Megyeszerte a szilágysági magyar községekben megemlékezést tartanak október 23-a, a magyarországi forradalom és szabadságharc emlékére. Sarmaságon is tisztelegtek a múlt emléke előtt a forradalom évfordulója előtti hétvégén. A megemlékezőket arra buzdították, hogy soha ne felejtsék el, mit jelent a függetlenség és a szabadság.

Seres Dénes parlamenti képviselő az eseményen elmondta, az emberiség történelmében a 20. század gyászos, talán a legfeketébb évszázad volt. A két világégésben emberek milliói estek el a csatamezőn, és a Szilágyságban nincs olyan magyar település, ahol ne emlékeznénk meg a hősi halottainkról. A magyarság szempontjából viszont az egyik legmeghatározóbb esemény az 1956. október 23-ai forradalom volt.

„A magyarok a Sztálin által uralt államok közül elsőként ragadtak fegyvert a terror és a zsarnokság ellen, a szabadságért. Sajnos a szabadságharc vérbe fulladt, hiszen üres kézzel nem lehetett az orosz tankok ellen harcolni. Sok fiatal férfi és nő vesztette életét, egyrészt mert kommunista volt, másrészt mert nem tartozott azok közé. Sok honfitársat Szibériába vittek, ugyanakkor a nagy nyugati segítség címszó alatt kinyitották az ország kapuit, így több mint 200 ezer magyar elvándorolt nyugatra. Ez nagy seb volt a magyarság testén, amit sok ideig próbáltak gyógyítgatni” – fogalmazott a képviselő, kiemelve, az eseményt követő terror nemcsak Magyarországon volt érezhető, hanem Romániában is.

A kommunista rendszer féltette a maga előnyeit és megtorlással próbálta megakadályozni a Magyarországhoz hasonló esemény kirobbanását, hiszen az értelmiség, a diákok és az egyetemisták sokasága együtt érzett a magyar honfitársakkal, ami bűnnek nyilvánult.

„Sokadjára vagyunk itt, a Pro Libertate emlékműnél, és örülök, hogy a sarmaságiak ezt megalkották, hiszen lehetőségünk van emlékezni, tiszteletünket kifejezni azok iránt, akik megvívták eme nemes harcot. Nagyon sok hős, közel háromezer magyar adta életét a szabadságért. Egy németországi parlamenti képviselő egyszer azt mondta nekem, hogy nagyon szereti a magyarokat, mert a magyarok szabadságszerető emberek. Ez így igaz. Október 23-a nem csupán a szabadságharcról szól, hanem a nemzeti összefogásról, a bátorságról és az elkötelezettségről is” – mondta ünnepi beszédében a képviselő.

A megemlékezésen elhangzott: „Bibó István politikus szerint a szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem”. 1956. október 23-án megszűnt a félelem és helyet kapott a tenni akarás. Egy olyan nap volt a történelem során, amely élni fog minden magyar és minden szabad ember emlékezetében. Ez a nap a bátorságról és a győzelemről szólt. Ez a nap megmutatta a világnak elődeink vágyát a szabadság iránt, még akkor is, ha kicsi volt a siker esélye és nagy árat kellett érte fizetniük. Tóth Ádám, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének művelődési alelnöke az 1956-os történéseket ismertette, majd Orosz Milán szavalata után, az esemény záróakkordjaként az elöljárók elhelyezték a szobor talapzatánál az emlékezés koszorúit.