banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Kevésbé ártalmas az e-cigaretta, mint a hagyományos? Tüdőgyógyászt kérdeztünk

„Bezzeg nagyapám 60 évig szívta, és ma is vígan éldegél” – érvelnek káros szenvedélyük mellett a dohányosok, akik a reggeli köhögést, elszíneződött köpetet, mellkasfojtó szorítást természetesnek vélik. Pedig ezek a tüdő szerkezeti változásának első jelei, hiszen a légzőszerv a friss levegőért dolgozik, minden más belélegzett anyag pusztítóan hat rá, fogalmazta meg dr. Kurkó Csilla, a Csíkszeredai Megyei Kórház főorvosa. A dohányzásmentes világnap kapcsán a cigarettázás egészségre gyakorolt káros hatása mellett azt is körüljártuk, hogy van-e valóságalapja sokak meggyőződésének, miszerint az elektromos cigaretta kevésbé ártó, mint a hagyományos.

A dohányzás egészségre gyakorolt káros hatása „lerágott csont”, ha álmából ébred az ember, akkor is tudja, hogy a cigarettázás nagyban hozzájárul a légzőszerv daganatos betegségeihez. A dohányosok mégsem veszik komolyan a figyelmeztetést, mivel magyarázható a nemtörődömségük?

A függőség bekebelezi az embereket: fiatalkorban a kíváncsiság vezeti rá őket, hogy kipróbálják a cigarettázást, és szinte észrevétlenül válnak láncdohányosokká úgy, hogy hosszú időn keresztül tagadásban élnek. Sokan úgy hiszik, akkor avatódnak be a felnőttek világába, ha dohányozni kezdenek, mert valami olyat tesznek, ami tilos, ami veszélyes, ami felelősséggel jár.

Holott ma már bizonyított, hogy nem csupán a hajlam vagy az örökletesség vezet függőséghez, hanem az egyén szervezetének felépítése is, ugyanis minden sejtfalszinten különböznek a receptorszámok és receptorkombinációk, amelyek közt jócskán van olyan, ami megalapozza, hogy függővé válik valaki vagy sem. A függőségre „beállított” receptorszámmal rendelkezők rövid időn belül kezdenek kötődni káros szenvedélyükhöz – voltaképpen ez a tényező határozza meg, hogy hosszú távon ki marad dohányos, és ki az, akinek könnyűszerrel sikerül leszoknia.

Mindenki számára ismerős a jelenség, hogy egy „nagy dohányos” élete folyamán többször is eldönti, felhagy cigarettafüggőségével, mégsem jár sikerrel. Ha mégis, és rövid ideig megszabadul szenvedélyétől, elvonási tünetek jelentkeznek nála, remegni kezd, ingerültté válik, és pótcselekvésekre vált, azaz másfajta függőségbe temetkezik, legyen szó cukorkaszopogatásról, rágózásról, egésznapos nassolásról.

A „nagy dohányosokra” egyébként jellemző, hogy a külvilág felé azt közvetítik, ha szeretnék, bármikor letennék a cigarettát. Azt a látszatot keltik, hogy nincs akadálya a cigarettázástól való szabadulásuknak, azonban, amikor az egészségük vagy az anyagi helyzetük azt követeli, hogy hagyjanak fel káros szenvedélyükkel, nem bírnak lemondani róla, idegessé, zavarttá válnak. Illetve ha fel is hagynak vele, kis idő elteltével visszaszoknak. Végletesség jellemző a dohányosok táborára, akik különféle kategóriákba sorolhatók: vannak a napi 2 csomag cigarettát elszívók, akik bármikor képesek végérvényesen lemondani, ha károsnak ítélik; és ott vannak azok a személyek, akik viszonylag keveset szívnak, mégsem bírnak szabadulni.

