ki, míg a keleti felén is sárga jelzésű, elsőfokú riasztás van érvényben. Az előrejelzés szerint június 24-én és 25-én, csütörtökön és pénteken a vörös jelzésű Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyében szélsőséges maximum-hőmérséklet, az időszak abszolút rekordjaihoz hasonló hőmérséklet várható. Ez 39 és 41 Celsius-fok között, északnyugaton 35 és 38 Celsius-fok között alakul. Még éjszaka sem nagyon csökken 20-24 fok alá a hőmérséklet. Az ország délnyugati és középső részén is erősödik a hőhullám. Röviden: kánikula van.

Februárban még a rekordhideg miatt omlott össze kártyavárként egyebek között Texasban az áramellátás, az elmúlt napokban azonban éppen a hatalmas hőség miatt fő a texasiak feje. Az áramszolgáltatók arra kérik a lakosságot, hogy a klímaberendezések termosztátjait állítsák valamivel magasabb értékekre, mert egyébként a túlterheltség miatt ismét összeomolhat az áramellátás. Egyes szolgáltatók odáig mentek, hogy távolról, maguk emelték meg az ügyfeleik okos termosztátjain a beállított hőmérsékletet, amire a szerződési feltételek alapján lehetőségük volt. Ha a villamosenergia-rendszerben nem is, de az ügyfeleknél ez kiverte a biztosítékot.

A Qubit két évvel ezelőtt idézett egy három évvel ezelőtti, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által közzétett, a légkondicionálás jövőjéről szóló globális jelentést, ami szerint az elkövetkező 30 évben háromszorosára nő a légkondicionálás iránti igény világszerte, ami növeli az áramfogyasztást, a szén-dioxid-kibocsátást és a globális felmelegedést. Az előrejelzés szerint a klimatizált épületek száma a jelenlegi 1,6 milliárdról 5,6 milliárdra emelkedhet. Jelenleg megközelítőleg a világ áramfogyasztásának 9 százalékáért felelős légkondicionálást végző berendezések 2050-re a Föld áramfelhasználásának 12,7 százalékát fogják kitenni. A cikk által idézett tanulmány szerint 2050-re például a jelenleg 30 millió készüléket használó Indiában is meghaladhatja az egymilliárdot a légkondicionáló berendezések száma, ezek nagy részét viszont feltehetőn az olcsóbb, de energiazabáló, a nyugati országokban már nem kívánatos készülékek fogják kitenni.

Nem önmagában a klímaberendezések nagyobb fogyasztása jelenti a környezetkárosító hatást: a felhasznált energia előállításának a forrása a nagyobb gond, ugyanis nagyrészt még mindig fosszilis energiahordozók elégetéséből származó energiát használunk, ami növeli az üvegházhatást. Ugyanakkor a légkondicionálókban használt speciális gázok szintén üvegházhatású gázok, amelyek szivárgás esetén károsítják az ózonréteget.

Egyre forróbbá válik a téma, bár a negyvenfokos hőségben nehéz arra gondolni, hogy holnap még rosszabb lesz a klímaberendezések használata miatt. Egy olyan ördögi kör ez, ami testközelivé teszi a pokoli tűzről szóló rémképzetünket. Hatékonyabb berendezéseket és egyre több megújuló energiaforrást kell használnunk, ha nem akarunk élve megsülni.

(A címlapfotó forrása: Pixabay.com)