A Sóvidék Európa egyik legnagyobb sókészletét rejti földje alatt, Parajd településen már a római korban is sóbányászat zajlott, így méltán tekinthető Székelyföld egyik legkülönlegesebb látványosságának ma is működő sóbányája. Úgy tartják, összetételében egyedülálló a székelyföldi „fehér arany”, ami nem csupán úttisztító célokra, esetleg állatok számára megfelelő, hanem gyógyításra is alkalmas – osztotta meg velünk Kovács István Arthur idegenvezető a bányában tett látogatásunk során kiemelve, hogy a Sóvidék sok meglepetést rejt: Parajdtól egy kilométerre például Sószoros és Sószakadék vár a turistákra – ezek különlegessége a színváltoztatás: jóidőben hófehérek, esőben viszont elszürkülnek. (A most újraolvasásra ajánlott összeállításunk 2022. július 3-án jelent meg.)

Mint mondta, a Kárpát-medence legjelentősebb sókitermelő vidékének központja Parajd. A település körüli sóhát egy darabja védett terület, rezervátumként működik: olyan növények élőhelye, amelyek csakis a sós környezetet kedvelik. A település sórétegének vastagsága csaknem 3 kilométer, átmérője pedig eléri a másfél kilométert. A sóhegy gyomrába egy másfél kilométer hosszú alagút vezet – már a lemenetel különleges élmény, nem csoda, hogy nyári időszakban naponta több ezer látogatót számlál a sóbánya.

A bánya otthonos, turistának és szórakozni vágyónak egyaránt megfelelő. Kápolna, szuvenír üzlet, kávézó, játékterem, kalandpark, sportterem, múzeum is található benne, hogy azok se unatkozzanak, akiknek a gyógyulásuk érdekében legalább 5 órát kell a mélyben időzniük.

A világítással és szellőztető rendszerrel ellátott tárnák elfeledtetik, hogy a föld alatt tartózkodik az ember, mégsem ajánlják a látogatást szívbetegeknek, klausztrofóbiásoknak vagy magas vérnyomásban szenvedőknek. A légúti megbetegedésekben szenvedőknek viszont mentőövként szolgál a sóbánya: a kitermelt só helyén keletkezett termet, amit 50-es szintnek neveznek, szanatóriumi központként használják, ahol 120 méter mélyen részesülhetnek kezelésben az arra szorulók. Célravezetőbb, ha az egészségi állapotukon javítani akarók nem főszezonban, hanem téli, tavaszi, őszvégi hónapokban vonulnak a mélybe, mert olyankor háborítatlanabb a levegő és a lenti nyugalom – világosított fel a bánya munkatársa.

A kezelőközpontot az 1960-as évek végétől a légzőrendszeri problémákkal küszködők klimato- és szpeleoterápián vehettek részt, a turisták számára pedig az 1990-es években vált látogathatóvá a bánya. Különleges tapasztalat, hogy a napi több ezer látogató állandó alapzajt kelt a mélyben: noha mindenki csak szokványos hangnemben beszél, a 14 méter magas falak között zsivajként hat a kommunikáció.

Nemcsak turisztikai látványosság, a termelés is folyamatos

A turisták számára nyitott terek alatt még hat szint található, a bányászok egy része 240 méter mélyen dolgozik. A sóbánya évszázadokon keresztül biztosított folyamatos megélhetést és munkát a környékén élőknek. A parajdi székely sófejtés a 19. században is egyedülálló volt a maga nemében, és ősidőktől fogva gyakorlatban lehetett. Dacára az elterjedt módszereknek, sem vaséket, sem pörölyöket nem használtak a bányászat folyamán. Helyette kagylóforma „alaksót” bányásztak faékkel, azaz vésték a szakaszokat. Az 1700-as években pedig bivalybőrrel és négy lóval húzták felszínre a sót, később robbantásos technikát alkalmaztak – osztotta meg velünk az idegenvezető kiemelve, hogy napjainkban is robbantással fejtenek, de egyre korszerűbb gépeket használnak. Fontos ugyanis a lefejtett só megőrlése, szemcsésítése.

Bár a parajdi só roppant híres, és több család ételeit ízesíti, hivatalosan mégsem használható étkezési sóként, mert nem rendelkezik a bánya olyan szűrőberendezéssel, ami kristálytiszta sót állítana elő. Ennek hiányában nem gyárthatnak étkezési sót, mert a nátrium-klorid mellett az iszap és föld is belekerül a termékbe, amely sötétebb árnyalatot ad, így nem felel meg az Európai Uniós szabványoknak.

Pedig a parajdi só a világ egyik legegészségesebb és legjobb minőségű sója: mivel a sótömzs a Pannon-tenger kiszáradása következtében jött létre, a kibányászott só tengeri iszapot tartalmaz, nyomelemekben és ásványokban gazdag. Emellett 84 különböző ásványi anyagot tartalmaz, ezzel magyarázható, hogy íze intenzívebb, mint az asztali sóé.