Lehet olcsón finomat főzni, vallja Misik Endre séf, a kisiratosi Miska vendéglő megálmodója és működtetője, aki szerint a hagyományos ételek – amelyekhez csupán néhány alapanyag szükséges – finomabbak, mint az összetett, sok alapanyagból készülő fogások. Ugyanakkor olcsóbban teremthetők az asztalra – ez lehet a magyarázat arra, hogy egyre többen érdeklődnek a hagyományos ételek iránt még az éttermekben is. Úgy véli, a rizses, a tésztás, a krumplis vagy a zöldséges fogások íz- és illatvilága sokakban felidézi a nagyszülők konyháját, az idősebbek módszereiből pedig a drágulások közepette ideje inspirálódnunk. Mivel a takarékoskodás a konyhában kezdődik, segítségével összeállítottuk spórolási kisokosunkat.

Egy különleges ételhez nem feltétlenül szükséges sokféle drága alapanyag, mert inkább a sütési-főzési tudomány, azaz a „szív és lélek” teszi feledhetetlenné azt. Ott van például a kenyérleves, ami roppant egyszerű, három fő hozzávalós recept: hagymából, kenyérből és pirospaprikából készül, mégis finom és közkedvelt. „Varázsa főként abban rejlik, hogy a nagyszülőkre emlékeztet, arra az időszakra, amikor a levesbe gyerekként még kenyeret aprítottunk. Tehát a technikának sem kell kiemelkedőnek lennie, elegendő, ha érzelmi töltet rejlik egy-egy étel mögött, és máris különlegesebb, mint egy királyi ebéd” – osztotta meg velünk Misik Endre séf.

Étteremtulajdonosként saját bőrén tapasztalja, hogy a kiadások a tavalyihoz képest kétszeresükre nőttek, ennek következtében jómaga is kénytelen volt árakat emelni. Mivel a hal árát két hónap alatt négyszer emelték a beszállítói, akarva-akaratlanul elgondolkodott rajta, hogy milyen volt akkoriban, amikor nem a mód, hanem a szükség határozta meg, hogy mit fogyasszanak az emberek. Mint mondta, nem szeretne az étteremben úgy spórolni, hogy a mennyiségből vesz vissza, mert azzal sértené a látogatóit, de az otthonában, egyszerű szakácsként az alapvető élelmiszerekkel takarékoskodni kezdett.

Kapcsolódó

Egyre borsosabb az élet: a kevesebb néha több?

Ahogy növekednek az árak, úgy nő a reproduktív munka mennyisége, a kezdeti kétségbeesést pedig felváltja a tervezés: mit, hol, mennyiért?

takarékosság élelmiszerdrágulás energiaárak drágulás spórlás

Mivel a cukor, az étolaj, a liszt, a húsfélék mind drágultak, így a „jusson is, maradjon is” elvet követve kevesebb húst iktat újabban a napi étkezéseibe. „A kevesebb hús, több zöldségféle fogyasztása előbb-utóbb ismét népszerű lesz, azt már mind tudjuk, hogy egészségesebb így étkezni, nemsokára arra is rájövünk, hogy pénztárcabarát is” – részletezte kiemelve, hogy megterhelő a gyomornak a rengeteg húsételt megemészteni, ezt a nagyszüleink tudományos magyarázatok nélkül is tudták, ráéreztek arra az egyensúlyra, amit ma, a „bőség zavarában” keresnünk kell.

Számukra az is magától értetődő volt, hogy a maradékot, amennyiben nem romlott, nem szabad kidobni. Tudták, hogy a konyhában, mint az élet más területein, kreatívnak kell lenniük, ha takarékoskodni szeretnének: noha az étteremben minden ételt frissen tálalnak, odahaza Misik Endre is alkalmazza a maradékmentést, így előfordul, hogy a pörköltből másnapra gulyáslevest főz, a sült húst ledarálja, rizzsel, tejföllel tálalja. Nem pártolja az ételpazarlást, mert az évek folyamán megtanulta, a legtöbb fogásból készíthető egy jóízű átdolgozás, ha a szakács/ szakácsnő leleményes és az otthoniak nyitottak az ételmentésre.

A magyar konyha takarékos konyha

Úgy véli, a magyar konyha alapvetően takarékos konyha, „egyelőre még a bőség a jellemző, de lassacskán felváltja a tudatosság”. A nehézséget az okozza, hogy az idényterméseket hagytuk kiszivárogni a mindennapjainkból, és ahelyett, hogy a zöldségeket, gyümölcsöket a maguk idejében fogyasztanánk, egész évben vásároljuk a paradicsomot, az almát, a barackot, a salátát például. „Addig nem vagyunk takarékosak, míg a paradicsomot bármikor megvásároljuk. Mert annak a szezonja augusztusban van, az év többi részében olyan zöldségeket és gyümölcsöket kellene fogyasztanunk, amelyek mindegyike megtermelhető otthon, egy kis kertben, vagy beszerezhető helyi termelőtől is” – osztotta meg velünk meggyőződését.

Mint mondta, a krumpli, a zöldségfélék, a rizs, a tojás és a tésztafélék sokféleképpen variálhatók. Emellett olaj helyett zsiradék is használható, valamint kiskerteket is művelhetnek az emberek, hiszen sokan a balkonon termelnek zöldségeket maguknak, így azok, akiknek udvaruk van, gondolkodás nélkül különíthetnének el egy kis helyet a veteményesnek. Ezek máris alapjául szolgálnak az olcsó és finom ételeknek: lecsó, rizseshús, levesfélék vagy paprikás krumpli – ez utóbbi az Arad megyei Kisiratoson minden családi házban a szombati menü – készülhet belőlük. Noha a tojás ára borsosnak tűnhet, érdemes átgondolni, hogy néhány tojásból hányféle leves, rakott, sült vagy főtt fogás készülhet: a csurgatott tojásleveshez például elegendő négy darab.

A rizs azért szerencsés választás, mert hosszú ideig eláll, így jócskán betárazhatunk belőle: a klasszikus köretként betöltött szerepe mellett remek levesbetét, sőt leturmixolva akár a leves sűrítésére is alkalmas. Töltelékekbe szintén ideális, rakott fogásokba is kerülhet, de különféle rizses egytálak, rizottók, saláták is készíthetők belőle, nem beszélve a rizseshús számtalan változatáról. Emellett desszertként is különleges, lehet belőle rizsfelfújt vagy tejberizs, amelyekhez kevés szörp vagy befőtt szükségeltetik csupán.

A tésztát levesbetétként, köretként is használhatjuk, de készülhet belőle rakott fogás, vagy csak egyszerűen sonkás tészta, túrós tészta, akár lasagne is. A rizshez hasonlóan desszertként is alkalmazható: mákos, grízes, diós, prézlis vagy túrós változata is ínycsiklandozó.

A tészta mellett a spórolós konyha egy másik fő alapanyaga a liszt, amelyből kenyeret, pogácsát, kiflit, pizzát süthetünk, vagy házilag készíthetünk édes tésztákat, esetleg palacsintát. A krumpliból krémleves főzhető, de levesbetétként is hasznát vehetjük. Köretként számos változata ismert, de krumplinudliként vagy gnocchiként is megfelelő. Ugyancsak ebből a tésztából készíthetünk szilvás vagy barackos gombócot is, aminek a tölteléke nem csak friss gyümölcs lehet, hanem régebbi lekvár is. A desszertek terén szintén alkalmazható a maradékmentés: a maradék kenyerek, kalácsok, egyéb péksütemények kevés tejjel, néhány tojás és pár evőkanálnyi cukor hozzáadásával új életre kelnek.