A magasabb iskolázottság jelentős szerepet játszik abban, hogy az emberek képesek legyenek megkülönböztetni a tényeket a manipulációtól és az álhírektől – hangsúlyozta Veres Valér, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója egy friss kutatás kapcsán. A szociológus a Maszol megkeresésére kifejtette,  a populista nézetek elfogadása, amelyek mögött gyakran összeesküvés-elméletek és hamis információk állnak, sokkal ritkább a magasabb végzettségűek körében.

Az IRES közvélemény-kutató intézet Európa napja, május 9. alkalmából közzétett felméréséből az derül ki, hogy az oktatás szintje alapvetően meghatározza, miként viszonyulnak a romániai állampolgárok az Európai Unióhoz, valamint hogy mennyire fogékonyak a szuverenista politikai üzenetekre.

Az iskolázottság véd a manipulációtól

„Amint a felmérésből is kiderül, a populista vélemények elfogadása a magasabb iskolázottságúak körében sokkal ritkább. Esetükben is tetten érhető egy kisebb csoport, amely egyetért a szuveranista, szélsőséges, Európa-ellenes pártok véleményével, de a különbség jelentős azokhoz képest, akik alacsony iskolázottságúak” – fogalmazott Veres Valér.

A kutató szerint a hosszabb ideig tartó részvétel a formális oktatásban és az iskolai szocializáció fontos szerepet játszik az összefüggések megértésében és a kritikai gondolkodás kialakulásában. Ugyanakkor úgy véli, önmagában az iskolázottság sem magyaráz meg mindent.

„Nyilván bizonyos politikai vélemények akkor is különböznek, ha valakiknek magas az iskolázottságuk és megértik az összefüggéseket, mert egyéb tényezők is állhatnak a háttérben. De az iskolázottság mindenképpen nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az emberek jobban szét tudják választani a tényeket a manipulációtól és az álhírektől” – mutatott rá.

Aggasztó a funkcionális analfabéták magas aránya

Veres Valér különösen aggasztónak nevezte a funkcionális analfabetizmus magas arányát Romániában. Emlékeztetett arra, hogy az IRES és a SNSPA (bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem) közösen végzett korábbi kutatása szerint a romániai lakosság mintegy 40 százaléka tekinthető funkcionális analfabétának.

„Ez az arány sokatmondó, amikor minden más adatot elemzünk. Gondoljunk bele: azokat, akik alapvető fogalmakat nem értenek meg, nem tudnak értelmezni egy szöveget, milyen könnyű befolyásolni kis képekkel, videókkal, benyomásokkal” – hangsúlyozta.

A szociológus szerint éppen emiatt tudnak sok esetben a szuveranista és demagóg politikai csoportok felületes információkkal népszerűséget szerezni.
„Ilyen megközelítésből nem csodálkozhatunk azon, hogy sok esetben felületes információval manipulálni tudnak a szuveranista, demagóg csoportok, és így népszerűségre tesznek szert” – mondta.

Veres Valér arra is kitért, hogy nemcsak az jelent problémát, hogy sokan nem tanulnak tovább, hogy az idősebb generációk körében átlagosan alacsonyabb az iskolázottsági szint, hanem az oktatási rendszer hiányossága is, hogy sokan az általános iskola elvégzése után is funkcionális analfabéták maradnak.

Bonyolult összefüggéseket kell átlátni

A kutatás rámutatott, hogy a magasabb végzettségű emberek sokkal érzékenyebbek a demokrácia működésére, a hatalmi ágak szétválasztására, valamint jobban érdeklődnek a külpolitika és az európai döntéshozatal iránt. 

„Egy európai uniós tagállam egy összetett döntéshozatali rendszer része, például a védelemről is együtt kell döntsön más országokkal” – magyarázta.
Ezzel szemben az alacsonyabb iskolázottságú embereket inkább a mindennapi élet közvetlen problémái foglalkoztatják, például az árak emelkedése, miközben sok esetben nem látják az ezek mögött húzódó bonyolult gazdasági és nemzetközi folyamatokat.

„Az üzemanyagár-emelkedés mögött például ott vannak a nemzetközi tendenciák, akár egy iráni háború hatásai is. Vagyis sok olyan tényező van, amelyek miatt az ország kormányzata nem tud közvetlenül beavatkozni, vagy ha megteszi, annak komoly költsége van” – mondta.

Példaként említette az üzemanyag jövedéki adójának csökkentését, amely ugyan átmeneti könnyebbséget hozhatna, de jelentős bevételkiesést okozna a költségvetésnek.

A szociológus szerint a költségvetési hiány következményeit és az állami megszorítások szükségességét elsősorban azok értik meg, akik magasabb szintű vagy valóban használható tudásra tettek szert az oktatási rendszerben.

„Mások azt tartják szem előtt, hogy a kormány oldja meg azokat a problémákat, amelyek valójában a túlköltekezésből fakadnak. Ám ha ezt megpróbálják lefaragni, annyi megy át, hogy csökkenteni akarják a fizetést, emelik az adókat vagy el akarnak venni valamilyen juttatást” – fogalmazott.
Hozzátette: amikor az országnak nincs elegendő pénze, elkerülhetetlenné válik a kiadások csökkentése, és ezt több társadalmi réteg is megérzi.

