„Ne tegyék ezt, meg fognak ölni, menekült vagyok!” – könyörgött az életéért egy utastársa szerint a Ryanair minszki kényszerleszállításakor Raman Prataszevics. A 26 éves ellenzéki blogger és aktivista a NEXTA Telegram-csatorna korábbi főszerkesztője, akinek az Athénból Vilniusba tartó gépét vasárnap a fehérorosz hatóságok leszállásra kényszerítették, őt pedig barátnőjével, a 23 éves Szofija Szapegával együtt őrizetbe vették. Nem alaptalan az ellenzéki aktivista félelme, ugyanis Fehéroroszországban lehetséges a halálbüntetés, őt pedig terrorizmussal és zavargások kirobbantásával vádolták meg a belarusz hatóságok.

„Lol, úgy tűnik, hogy a titkosszolgálat követett a repülőtéren, és még le is próbálta fényképezni az irataimat. Nem vagyok benne biztos, de mindenesetre ez valami gyanús szarság” – írta egy barátjának oroszul Raman Prataszevics, mielőtt még felszállt volna a litvániai Vilniusba tartó gépre. Fehéroroszországban vadászgép segítségével kényszerítették leszállásra az utasszállítót, ezzel az akcióval a belarusz narratíva szerint egy terrorista bombafenyegetést igyekeztek elhárítani. Állításuk szerint lengyel IP-címeken keresztül, Svájcból kaptak információt arról, hogy a Hamász palesztin radikális szervezet a gép felrobbantásával fenyegetőzött. „Mi, a Hamász katonái követeljük, hogy Izrael állítsa le a Gázai övezet támadását. Követeljük, hogy az Európai Unió szüntesse be Izrael támogatását. (...) Amennyiben nem teljesítik követeléseinket, felrobbantunk egy pokolgépet Vilnius felett a Ryanair-gép fedélzetén” − idézte a minszki közlekedési minisztérium a palesztin szervezet állítólagos üzenetét.

Ezt azonban határozottan tagadta a Hamász. Músza Abu Marzuk, a szervezet politikai bizottságának helyettes vezetője hazugnak és nevetségesnek nevezte ezeket az állításokat. Twitter-üzenete szerint az iszlám mozgalom létrejötte óta kizárólag az izraeli megszállás ellen küzdenek. A svájci külügyminisztérium szintén azt közölte szerdán, hogy nem tudnak semmiféle pokolgépes fenyegetésről, amely indokolhatta volna a gépeltérítést. Természetesen a leszállást követően, a repülőgép ellenőrzése után a bombáról szóló információ nem igazolódott, eközben azonban a belarusz hatóságoknak lehetőségük nyílt őrizetbe venni az aktivista bloggert és barátnőjét.

„A Hamász vagy nem a Hamász, ennek már nincs jelentősége” – mondta Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök a belarusz parlament képviselőivel és az alkotmánybizottság tagjaival tartott szerdai megbeszélésén. A saját megközelítésük szerint végülis sikerült egy terroristát elfogniuk Raman Prataszevics személyében. De miért került a blogger újságíró a belarusz hatóságok kereszttüzébe, hogy még egy utasszállító gép eltérítését is bevállalták érte, kivívva ezzel számtalan ország rosszallását és mellé társuló szankcióit?

Önironikus módon Twitter-fiókja leírásában Prataszevics maga adja meg a tömör választ a kérdésre: „az első újságíró-terrorista”. Lukasenko elnök szemében azt követően vált fenyegetéssé Prataszevics, hogy a 2020-as választások utáni tiltakozássorozat  során hiába tiltotta be az ellenzéki médiumok nagyrészét, mert Prataszevicsék a Telegramot használták az információk közlésére, ami egy titkosított közösségi oldal, így a Telegram-csatornák lettek a tüntető ellenzék legfőbb médiumai. A NEXTA Telegram-csatorna a tüntetések egyik fő kommunikációs csatornájává vált, tavaly szeptember végére már több mint egymilliárdszor látogatták meg a csatornát. Ennek hatására elfogatóparancsot adtak ki a blogger újságíró ellen és felkerült a fehérorosz KGB terroristákat számontartó listájára a NEXTA alapítójával, Sztyepan Putilóval együtt.

Tavaly, amikor az orosz BBC megkérdezte tőle, hogy a NEXTA tulajdonképpen a tiltakozások központja vagy inkább média, Prataszevics azt válaszolta: „Nehéz megmondani, hogy kik vagyunk. Elsősorban belaruszok, akik szeretnének hazatérni és egy diktatúra nélküli, szabad országban élni.”

Az, aki az egyik fél szemében hős aktivista, az a másik fél szemében terrorista. Ami egyik oldal szerint hatalmi túlkapás, az a másik oldal szerint jogos fellépés. Valahogy azonban az egymásnak feszülő narratívák mögött mégiscsak aránytalanságok tűnnek fel, és a külső szemlélő számára mintha könnyebben billenne el a mérleg nyelve abba az irányba, hogy inkább az államhatalom „terroristáival” azonosuljon, az ő igazukat fogadja el. Mert amikor már a szabad szólást is üldözik, amikor szemenszedett hazugsággal gépeket térítenek el, amikor az ellenvéleményen levőket bebörtönzik, kínozzák, akkor nehéz azt a közjó érdekében felfogott cselekedetként értelmezni. Amikor egy rezsim kizárólagos jogot formál arra, hogy eldöntse, mi a közjó, hogy mi a jó az embereknek, hogy mit szabad mondani és gondolni, az a rendszer már rég nem demokratikus, és hiába játssza el a választások színjátékát, diktatúra marad. Az ilyen rendszerek „terroristái” valójában hősök.

(Címlapfotó: Raman Prataszevics egy 2017-es minszki tüntetésen | Fotó: Agerpres/EPA)