A leggyakrabban elhangzó érv az, hogy idős személyek napjainkban is cigarettáznak, mi több, évtizedeken át naponta többször hódoltak káros szenvedélyüknek, mégsem betegedtek meg. Noha legtöbben ezzel kardoskodnak függőségük mellett, az évtizedeken át cigarettafüsttel kínzott tüdő csak nem lehet egészséges…

Valóban léteznek olyan dohányosok, akik látszólag egészségesen élnek évtizedeken át, de az nem azt jelenti, hogy nincs probléma a tüdőjükkel, csupán azt, hogy nem került feltárásra, mert egyelőre nem okozott panaszokat. A szervezetek nem egyforma felépítésűek, a tüdőszerkezetek, a kötőszöveti elemek is egyénenként eltérőek, ezért nem reagál hasonlóképpen minden ember a dohányzásra. Míg van, akit fulladásos rohamok gyötörnek, köhögés és különféle légzőszervi panaszok jelentkeznek, addig egyeseknél szinte alig okoz tüneteket a függőség.

Időskorban eleve kevesebbet mozognak az emberek, nincs már akkora erőkifejtés a napjaikban, mint fiatalabb korukban, így a tüdő sem terhelődik, van lehetősége „visszafogottan” funkcionálni. A „szerencsésebb” esetek mellett azonban megjelennek a kevésbé pozitív végkicsengésű történetek is, hiszen szintén mindenki ismerhet legalább egy olyan személyt, aki egy nem túl veszélyes légzőszervi panasz mellett, legyen az asztma vagy egyéb probléma, rágyújt egy cigarettára, és máris rohamokban tör ki, 40 éves korában pedig kapkod a levegő után, annyira elnehezedik a légzése.

Vannak általános tünetek, amelyek minden dohányos tüdőjében hasonlóan jelentkeznek? Hiszen a daganatos betegségen kívül egyéb szövődményeket is maga után von a cigarettázás…

Minden dohányos tüdőjén jelentkeznek kisebb vagy nagyobb felületi elváltozások. Van, akinél 5-10 év dohányzás után kezd leépülni a szerv, másoknál több évtizednyi cigarettázás váltja ki ugyanazt. A tüdő belsejében van ugyanis egy csillószőrrendszer, ami a légútrendszer öntisztulásáért felelős. A dohányzás hatására a csillószőrök elpusztulnak, krónikus gyulladás indul el a tüdőszövetben, a léghólyagocskák és hajszálerek között, amely végül a kötőszövet felszaporodásához vezet, és csökkenti a légző felületet. Ezt nevezik tüdőfibrózisnak.

Ez voltaképpen azt jelenti, hogy sérül a légzőszerv azon szerepe, hogy egyfajta szivacsként táguljon és szűküljön, aminek következtében az érintettek légzőszerve lufihoz hasonlítható, tágult tüdővé alakul. A légzést az is hátráltatja, hogy a csillószőrök pusztulása miatt az öntisztulási folyamat is nehezítetté válik. Helyenként hörgőtágulatok, másutt szűkületek alakulnak ki annak függvényében, hogy a különféle gyulladásos folyamatok milyen gyakorisággal, a szerv melyik részén zajlanak. Mindez visszafordíthatatlan elváltozás, ami különböző mértékben az összes dohányos tüdőjére jellemző.

Fotó: Adobe Stock

Míg a szervben bekövetkezik a károsodás, addig az embert kívülről „csupán” a köhögés figyelmezteti. Reggelente, a testhelyzet megváltozásával felszínre törnek a váladékok, amelyek nehezen tisztulnak a légutakból. Ezek köhögési reflexet váltanak ki, és a reggeli rutint lassacskán a köhögés-köpés inger határozza meg, ami a legtöbb dohányosnak szinte természetes, fel sem tűnik nekik, hogy ami éppen zajlik, az az egészségük károsodásáról tesz tanúbizonyságot. Akkor kezdenek felfigyelni a gondjaikra, amikor a jelenséghez a légutak felülfertőződése, különféle tüdőgyulladás, vagy sárgás-zöldes köpet is társul.

Emellett az is gyakori, hogy a cigarettázás tüdőrákot eredményez, ennek kiváltó oka a dohánytermék égéséből keletkező füst, amiből megközelítőleg 6000 féle károsanyag szabadul fel. Ezek a légútba kerülve több éven keresztül „dolgoznak” az elrákosodás folyamatán. Nyilván nem minden dohányos válik tüdődaganatossá, de a betegségben szenvedők 80 százaléka dohányosként élt.