„Lehet vitatkozni azon, hogy honnan kell lefaragni, de amikor nagyon sokat kell csökkenteni, mint Romániában jelenleg, akkor ezt több társadalmi kategória is megérzi. Ezeket az összefüggéseket viszont nehezebb megérteni” – mondta.

A politikai kommunikációnak megvannak a korlátai

Veres Valér szerint a politikai kommunikáció ugyan sokat segíthetne, de ennek is megvannak a korlátai.
„Bonyolultabb összefüggéseket nehezen lehet eljuttatni azokhoz, akiknek az alapvető fogalmi struktúrájuk nincs kialakulva” – jegyezte meg.

Úgy véli, egy alacsony iskolázottságú társadalomban mindig fennáll annak a veszélye, hogy a választásokon olyan pártok kapnak sok szavazatot, amelyek nem feltétlenül az ország közép- és hosszú távú érdekeit tartják szem előtt.

A megoldás az oktatási rendszer fejlesztésében rejlik

A megoldást hosszú távon egyértelműen az oktatás fejlesztésében látja.
„Mindenképpen hosszú távon az oktatás minőségének és inklúziójának javítása lehet a megoldás. Az lenne fontos, hogy minél hosszabb ideig a népesség minél nagyobb aránya benn maradjon a rendszerben, és a funkcionális analfabetizmus minél inkább visszaszoruljon” – hangsúlyozta.

Szerinte az iskolarendszernek valóban használható tudást kellene nyújtania, amely képes formálni az emberek gondolkodását. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az eredmények csak lassan lesznek érzékelhetők.

„Nyilván ez nem azt jelenti, hogy rövid távon nem lehet tenni semmit, hiszen a politikai szereplőknek van más mozgásterük is. De ez a veszély mindig ott lebeg, hogy az egyszerűbb, manipulatív üzeneteket a funkcionális analfabéták gyorsabban átveszik, mint a bonyolultabb összefüggések megértését” – mondta.

A szociológus végül arra is kitért, hogy a globalizált világban a társadalmi és gazdasági folyamatok egyre összetettebbé válnak, ezért a leegyszerűsítő politikai üzenetek veszélye továbbra is fennmarad.

„A globalizált világban az összefüggések nem fognak leegyszerűsödni. Abban reménykedhetünk, hogy az idő nekünk dolgozik, és az iskolarendszer hatékonyabbá tétele meghozza az eredményt” – zárta gondolatait Veres Valér.

Az oktatás ellenállóbbá tesz a szuverenista diskurzussal szemben

Az IRES közvélemény-kutató intézet kutatása szerint a romániaiak kétharmada kedvezően vélekedik az Európai Unióról, és támogatná Románia uniós tagságának fenntartását egy esetleges népszavazáson. Ugyanakkor a lakosság ma jóval óvatosabb és kevésbé lelkes az európai integráció kérdésében, mint 2016-ban. A legnagyobb hatást az EU támogatottságára az oktatás gyakorolja – sokkal erősebben, mint az életkor, a nem vagy a lakóhely típusa.

Az IRES szerint „a felsőfokú végzettséggel rendelkezők a legellenállóbbak a szuverenista diskurzussal szemben”.

Az elemzés szerint az Európai Unió megítélésében a legfontosabb különbséget az oktatás szintje jelenti: felsőfokú végzettségűek általában pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz, tájékozottabbak, érdeklődőbbek, nagyobb bizalommal vannak az Unió védelmi képességei iránt, és kevésbé fogékonyak a szuverenista retorikára. Ezzel szemben az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében erősebbek a negatív percepciók, különösen az árak emelkedésével kapcsolatban, valamint kevésbé érzik úgy, hogy az EU-tagság előnyöket hozott számukra.

Országos szinten a megkérdezettek 67%-a nyilatkozott kedvezően az EU-ról, ugyanakkor ez az arány 82%-ra emelkedik a diplomások körében, míg az alacsony végzettségűek esetében 61%-ra csökken. Az életkor és a nem szerinti eltérések jóval kisebbek.

A kutatásból az derül ki, hogy a szuveranista politikai diskurzus jelen van a román társadalomban, de nem uralja a közvéleményt. A felnőtt romániaiak 44%-a egyetért azokkal a pártokkal, amelyek gyakran bírálják az Európai Uniót és szuverenista megközelítést képviselnek, míg 54% nem ért egyet velük.
Mindössze 9% tartja teljes mértékben indokoltnak ezeket a kritikákat, 46% részben jogosnak véli őket, 43% pedig megalapozatlannak.

Az oktatási szint alapján azonban jelentős különbségek mutatkoznak: a felsőfokú végzettségűek közül csak 28% ért egyet a szuverenista álláspontokkal, 70% viszont elutasítja azokat,és 52% szerint az EU-ellenes kritikák nem megalapozottak.

Ezzel szemben a középfokú végzettségűek bizonyultak a legfogékonyabbnak a mérsékelt EU-kritikára: 51%-uk egyetért a szuverenista diskurzussal, és 50%-uk részben indokoltnak tartja az EU-val szembeni kritikákat.