Nem mindegy, hogy a drágulások következtében valakinek a luxuscikkekről kell lemondania, vagy olyanoknak kell még egyet „szorítaniuk a nadrágszíjon”, akik eddig is hónapról hónapra, számláról számlára éltek. Az áremelkedések hatására főként azok kerülnek nehezebb helyzetbe, akiknek végesek a lehetőségeik: a tehetetlenség, a kilátástalanság érzése pedig könnyen beforduláshoz vezethet – osztotta meg velünk Miklós Csongor pszichológus, aki szerint a fiatalabbakra vagy a rugalmasabbakra pozitív hatással is lehetnek a krízisek, hiszen a kezdeti nehézségeket követően, vagy a megjelenő düh energizáló hatásának köszönhetően építkezhetnek is tapasztalataikból. Újratervezhetnek, útnak indulhatnak, új megoldásokban gondolkodhatnak.

Mivel egyre magasabbak az energiaárak, és a drágulás az élelmiszerekre, a különféle használati cikkekre is kiterjed, gyakran szembesülünk a közösségi médiában olyan hozzászólásokkal, hogy „az ember már csak azért dolgozik, hogy a számláit fizesse”. Miklós Csongor csíkszeredai pszichológust arról kérdeztük, miként hat a lélekre a kényszerű spórolás.

Ha kényszer alatt kell dönteni, megszűnik a belső béke – világosított fel a szakember, akinek meggyőződése, az egyéni megküzdési stratégiáktól függ, hogy miként reagálunk a nem várt élethelyzetekre. Míg egyesek mit sem tudnak a válság és spórolás következményeiről, addig vannak, akik jól ismerik a nélkülözést. Szinte várható, hogy a társadalmi rétegek más-más módon, de pánikba esnek: sokan azért fognk megijedni, mert eddigi életszínvonalukat alább kell hagyniuk boldogulásuk érdekében, mások pedig azért, mert elképzelni sem tudják, hogy a jelenlegi takarékos életmódjukat még minimalistábbá tehetik.

Ez előbb-utóbb krízist generál az ember életében, aki a nyomás alatt elveszíti kapaszkodóit, és megtapasztalja, miként csúszhat ki lába alól a talaj. „Noha a krízis negatív töltetű fogalom, fontos tudni, hogy nem feltétlenül rossz. Ahogyan a válság, spórlás, takarékoskodás fogalmaink sem ördögtől valók. A nehézségek ugyanis végződhetnek pozitívan, ha az adott krízisben felfedezi az ember a lehetőségeket, és mer lépni az ismeretlen felé” – részletezte a pszichológus, aki szerint a krízis veszélyt és esélyt is rejt magában, az embertől függ, hogy miként „teszi magáévá”. Hiszen számtalan sikertörténetről hallani, ami úgy valósult meg, hogy a kétségbeesett nem találta a kiutat, és az ismeretlenbe ugrott: felszámolta addigi életét, és valami teljesen újat próbált ki, ami a későbbiekben gyümölcsözővé alakult.

A pánik a legrosszabb tanácsadó

A takarékoskodási káoszban a tudatos életvezetés nagy segítség lehet, de ahhoz, hogy pozitívan tekintsen bárki is a kialakult helyzetre, őszintén kell elemeznie az életkörülményeit – „többségünk, ha mélyen magába tekint, rádöbben, hogy sok olyan dologgal veszi körül magát, amitől nem függ a túlélése”. Mint mondta, sokan valóban a létminimumon küszködnek, és számukra sokkal megterhelőbb kiutat találni az áremelkedések spiráljából, de azok számára, akik eddig fölösleges kacatokat halmoztak a jobb életminőség megteremtésének reményében, felszabadító lehet a tudatos szelektálás és takarékoskodás.

Kapcsolódó

Nem szégyen a segélykérés! – székelyföldi lelkisegély-szolgálat szakembereivel beszélgettünk

Évente körülbelül 2450-2950 személy vet véget az életének.

