Megnyitotta kapuit a Heltai FolkCenterben a Mesekuckó könyvtár. Ezentúl nem csak a legkisebbek, hanem a felnőttek is belakhatják az otthonos teret.

Brem Imecs Ágnes nyolc évvel ezelőtt álmodta meg a Mesekuckó közösségi könyvkölcsönzőt. Ahogy megírtuk, eleinte kizárólag online katalógusból válogathattak kedvükre a lurkók vagy éppen szüleik a gyermekkönyvek felhozatalából, amit aztán az átvevőpontokból lehetett átvenni vagy biciklis futár szállított házhoz. Az idők során egyre több átvételi pont lett, egyre több visszatérő kölcsönző és olvasni vágyó, viszont az igazi kiteljesedés szeptember végén következett be a Mesekuckó életében: megnyitotta kapuit a fizikai könyvtár is.

Ebbe a térbe pedig tényleg bekuckózna az ember. És nem, nemcsak gyerekek, nemcsak könyvmolyok, hanem bárki, akit a könyvtár és a könyvek vonzanak. Mindezt saját tapasztalatból állítom, hiszen a könyvkölcsönző alapítója, Brem Ágnes és könyvtárosa, Víg Boglárka szívélyes fogadtatásban részesítettek.

Szeptember 28-a a népmese napja volt, és emellett a Mecekuckó életében egy piros betűs nap is, hiszen ekkor nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Ahogy illik, ilyenkor nyitóbeszéddel köszöntik az érdeklődőket, Ágnes pedig kiemelte, hogy egyből a szegény legényes népmesei történetek jutottak eszébe, hiszen ők is egy batyuval és egy pici hamuban sült pogácsával indultak, és szépen vették az akadályokat, végigjárták az eddig vezető utat. A megnyitón nagyon sokan voltak, és hamar belakták a látványos teret.

Online kölcsönzőből mesebeli közösségi könyvtár

Ágnes elmondása szerint ő már a legelején is álmodozott az olvasó teremről, viszont ez különböző kiadásokat vont volna maga után, elég csak a személyzetre gondolunk, a rezsiköltségekre vagy a terem bérlésére. Ezt pedig nem tudta előteremteni. A tavalyi évben viszont már úgy érezte, hogy túlnőtt rajta a kezdeményezés. „Azt éreztem, hogy én akadályozom már, és akkor tudatosan kezdtünk együttműködést keresni” – emlékszik vissza a megálmodó.

Ezután ajánlotta fel Pillich Balázs, a Heltai Könyvtár Egyesület vezetője az együttműködés lehetőségét: nekik volt könyvtáruk, szóval „ők adják az infrastruktúrát, és a Mesekuckósok a motort”. Mivel ez mindkét félnek megfelelt, kezdődhetett a szinte egy éves építkezési folyamat: adománygyűjtés, a konkrét felújítás, könyvek újracetlizése és feldolgozása, mivel a Heltainak is voltak kicsiknek és nagyoknak szóló kötetei is. Így ezentúl az egész család kedvére válogathat, most már a felnőttirodalommal megrakott polcok is várják a betérőket.

Amikor pedig felmerült a kérdés, hogy miben volt segítségükre a közösség a felújítás során, akkor Ágnes azt mondta hálásan, hogy „Jaj, nem is tudom, hogy miben nem”. A pályázatírástól és jogi dolgoktól kezdve, a látványtervek készítésén át, egészen addig, hogy virágot hoztak, takarítottak, bútort szereltek, szállítottak, cipekedtek. „Hát nem hiába közösségi könyvtár a Mesekuckó, mert gyakorlatilag ennek minden porcikája az”. Közösségi. Mindenkinek szíve-lelke benne van.

A Mesekuckó küldetése

Ágnes szerint a gyerekek kiscsoportos ovis koruktól kezdve, egészen negyedik osztályig annyira nyitottak és kíváncsiak, hogy szinte lehetetlen, hogy ne szippantsa be őket a könyvek világa. Az a gyerkőc, akinek sokat olvastak vagy sokat olvas, jobb a szövegértése, bővebb a szókincse, van véleménye. „Ez egy olyan hamuban sült pogácsa, amit adni tudunk nekik, ami tényleg az egész életükre ki fog hatni. Én úgy gondolom, hogy ezt a lehetőséget kutya kötelességünk nekik felkínálni, illetve a friss szülőket támogatni ezen az úton, amikor elindulnak” - mondja Brem Imecs Ágnes.

Eleinte sok lehet a bizonytalanság, vannak hullámok, amikor a gyerek nem hajlandó olvasni vagy más kerül előtérbe. De ilyen helyzetben is lehet a Mesekuckó munkatársaihoz fordulni, tanácsot kérni. „Ez egy ilyen együttműködés: a szülők támogatnak minket és mi támogatjuk őket. A népmesére visszatérve, jó tett helyébe jót várj, így haladunk ezen az úton” – mondja büszkén, mosollyal az arcán az alapító. Ami pedig az ott dolgozókat illeti, nekik az az üzemanyaguk, ha látják, hogy a gyerekeknek csillog a szemük, amikor betérnek a könyvtárba. Ilyenkor tudják, hogy érdemes ezt a sok önkéntes munkát befektetni a közösségbe.

Több mint könyvtár

A Mesekuckót nem csak otthonos olvasótérként szeretnék felhasználni, hanem különböző programokkal is várják az érdeklődőket. Ebben a témában már a könyvtáros, Víg Boglárka válaszolt kérdéseimre, aki anno szintén a Mesekuckóból kölcsönzött a gyermekeinek, így került kapcsolatba a közösséggel. Boglárka lelkesen mesélt a már zajló és tervezett programokról.

„Most első körben az őszi-téli estékre hangolódva papírszínházas meseolvasást tartunk, keddenként 17 órától, ahonnan egyenesen át lehet menni a Heltai gyermektáncházába 18 órára. Hamarosan diafilmetítések is lesznek, hogyha már egy kicsit hamarabb sötétedik” – részletezte a könyvtáros.

Mint kiderült, nemcsak a könyvek felhozatalába került bele a felnőttirodalom, hanem kifejezett cél az is, hogy a felnőttek is belakják a teret, így nekik is lesznek programok szervezve. De terveznek író-olvasó találkozókat is szervezni és könyvklubot indítani.

És bár a biciklis futár még mindig házhoz szállítja a kölcsönzéseket, és megmaradnak az eddig jól működő átvételi pontok (részletek ITT), mégis elmondható, hogy igenis van létjogosultsága napjainkban is a könyvtárnak mint közösségi térnek.