A 2019–2020-as aszályos év, a világjárvány és az energiaárak emelkedése is hozzájárult Romániában az élelmiszerek drágulásához, amit csak felgyorsított az ukrajnai háború – nyilatkozta a Maszolnak Dragoş Frumosu. A Sindalimenta élelmiszeripari szakszervezeti szövetség elnöke szerint egyelőre megjósolhatatlan, hogy mikor és milyen szinten stabilizálódnak az árak, mert még nem tudni, hogy milyen intézkedésekkel próbálja a drágulásokat ellensúlyozni a kormány.

„Tavaly októberben egy 300 grammos vekni 1 lejbe került, most 2 lejért árulják a kenyérboltok. Szerintem egy-két hét múlva már 2,4–2,5 lejbe fog kerülni” – jelentette ki a Maszolnak szerdán a Sindalimenta élelmiszeripari szakszervezeti szövetség elnöke. Dragoş Frumosu azt kívánta szemléltetni, hogyan növekedtek az elmúlt egy évben az élelmiszerárak, nyomatékosítva, hogy a drágulás üteme a következő időszakban felgyorsulhat.

A szakszervezeti vezető szerint a gondok a hazai élelmiszeriparban nem tavaly, hanem jóval korábban, még a 2019-es aszályos évben kezdődtek, amikor Európa-szerte csökkent a mezőgazdasági termelés. A pandémia pedig rátett egy lapáttal: 2020-ban, válságtól tartva, élelmiszerekből és élelmiszer-alapanyagokból is tartalékolni kezdtek az országok, a piacon enyhén csökkent a kínálat, ami már akkor mérsékelt drágulásokhoz vezetett – magyarázta.

Frumosu elmondta, az árak az ágazatban az energiapiac 2021-es liberalizálása után szabadultak el. Tavaly novemberben az áram és a földgáz, idén pedig az üzemanyagok drágultak jelentősen. Ez a két jelenség az élelmiszeriparban is lecsapódott. „Az energiára az élelmiszerek előállításához, az üzemanyagokra az elszállításukra van szükség. Drágulásuk nyilvánvalóan beépül az ágazatban alkalmazott árakba” – mondta a szakszervezeti vezető, hangsúlyozva, hogy áramot az élelmiszeripar valamennyi alágazata használ, a termelőktől kezdve, a feldolgozóiparon át a kereskedőkig.

Frumosu szerint a malom- és sütőiparnak kettős a kitettsége, mert az alapanyag – vagyis a gabona – és az energia drágulása is befolyásolja az árait. Emlékeztetett arra, hogy a búza világpiaci ára a korábbi tonnánkénti 750 euróról 2000 euróra nőtt, a pékségek kemencéihez szükséges földgáz a négy-ötszörösére, az áram a hét-nyolcszorosára drágult egy év alatt. Nagy a kitettsége szerinte a baromfiiparnak is, mert a keltetés is energiaigényes.

Ha mindez nem lett volna elég, Európa szélén, Ukrajnában háború tört ki. A szakszervezeti vezető szerint ez önmagában sokkot okozott az élelmiszeriparban is, és hatását fokozták az Oroszországra kivetett gazdasági szankciók. Ennek hátterében az áll, hogy Oroszország és Ukrajna részesedése a világ búza- és napraforgó-termeléséből mintegy 30 százalékos, és Oroszországban gyártják a világpiacra kerülő műtrágya közel egyharmadát is.

Frumosu szerint a tavasz beköszöntével és a vetés közeledtével nehéz helyzetbe hozza a mezőgazdasági termelőket a műtrágya hiánya, illetve drágulása, amihez nyilvánvalóan hozzájárul, hogy a marosvásárhelyi Azomureş a magas energiaárak miatt néhány hónapja felfüggesztette a tevékenységét. „Az én számításaim szerint a műtrágya drágulása mintegy harminc százalékkal fogja növelni az élelmiszerek alapanyagául szolgáló termények árát” – jelentette ki. Hozzátette: még nem tudni, milyen gabonatermés lesz idén, de a búza árát tovább srófolhatja a pandémia idején is fellépő jelenség. Vagyis a háború miatt élelmiszerválságtól tartva az országok ismét tartalékolni akarnak, ami megnöveli a világpiaci keresletet.