Mostanság több táborra oszlanak a dohányosok: vannak, akik a piacon kapható cigarettákat szívják, mások maguknak sodorják a terméket, míg egy részük elektromos cigarettára esküszik. Hogy látja, valóban egészségesebb egyik a másiknál, vagy mindegyik egyformán káros?

Az elektromos cigaretták káros hatásairól 5 évvel ezelőttig visszafogottan nyilatkozott a Tüdőgyógyász Társaság, mert az újonnan megjelent eszközre alig vonatkoztak kutatások, tanulmányok. Kínában kezdték gyártani, de rövid időn belül elterjedt Európában. Érdemes tudni róla, hogy a házilag sodort vagy piacon kapható dohánytermékekhez hasonlóan tüdőrákot okozhat.

Aktuális számadatokkal nem szolgálhatok, mert az utóbbi másfél évben a tüdőgyógyász társaságok figyelme leginkább a covidra irányult. A Román Tüdőgyógyász Társaság viszont úgy véli, az e-cigi használata sem tolerálható, mert a tüdő friss levegőre van teremtve, minden egyéb roncsolja, megbetegíti. Még az olyan eszközök is, amelyek nem tartalmaznak dohányterméket, de vízgőzzel működnek. A mosodában és konyhán dolgozó személyeknek például a gőztől ugyanolyan tüdőelváltozásuk alakul ki, mint a dohányosoknak.

Megújulhat a tüdő, ha a függőségéről lemond az ember?

A tüdő nem képes megújulásra: az elpusztult csillószőrök és a kialakult tágulások, szűkületek vissza nem fordítható elváltozások. A dohányosok „szerencséje” az, hogy a károsodás a különféle tüdőlebenyekben nem egyforma szinten zajlik, tehát vannak nagy mértékben és kevésbé érintett felületek a légzőszervükben. Az épen maradt lebenyek átveszik a sérültek szerepét, így kompenzálják a tüdőfunkciót. Mindezt hosszú időn keresztül képesek megvalósítani, azonban számolni kell azzal, hogy az évtizedek múlásával hirtelen jelentkezhet egy nagy tüdőgyulladás vagy más légzőszervi probléma, aminek következtében nagyon rövid időn belül omolhat meg a légzésfunkció. Nem ritka, hogy valaki évtizedekig láncdohányosként éli mindennapjait, majd egy hónap alatt olyan mértékű hanyatlás vesz erőt rajta, hogy sürgősen krónikus kezelésre szorul.

Említette, hogy az utóbbi időszakban leginkább a koronavírus-járványt kutatták a tüdőgyógyász társaságok. Az aktuális eredményeik mit mutatnak, nehezebben vészeli át a megfertőződést egy dohányos tüdő?

Különös következtetésekre jutottunk: amikor a járvány megjelent, azt gondoltuk, hogy a tüdőbetegek – legyen szó asztmásokról vagy dohányzás által okozott problémákkal küzdőkkel – nagyon hamar megfertőződnek majd, és a betegségből való felépülésük is kérdéses lesz. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy a súlyos asztmások vagy a súlyos BPOC-sek, akik cigarettázás okozta erőteljes légszomjban szenvednek, hosszú távú hörgőtágító- és gyulladáscsökkentő kezelésekben részesültek, aminek következtében a tüdőjük hozzászokott a csökkentett oxigénszinthez. Az oxigénterápia abban segíti a dohányos tüdőbetegeket, hogy légzőszervük funkciója fennmaradjon, ennek köszönhetően a vírust akadálymentesebben győzik le azoknál a társaiknál, akik nem részesültek kezelésben.

Pár hónap covid-terápia után megállapítottuk, hogy a dohányos tüdő orvoslására szánt gyógyszerek hatása szinte egyező a covid-fertőzésre szánt orvosságokéval – a kezelt tüdőbetegek is megfertőződnek a vírussal, de nagy valószínűséggel életben maradnak. Ez egyébként „csapda is”, mert azokat a dohányosokat, akik esetében még nem merültek fel problémák – ezért kezelésben sem részesültek – sokkal veszélyesebben érintheti a vírus.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?