Rátette az állam a kezét az ozsdolaiak közbirtokossági erdőjére

Alapfokon lezárult a román állam és az ozsdolai Láros Közbirtokosság közötti per: a kézdivásárhelyi bíróságon a Pénzügyminisztérium keresetének adtak helyet, így a társulástól több mint 2500 hektár erdőt államosítanának vissza. Ez azt jelenti, hogy a legrászorultabbak ezentúl egyáltalán nem számíthatnak sem tűzifára, sem némi osztalékra, minden az állam zsebébe vándorol.

Az ozsdolaiak kálváriája még 2019-ben kezdődött, aminek eredményeként mára gyakorlatilag visszaállamosítási kísérlet áldozatává vált az ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete. A közbirtokosság ellen a helyi és megyei visszaszolgáltatási bizottságokat is bevonva indított pert a Pénzügyminisztérium, azt állítva, hogy a több mint 2500 hektárnyi erdő az állam tulajdona. Az indoklás szerint néhány évtizeddel ezelőtt a társulást államosították és a tagságot anyagilag kárpótolták.

A román állam a szaktárca által a kézdivásárhelyi bíróságon 2019. augusztus 29-én iktatott keresetével kérte a 2002. december 20./1957-es és a 2005. január 10./41788-es számú ingatlanjogok, valamint az ezzel kapcsolatos tizenegy helyi vagy megyei bizottsági határozat, valamint négy birtokba helyezési jegyzőkönyv érvényteleségének megállapítását.Ozsdola látképe. A szerző felvételei

Az első tárgyalás már 2019. október 22-én lezajlott, a felperes azt állította, hogy törvénytelen módon szolgáltattak vissza az ozsdolaiaknak 2571,3 hektár erdei növényzettel borított területet és 44,48 hektár legelőt és rétet, ezért a tulajdonjogok és az azokat megelőző döntések és dokumentumok semmisek. Állításuk szerint a zöld aranyat Erdély, Bánát, Krassó és Máramaros agrárreformja során kisajátították az 1921. július 30-án megjelent törvény értelmében, a tagságot pedig anyagilag kárpótolták.

A kézdivásárhelyi bíróság hét ízben halasztott, mire a 2024/673-as számú ítélet megszületett, amely szerint az ozsdolai és a megyei földosztó bizottság minden korábbi döntését semmissé nyilvánították és a tulajdonjogot a Pénzügyminisztériumra és az állami erdészetre, azaz a Romsilvára ruháznák át.

Tekintélyes erdőterületről van szó tehát, és az ozsdolaiak bánata így még annál is nagyobb, hogy annak idején, a megyésítéssel szintén jókora, mintegy kétezer hektár erdőjük került Vrancea megyébe, ami minden jel szerint ott is marad. Így az ősi örökségből teljesen kiforgatták a kézdiszéki végfalu lakóit.

A Láros Közbirtokosság korábban az erdőkitermelést és faértékesítést saját alapítású Tekeres Kft.-vel végeztette, a cégnek a fénykorában tíz alkalmazottja is volt. „Most két alkalmazott van, valamint a könyvelő, a végnapjait éli a cég is. Oda jutottunk, hogy liciten vásároljuk meg a saját fánkat, hogy túladva némi bevételre tegyünk szert” – mondta Lukács Attila, a kft. ügyvezetője, aki maga is közbirtokossági tag, és aki egyébként több társával együtt egyénileg is képviseltette magát a perben. Ebben alperesként mind a római katolikus, mind az ozsdolai ortodox egyház, valamint a helyi Kun Kocsárd Iskola is részt vett, hiszen mindnek volt némi jogrésze a társulásban.Erre az erdőre is rátette a kezét a román állam, kifosztották az ozsdolaiakat

A bíró csak annyit ítélt meg az alpereseknek, hogy a magánszemélyek és az intézmények a perköltségeket külön fizethetik. Lukács Attila érdeklődésünkre kifejtette: természetesen élnek a fellebbezési jogukkal, de először meg kell kapniuk a hivatalos értesítést, amiben szerepel a bíróság indoklása.

A bíróság internetes oldalán közzétett végzés-kivonatában tételesen felsorolják azokat a telekkönyveket, amelyekből törölni kell a Láros Közbirtokosságot mint tulajdonost, be kell jegyezni helyette a román államot és gondnokként a Romsilvát.

Az ozsdolaiak nem egyedüli elszenvedő alanyai a visszaállamosításnak: a papolci Imreh Albert Közbirtokosság esetében egy hasonló jogi eljárást kezdeményeztek. Egy halasztással zárult tárgyalás már lezajlott július 10-én, a második tárgyalására szeptember 25-én kerül sor a Kézdivásárhelyi Bíróságon. Az ügyben a felperes szintén a Pénzügyminisztérium, amely a közbirtokosság mellett a megyei és a zágoni földosztó bizottságokat is bíróság elé citálta.

Az ozsdolaiak pere a magyar kormány figyelmét is felkeltette, a tárgyalásokon rendszerint jelen volt a csíkszeredai konzulátus egy vagy két képviselője, akik figyelemmel követték az ügy alakulását és erkölcsileg támogatták az érintetteket.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?