Rég nem látott tömeg gyűlt idén össze március 15-én Szatmárnémetiben az Ormos-háznál, a szokásos találkozóhelynél, ahonnan az első koszorúzás után elindul a tömeg a Petőfi-szoborhoz, a megemlékezés helyszínére.

A város régi központjában található Ormos-házban több alkalommal is vendégeskedett a forradalom lánglelkű költője, Petőfi Sándor, az ennek emlékére elhelyezett táblát koszorúzták meg először idén is a résztvevők.

Az eddigiekkel ellentétben a gyerekekből, felnőttekből álló masszív tömeg most nem a régi főtéren keresztül vonult, hiszen az EU-s forrásokból felújítás alatt álló történelmi központot csak a hónap végén avatják fel, ezért a Színház utcájában, majd a Rákóczi-utcában vonultak a Szatmárnémeti Református Gimnáziumig, majd onnan a parkba, ahol 2023 őszén új, egészalakos Petőfi-szobrot állított közösségi összefogással az RMDSZ.

Rekordszámú résztvevő vett részt a huszárok és fúvószenekar vezette vonuláson, az ünnepségre pedig a megye minden szegletéből érkeztek, ezzel pedig a helyi magyarság újra megmutatta erejét. Hiszen a magyarellenes retorika a helyhatósági választásokhoz közeledve az ellenzéki román pártok részéről egyre erősödik Szatmár megyében, ahol a megyei tanácselnöki és a megyeszékhely polgármesteri székében is az RMDSZ politikusai ülnek.

A szobornál elsőként egyházi vezetők léptek a résztvevők elé: a református egyház képviseletében Bogdán Szabolcs János püspök, a római katolikus egyház képviseletében Schönberger Jenő megyéspüspök mondott áldást.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere felhívta a figyelmet: ugyanannak a büszke, bátor nemzetnek a történelmét írják a magyarok ma a Partiumban, Szatmárban, mint anno a márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Irinyi József, Jókai Mór, Vajda János vagy Vasvári Pál. Nem könnyű méltóvá válni hozzájuk, akik felismerték az összefogás és az egység óriási erejét, de a nemzet érdekében hasonlóképpen kell ma is cselekedni. Beszélt a globalizálódó világban rejlő veszélyekről is, ahol mindenki a figyelmünkért verseng, és a közösség előtt álló megmérettetésekről is szót ejtett.

„Kimondani is rettenetes: bárhol a világon boldog lehet az ember, ha elég pénzt keres, ne törődjünk a hagyományokkal, kulturális örökségünkkel, a helyes magyar nyelv ismerete sem fontos. Nagyjából ezt üzeni nekünk a 21. századi trend. Hát nem azért küzdöttek Petőfiék ’48-ban, hogy nekünk otthonunk és szülőföldünk legyen? A mi otthonunkat úgy hívják, hogy Szatmár! Amikor azt mondom, hogy kispiac, rögtön egy jókedélyű sándorhomoki gazda ugrik be, amikor azt mondom, 16-os Mikró, előttem van az összes gyermekkori játszótársam arca, akik mind nyerni akartak a fociban, amikor azt mondom, németi templom, jó reformátusok imára kulcsolt kezét tudom felidézni. Mi, együtt nem csupán házakat, utakat, hidakat, óvodákat, hanem közösséget építünk, méghozzá olyat, amelyik megtanulta történelmének legkeményebb leckéit és bízik a saját erejében” – mondta a városvezető.

Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke a márciusi ifjak örökségéről és a közösség erejéről beszélt, amit idén négyszer is próbára tesznek majd.

„Nem az a nehéz, hogy sima, aszfaltos utat építsünk, erre bárki képes. Az a nehéz, hogy egy olyan utat kövezzünk ki, amelyen egész nemzetünk tud döccenők nélkül haladni, nemcsak most, hanem a jövőben is. A hőseink ezt az utat kövezték ki a maguk idejében, ahogy minden magyar is ezt teszi, amikor a gyermekeit magyarul taníttatja, magyar nyelvű oktatás mellett dönt, a szülőföldjén képzeli el a boldogulását. Mi már megtanultuk, hogy a szabadságot ki kell vívni, jogainkért meg kell küzdeni. És egyik sem végleges, ha nem vigyázunk rájuk, ha nem teszünk értük. Márpedig tenni kell, ha nemcsak ma, hanem a következő évtizedben is szabadon akarunk gyülekezni, szabadon akarunk fejet hajtani a történelmünk nagy alakjai előtt és anyanyelvünkön akarunk beszélni gyermekeinknek a szabadságharc eszméiről” – mondta beszédében a Szatmár Megyei RMDSZ elnöke.

A rendezvény meghívottja volt Németh Szilárd, a magyarországi kormányzó párt, a FIDESZ alelnöke, aki szólt Magyarország Kormányának a szerepvállalásáról a szatmári közösség támogatásában. Számos épület újult meg, „felsorolni is nehéz lenne”, hogy melyek ezek. Számos közösségépítő rendezvény valósul meg „Kölcsey Ferenc városában” magyarországi támogatással, az MCC és a Partium Labdarúgó Akadémia a tehetségek gondozásában vállal szerepet, a Partiumi Falugazdász Hálózat a gazdákat támogatja, a Hám János Orvosi Központ pedig az egészség megtartásában segít, az épülő M49-es gyorsforgalmi út pedig az európai autópálya-hálózatot teszi könnyebben elérhetővé a szatmáriak számára – hogy csak párat említsünk. Németh kiemelte Kereskényi Gábor szerepét, akiről elmondta: nagy harcos, kiváló városvezető, sokat és eredményesen dolgozik, hatásosan érvel és jól küzd egész Szatmárnémetiért.

„1848-ban a magyarság állt szemben az osztrák birodalmi érdekekkel. A magyar nép akkor sem akart mást, csak azt, hogy saját sorsáról saját maga dönthessen. Ez a szabadság. Ma újra meg kell küzdenünk a szabadságunkért, úgy, mint 176 éve a márciusi ifjaknak” – hívta fel a figyelmet Németh Szilárd.

Az esemény Petőfi Sándor szobrának a megkoszorúzásával ért véget. Soha nem látott mennyiségű koszorú került a szobor talapzata köré, számos civil szervezet, oktatási intézmény, Szatmár megyei polgármesteri hivatal rótta le tiszteletét a márciusi ifjak, a forradalom hősei előtt.