Pert indított az állam a papolci közbirtokosság ellen. Az eljárás szerdán kezdődött. Közben az ozsdolai Láros Közbirtokosság ellen évek óta zajlik a jogi eljárás. A pénzügyminisztérium mindkét esetben amiatt kezdeményezett pert, mert állításuk szerint az erdőket az állam az 1940-es években megvette és kifizette a tagságnak.

Az ozsdolai közbirtokosság esetében július 10-ére volt kitűzve az alapfoki ítélethirdetés, ezt július 27-ére napolták el.

Precedenst teremthetnek?

Az ozsdolai Láros Közbirtokosság ügye még le sem zárult, máris kezdetét vette egy hasonló jogi eljárás: a pénzügyminisztérium ugyanazzal az ürüggyel lépett fel a papolci Imreh Albert Közbirtokosság ellen is. Ezen kívül úgy tudjuk: a hatóságok más felsőháromszéki közbirtokosságnál is vizsgálódnak, hasonló megfontolásból.Amennyiben az ozsdolaiak veszítenek, az veszélyes precedenst teremthet, annak ellenére, hogy a romániai jogrendszerben az ítészek nem támaszkodhatnak egy korábbi jogi eljárás tapasztalataira. Félő, ha nem veszik figyelembe a bizonyítékokat – erre a Láros Közbirtokosság esete kirívó példa – az állam ráteszi a kezét a székelység tulajdonára. A tulajdon pedig az 1968-as megyésítést követően egyébként is fogyatkozott, hiszen a szomszédos, román lakosságú területekre eső erdőrészeket jószerint nem lehetett visszaperelni. A bákói, Vrancea megyei földosztó bizottságokat pedig nem különösebben érdekelte a jogszabályok betartása. Emiatt viszont több ezer hektár, eredetileg székely tulajdonban lévő erődterületen zajlik rablógazdálkodás.

Ötéves per, kéttucatnyi tárgyalás

Amint többször megírtuk, az ozsdolaiak kálváriája 2019-ben kezdődött, gyakorlatilag visszaállamosítási kísérlet áldozatává vált az ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete. A közbirtokosság ellen a helyi és megyei visszaszolgáltatási bizottságokat is bevonva a pénzügyminisztérium pert indított, azt állítva, hogy a több mint 2500 hektárnyi erdő az állam tulajdona. Az indoklás szerint néhány évtizeddel ezelőtt a társulást államosították és a tagságot anyagilag kárpótolták.

A román állam a szaktárca által a kézdivásárhelyi bíróságon 2019. augusztus 29-én iktatott keresetével kérte a visszaszolgáltatási határozatok és a birtokba helyezési jegyzőkönyvek teljeskörű érvénytelenítését. A gépezet beindult: az első per már 2019. október 22-én lezajlott, a felperes azt állította, hogy 2571,3 hektár erdei növényzettel borított területre és 44,48 hektár legelőre és rétre vonatkozóan a visszaszolgáltatás törvénytelen módon történt, ezért a tulajdonjogok és az azokat megelőző döntések és dokumentumok semmisek. Állításuk szerint a zöld aranyat Erdély, Bánát, Krassó és Máramaros agrárreformja során kisajátították a 1921. július 30-án megjelent törvény értelmében, a tagságot pedig anyagilag kárpótolták.

Három fontos szempontot eddig figyelmen kívül hagyott a bíróság 

Az ozsdolaiak jogi képviselete szerint a bíróság elsőbbséggel kellett volna ellenőrizze a felperes által idézett érvénytelenség okát, azt hogy a szóban forgó földterületek a kommunista hatalomátvétel idején állítólag nem voltak a közbirtokosság tulajdonában, mivel az erdőket az 1921. július 30-i törvény rendelkezései alapján kisajátították. Azaz, a bíróságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy a kisajátítás és a kártalanítás kifizetése az erdélyi, bánáti, krassói és máramarosi agrárreformról szóló 1921. évi törvény rendelkezéseinek megfelelően történt-e. Bár az ozsdolai közbirtokosság több észrevételében és pontosításában rámutatott erre, azt a bíróság mégsem kérdőjelezte meg soha.

