A 13. Kolozsvári Magyar Napok keretében augusztus 13-án került sor a felújított templom ünnepélyes újranyitására és megáldására, valamint az oltár felszentelésére. Az ünnepi eseményen Kovács Gergely érsek celebrálta az ünnepi szertartást, az oltár megáldását Miguel Maury Buendía pápai nuncius végezte.

Befejeződött a Szent Mihály-templom több mint három évbe kerülő felújítása, főpapi szentmise keretében áldották meg Kolozsvár emblematikus templomát. A szentmisét Kovács Gergely érsek celebrálta, a Márton Áron püspök által készíttetett, most újraépített oltárasztalt pedig Miguel Maury Buendía pápai nuncius szentelte fel. A szentmisén a Szent Cecília kórus és zenekar előadásában csendültek fel dalok. Az ünnepi eseményen a templom minden szegletét hívek töltötték be, a templom bejáratánál elhelyezett székeken is rengetegen foglaltak helyet, ők kivetítőkön követték az eseményeket.

Kovács Gergely érsek a Makkabeusok első könyvéből olvasott fel, és a jeruzsálemi templom újraszenteléséhez hasonlította a szombati ünnepséget. „Én úgy gondolom, hogy a zsidó ünnepnek számunkra is van tanítása. A jeruzsálemi templom újraszentelése azt mutatja meg számunkra, hogy mindig van lehetőség újrakezdeni, bármi történik, Isten segítségével mindig van erő az újrakezdésre” – mondta.

Az összetartozás helye

Hozzátette, mindannyian „Isten szent templomai vagyunk”, és a templom a keresztény közösség vallásos életének központja, kapcsolódási pont Isten és az ember között. Úgy vélte, a kolozsvári templom nem csak az itteni közösség temploma, hanem Erdély temploma is, három erdélyi fejedelmet választottak meg falain belül, és itt szentelték püspökké Márton Áront, aki itt mondta el 1944 májusában a zsidóüldözést elítélő beszédét. „Ragaszkodjunk a templomhoz, mert drága számunkra, szent hely. Ünnepeljük a saját hitünket is, amely legyen erős, szilád, mert csak arra lehet jövőt építeni. Maradjon ez a templom az összetartozás helye” – hangzott el az igében.

A későbbiekben Szent Kelemen és Szent Jusztinusz ereklyéit helyezték az oltárba, Miguel Maury Buendía pápai nuncius pedig latin nyelven mondott áldást, ezt követően Horváth Márton Levente Szent Mihály-himnusza csendült fel.  Az oltár megterítése, gyertyával és virággal való díszítése után a felajánló könyörgések és a közbenjáró imádságok következtek, majd az áldozás után az Oltáriszentséget őrzési helyére, a Tabernákulumba vitték.

László Attila a Szent Mihály-templom plébánosa beszédében úgy fogalmazott, ekkora beruházás megvalósítása hatalmas erőt, emberi összefogást, tudást, elhivatottságot igényel, és elmondta, hálás azért, hogy együtt ünnepelhet az új oltár körül a hívekkel. „Hálát adok, hogy elődeinknek volt bátorsága belevágni a felújításba, hiszen itt minden nap az ismeretlenbe léptünk. Bő hatvan évvel ezelőtt élhettek meg elődeink valami hasonlót, és még ugyanennyi idő kell ahhoz, hogy ezt újra megélhessék utódaink, ezért úgy gondolom, kiváltságosak vagyunk” – mutatott rá a főesperes-plébános. Beszéde végén megköszönte mindazoknak a munkáját, akik a templom felújításában közreműködtek, és felhívta a figyelmet arra, hogy vasárnap déli 12 órakor nyitják meg a kiállítást, amely a templom munkálatait mutatja be pannókon.

Ezután Oláh Emese alpolgármester szólalt fel, hangsúlyozva, hogy a Szent Mihály-templom az a hely, amit mindenki meglátogat, aki Kolozsvárra érkezik, ám, mint mondta, számára ez a helyszín sokkal több ennél. „Ez egy iránytű, Kolozsvár szíve. Ám nem csak földrajzi iránytű ez, hanem szellemi és lelki iránytű is, az otthon megjelenítése. Szerintem a Szent Mihály-templom egy kicsit mindenkié, Erdély második legnagyobb temploma, amely több felekezet kegyhelye volt történelme során” – mondta. Az alpolgármester úgy vélte, a közösség feladata ma az, hogy belakja, és ne csak műemlékként tekintsen az épületre, és azt kívánta, hogy legyen mindenkinek a szellemi és lelki otthona a templom, amely „határtalan összefogással” készült el.

Cseke Attila fejlesztési és közmunkaügyi minisztere ünnepi beszédében úgy fogalmazott: mindannyian boldogok lehetünk, hiszen Kolozsvár ékessége megújult. A miniszter négy gondolatban fogalmazta meg ünnepi üzenetét, a gyökerek, az értékek, az összefogás, valamint a jelen és jövő kulcsszavakban összegezve ezeket. Úgy vélte, a gyökerek az elmúlt 700 évben megvédték a közösséget, óvták azt, biztonságot jelentettek, ugyanakkor hangsúlyozta az értékek fontosságát is.

Komoly és példás összefogás

„Érték mindaz, amit az elődeink teremtettek, és most nem csak megújult a templom, hanem a felfedezések által újabb értékek tárultak elénk. Ezek az értékek nem csak a kolozsváriaké, hanem az egész Kárpát-medencéé, Európáé. Komoly és példás összefogás vezetett ahhoz, hogy ma itt állhassunk, a hit felújított várában” – fogalmazott. Úgy vélte, kötelessége minden nemzedéknek továbbadni azt, amit az elődeitől kapott, és szerinte a jelenlegi nemzedék a Szent Mihály-templom esetében hozzá tudott tenni ahhoz, amit az elődei ráhagytak.  

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter Magyarország kormányát képviselte az eseményen. Úgy fogalmazott, akkor vagyunk hűek az őseinkhez, ha megőrizzük és gyarapítjuk a jókat. Elmondta, a magyar kormány hisz abban, hogy vannak örök jók, amelyeknek ápolása a kormány feladata is, ugyanakkor úgy vélte, kultúra nélkül széthullik a közösség, a templomok és az iskolák nélkül darabjaira hullik a kultúra. „Ezért külön öröm számukra, hogy a kolozsvári Szent Mihály-templom megújulhatott. Biztosíthatok mindenkit arról, hogy a magyar kormány mindent megtesz, hogy megőrizze és gyarapítva adja át kulturális örökségeinket a jövő nemzedékeinek” – zárta beszédét Csák János.

A beszédek után Kovács Gergely érsek befejező áldást mondott, majd a jelenlévők elénekelték a Hol szent Péter kezdetű egyházi éneket, végül pedig a Himnuszt is.