Itt tartunk most. A statisztikai intézet legfrissebb adatai szerint az elmúlt egy évben – 2021 februárja és 2022 februárja között az alapélelmiszerek átlagban 8,84 százalékkal drágultak. A következő termékek ára növekedett a legnagyobb mértékben: burgonya (30,58 százalék), étolaj (26,12), máléliszt (19,32), búzaliszt (16,38), margarin (14,33), kenyér (13,43). Az alapélelmiszerek drágulása idén felgyorsult. Februárban januárhoz képest 7,11 százalékkal nőtt a zöldségek és zöldségkonzervek, 4,70 százalékkal a burgonya és 3,31 százalékkal a búzaliszt ára. Az alapélelmiszerek februárban átlagban 1,96 százalékkal drágultak januárhoz képest. Az éves szintű infláció egyébként februárban a január 8,35 százalékról 8,53 százalékra nőtt februárban, és a jegyben a legutóbbi – szintén februári – jelentésében nem zárta ki, hogy a fogyasztói árindex növekedése júniusban elérje a 11,2 százalékot.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet egy másik jelenségre, a romániai vásárlóerő gyengülésére is. A lakosság jövedelme állandó maradt, miközben a közüzemi költségei jelentősen nőttek, így kevesebb pénze marad élelmiszer-vásárlása. A fogyasztás csökkenése miatt az élelmiszeripari ágazat szereplői kénytelenek raktárra termelni, a raktározás plusz pénzbe kerül, ami szintén hozzájárul az árak növekedéséhez – magyarázta. Frumosu azt sem zárja ki, hogy bizonyos vállalkozások kénytelenek lesznek felfüggeszteni a tevékenységüket, ami a munkanélküliség növekedéséhez vezet.

Intézkedéscsomagot ígért a kormány

A szakszervezeti vezetőt megkérdeztük: szerinte a jelenlegi szinthez képest mekkora lesz élelmiszerárak növekedése az év végéig? Azt mondta, azért nem könnyű válaszolni erre a kérdésre, mert még nem tudni, hogy mit lép ezen a téren a kormány. Frumosu arra utalt, hogy egy hete Adrian Câciu pénzügyminiszter egy intézkedéscsomagot helyezett kilátásba a drágulások ellensúlyozására. Ez a tárcavezető szerint kiterjed majd az üzemanyagokra, az élelmiszerekre és más olyan fogyasztási javakra, amelyek ára növekedett az ellátási láncoknak az ukrajnai háború okozta akadozása miatt. Câciu további részletekkel nem szolgált, és arra az újságírói kérdésre sem válaszolt, hogy mikor fogadja el a kormány ezt az intézkedéscsomagot.

Dragoş Frumosu azonban a mezőgazdasági miniszterrel folytatott egyeztetéseire hivatkozva elárult néhány részletet a kormány szándékairól a Maszolnak. Tájékoztatása szerint az élelmiszeripari ágazat képviselői a napokban azt kérték a tárcavezetőtől, hogy a kormány visszamenőleges hatállyal februárra és márciusra is a jelenleginél kisebb maximális árat szabjon meg a földgáznak és az áramnak, mert a hatályban lévő jogszabály csak a harminc százalékát fedezi az energiadrágulás miatti veszteségeiknek. Kérték továbbá az energia áfájának eltörlését, illetve azt is, hogy a mezőgazdasági termelők és a fuvarozók ne fizessenek jövedéki adót a megvásárolt üzemanyagért.

Az ágazat képviselőinek egy másik fontos kérése az élelmiszerek áfájának eltörlése volt. Ezt az intézkedést azonban úgy kell végrehajtani – hangoztatta Frumosu –, hogy meg is mutatkozzon az áruházak polcaira kerülő termékek árán, vagyis a különbözet ne a kereskedők zsebébe kerüljön. Mint megtudtuk, a szakszervezeti vezető személyes kérése az volt, hogy az építőiparhoz hasonlóan az élelmiszeriparban is differenciált módon – bruttó 3000 lejben – állapítsák meg a minimálbért. Ezt a javaslatát azzal indokolta, hogy az élelmiszeriparban munkaerőhiány van, különösen a szakképzett alkalmazottak hagyták el az elmúlt időszakban az ágazatot.

Dragoş Frumosu elmondta, Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszter nyitott volt a találkozón elhangzott javaslataikra, sőt a differenciált élelmiszeripari minimálbér bevezetéséről már törvénytervezetet is beterjesztett a parlamentbe. Ám a lakosságot a drágulásoktól megvédő intézkedéscsomagról a koalíció szintjén születik döntés, és a kormánypártok még nem tudtak kiegyezni – tette hozzá. „Úgy tudom, hogy Florin Cîţu liberális pártelnök köti az ebet a karóhoz, a beígért átfogó intézkedéscsomagot kiváltaná a társadalombiztosítási járulékok csökkentésével. Ami szerintem butaság, mert nem oldja meg a magán- és közszféra közötti béregyenlőtlenségeket” – nyilatkozta a Maszolnak a Sindalimenta élelmiszeripari szakszervezeti szövetség elnöke.