Az első szempont a Kézdivásárhelyi Kisajátítási és Tulajdonjogi Bizottság 1923. november 8-i 123. számú határozatára vonatkozik, amely a megfogalmazás alapján, nem tartalmaz semmiféle rendelkezést a kisajátításról. A 8172 hold közösségi erdő kisajátításáról szóló elsődleges határozat nem létezik, vagy legalábbis a felperes nem nyújtotta be a pereskedés során. A második szempont a méltányos és előzetes kompenzációra vonatkozik. Nincs bizonyíték arra, hogy a kárpótlási nyugtákat átadták volna az Ozsdolai Közbirtokosság elnökének vagy képviselőjének. A „kötelezi a kisajátított tulajdonost a nyugták sajátkezű átvételére” megfogalmazás nem jelenti a nyugták tényleges átadását, mivel a tulajdonost felkérik, hogy a határozat keltétől számított egy éven belül jelentkezzen a nyugták átvételére. Mivel jelentős összegekről van szó, a nyugtákat bizonylattal vagy legalább az átvételt igazoló aláírással kellett volna átadni.Az utolsó szempont az ozsdolai telekkönyvekre vonatkozik, amelyeket még a tulajdonjog megállapítása előtt állítottak ki a Láros Ozsdolai Közbirtokosságból Megmaradt Tulajdonosok Egyesületének. A Román Állam pedig nem szerepel a tulajdoni lapon. Egyetlen tárgyalási időpontban sem – bár a per kezdete óta közel öt év telt el – kérdőjelezték meg az 1921. évi erdélyi, bánáti, krassói és máramarosi földreformról szóló törvény rendelkezéseinek betartását.

Mielőtt a per elkezdődött volna, az ozsdolaiakra 2016 októberében rászállt a gazdasági rendőrség, utánuk az erdészeti felügyelőség és a pénzügyőrség is megjelent ellenőrizni. Pál István közbirtokossági elnök korábban érdeklődésünkre elmondta: „Valakik feljelentettek, nem tudjuk kik. Szinte egy éven keresztül vegzáltak. Nem kaptak semmi rendellenességet, annyit mondtak, hogy a működés miatt jelentettek fel. Aztán a pénzügy a kezébe vette a dolgot, az archívumokból iratokat szedtek ki. Nekünk csak telekkönyvünk van, az szerint 4759 hektár erdővel rendelkezünk – papíron. Papíron, mert 1998 és 2000 között Vrancea megyeiek a 40 százalékát rátették a kezüketʺ

A tetemes, állítólag több mint tízmillió lejes kárpótlásnak – amelyről a pénzügyminisztérium beszél – nem tudni mi lett a sorsa, de azt az ozsdolaiak kizárják, hogy egyszerűen csak eltűnt volna, akkoriban az egy óriási összeg volt. Annyi azonban biztos: nem az ozsdolaiak zsebébe vándorolt.

Kétezer embert érint fájdalmasan a visszaállamosítási kísérlet

A közbirtokossági terület kisajátítása nagy érvágás a községbelieknek, hiszen több, mint 2000 embert érint, akik tűzifát kaptak a közbirtokosságtól. A római katolikus egyház is érintett, mintegy 90 hektárnyi területe van a közbirtokosságban, és 172 hektár erdőt úgy veszítettek el, hogy az Vrancea megyéhez került. A pénzügyminisztérium hadjárata felháborította a közbirtokosság tagságát. Ozsdola népe rendkívül sokat szenvedett a kommunizmus során, akkor is a regnáló hatalom sanyargatta a kollektivizálást ellenző települést, ahonnan a háromszéki betyárok – Pusztai és Dézsi – származnak. A község most ismét egy államosítási kísérlettel néz szembe. Ha az sikerrel jár, a szegényebb családokat sújtja leginkább, akiknek hatalmas segítséget jelentett az egy-két méter ingyen tűzifa.