Áradat Egyesület Hallgatlak Lelkisegély Szolgálat öngyilkosság depresszió segítség

A számtalan élvezeti cikk, amely pótcselekvéseket vált ki – a cigaretta, az alkohol, az édesség, az energizáló italok például – valójában a „minden rendben” látszatát kelti, és csupán „boldogsághormonjaink serkentésére hivatott, míg jövedelmünket tizedeli”. Miklós Csongor úgy véli, ha az ember rendben van önmagával, nem szorul arra, hogy pótcselekvések tegyék elégedetté. Drága szükségletek ezek, amelyeket sajnálatos módon többen előtérbe helyeznek, ha a számláik kifizetése, vagy a szükségérzet enyhítése között kell választaniuk. Rabjaik ugyanis függőségeiknek, a kielégítetlen szükségleteik feszültséget teremtenek bennük, amelyeket ideig-óráig a káros szenvedélyek csillapítanak.

Nem szégyen a segélykérés!

A kényszerű spórolás hatására eluralkodhatnak az ember fölött a negatív gondolatok: ilyen esetben érdemes megfontolni a segítségkérést, mert „ez az időszak az őszinte beszélgetések időszaka is lehet”. Nem szégyen egymástól kérdezni, vagy szakemberrel megosztani a problémákat. Olykor elég egy közeli barát, hogy új megvilágításba helyezze a történéseket, máskor hatékonyabb egy pszichológus, aki módszeresen vezet végig a fennakadásokon. „A lelkisegély-szolgálat – amely hétköznapokon már reggel 8:00 órától 24:00 óráig fogadja a hívásokat – azért jött létre, hogy olyan embereknek is segítség lehessen, akiknek nincs lehetőségük pszichológushoz fordulni, vagy akiknek csak arra van szükségük, hogy megértésre, meghallgatásra találjanak” – világosított fel a szakember hozzáfűzve, hogy kultúránkban nincs hagyománya a segítségkérésnek, pedig az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre fontosabb a lelki egészség ápolása is.

Kapcsolódó

Egyre borsosabb az élet: a kevesebb néha több?

Ahogy növekednek az árak, úgy nő a reproduktív munka mennyisége, a kezdeti kétségbeesést pedig felváltja a tervezés: mit, hol, mennyiért?

takarékosság élelmiszerdrágulás energiaárak drágulás spórlás

„Pánik esetén mindenkinek azt javaslom, hogy merjen segítséget kérni. Ez az az állapot, ami mindent elsötétít, és csak negatív szűrőn keresztül engedi értelmezni a történéseket. Pánikhelyzetben hatásos az átkeretezés, ahhoz viszont szükség van egy másik emberre, egy másik nézőpontra. Igyekezni kell kilábalni a pánik állapotából, nem rekedhet benne hosszú távon az ember, mert nem hoz fejlődést, elhatárol más nézőpontoktól, azt a látszatot kelti, hogy egyedül vagyunk a nyomasztó érzéseinkkel, gondolatainkkal” – részletezte a pszichológus, akinek közvetlen tapasztalatai vannak arról, hogy egy másik emberrel való beszélgetés hogyan zökkenti ki a kétségbeesetteket.

A mentális egészségre negatívan hat a hosszú ideig tartó szorongás, stresszállapot, az úgynevezett „készenléti állapot”. A személyes kapcsolatok, a környezet, a fizikai egészség látja kárát a sötét gondolatoknak, mert ezek sokkal több energiabefektetéssel járnak, mint a pozitív szemlélet. „Arra azonban törekednünk kell, hogy ne merüljünk a toxikus pozitivitásba: a realitás talaján kell maradnunk, a jólét ugyanis nem egyenlő azzal, hogy minden élethelyzetben a legjobbra számítunk. Reálisan, pozitív és negatív képekkel együtt kell léteznünk”. Célravezető, ha az ember arra fókuszál, amin képes változtatni, és távol tart magától minden olyan eseményt, amire nincs hatása – részletezte Miklós Csongor.

Hozzáfűzte, az ember önmagáról alkotott képét nem befolyásolhatják az anyagi javak. Az ember teljesértékű akkor is, ha kevesebb a jövedelme, ha takarékoskodnia kell a fennmaradásért. „Azonban nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy hiába várunk el önmagunktól és másoktól komolyabb önismereti munkát, tudatosabb életvezetést, amíg az alapszükségleteink nincsenek kielégítve. Amíg megélhetési gondokkal küzdünk, amíg fizikailag sem érezzük magunkat biztonságban, addig nem tudunk például az önmegvalósításon, a transzcendenciális szükségleteinken gondolkodni”.