A következetlen oktatáspolitika és a súlyos alulfinanszírozottság sokkal hamarabb érezteti hatását a kisebbségi oktatásban, mint a többségiben, és erre világít rá a legfrissebb PISA-felmérésen tapasztalt visszaesés is a diákok teljesítményében – mutatott rá a Maszolnak Ferencz Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) alelnöke. Mivel a magyar diákok eredményei még így is jobbak, mint a többségieké, ez azt mutatja a szakember szerint, hogy versenyképes, van potenciál a romániai magyar iskolahálózatban, éppen ezért azt tartja fő feladatnak, hogy harcolni kell a romániai magyar pedagógusokért, a kisebbségi oktatás sajátos igényeiért.

A közoktatási rendszer legfőbb problémái az alulfinanszírozottság, a pedagógusképzés és továbbképzés hiánya és hiányosságai, a tanárok felkészítése nélküli, kapkodva bevezetett reformok, a „nincs pénz, nincs poszt” elvű oktatáspolitika – állapítja meg egyebek mellett a PISA-eredmények kapcsán Ferencz Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke Facebook-bejegyzésében.

Úgy látja, miközben számos vélemény és elemzés hangzik el az eredmények romlását magyarázva, nem kap figyelmet a pedagógusok helyzete, az „iskolai nevelés ellehetetlenedése” egy vizsga- és tananyagcentrikus közoktatási rendszerben, amiben tanár és diák egyaránt „vesződik”.

A Maszolnak nyilatkozva rávilágított, az általa felsorolt bajokat tükrözik a legújabb PISA-eredmények is, amelyek a 15 évesek bizonyos kompetenciáinak gyengülését mutatják.

„A közoktatás finanszírozottsága krónikus probléma, és maga az OECD is kimutat egy nem kizárólagos, de nagyon fontos korrelációt az oktatásba való befektetés és az OECD-felmérésen elért eredményesség között. Azt is kimutatták, hogy nemcsak a befektetés mértéke számít, hanem az is, hogyan költik el a pénzt: releváns reformokra vagy nem célirányosan, nem hatékonyan, hisz utóbbi nyilván nem segíti sem általában, sem a PISA-jellegű hatékonysági méréseken az eredményességet” – mutatott rá a Maszol megkeresésére az RMPSZ alelnöke.

Ugyanakkor nemcsak a kompetencia, hanem az iskolai környezet, az intézmény értékrendje, üzenete, a tanár-diák kapcsolat is nagy mértékben befolyásolja a tanulók eredményességét, emelte ki, azonban „ellehetetlenedett” az iskolai nevelés, és ez is megmutatkozik egy iskolai kultúra eredményességében.

Elmondta, úgy látja, szükséges az oktatás mellett az iskolai nevelés is, ami egy nevelési értékrendben nyilvánul meg, a diák személyiségét fejleszti, érzelmi és nemcsak az értelmi intelligenciáját, kiegészítve az otthoni családi nevelést is. A tananyag- és vizsgacentrikusság közepette viszont azt tapasztalja, az ilyen jellegű programok kezdenek kikopni az iskolák mindennapjából, illetve el van vitatva a pedagógusoktól ezek fontossága, és ez is megmutatkozik bizonyos mértékben egy iskolai kultúra eredményességében.

Példaként említette az egységes bérezési törvényt, amelyben véleménye szerint „teljesen bagatellizálták” az osztályfőnök szerepét, hogy csökkenthető legyen a neki járó juttatás, miközben több mint harminc felelősségi területe van, amelyeket még ki is egészítettek.

„Azt látjuk, hogy főként az eredményesség, a kézzelfogható, számszerűsíthető vizsgaeredmény, a tantárgyversenyeken elért jó eredmény felmutatása az elvárt. Ez pedig rendkívüli mértékben tudja befolyásolni a mérési eredményeket is egy oktatási rendszer vagy környezet tekintetében” – hangsúlyozta.

A következetlenségekre mutat rá a PISA-eredmény

Az alulfinanszírozottság kapcsán kiemelte a román oktatási rendszer egyik legnagyobb strukturális hibája az, hogy a reformokat és szociális programokat kizárólag uniós forrásokból akarja megoldani, amelyek viszont ideiglenes finanszírozások, amint lejárnak, az állam a fenntarthatóságukhoz szükséges következetes GDP-ráfordítást sok esetben már nem biztosítja, így az újításokat nem tudja fenntartani.

Példaként felhozta a pedagógusok pályakezdési támogatását, amit uniós pénzekből indítottak el, mint kiemelte: azt az államnak fenn kellene tartania, ha azt várja, hogy a pedagógusnak legyen pénze továbbképzésre.

„Számos olyan terület van a közoktatásban, amibe be kell fektetni. Az OECD-országok között az átlag feletti teljesítmény egyenesen arányos az átlag feletti ráfordítással azokra a közoktatási programokra, amelyek szükségesek: a méltányosság, a felzárkóztatás, a differenciálás vagy a sajátos nevelésigényű diákok támogatása terén például” – sorolta.

„A közoktatás következetlenségei, a nagyon komoly alulfinanszírozottság, ugyanakkor nagy összegek elköltése olyan programokra, amelyeknek nem biztos, hogy megjön a hatása – mindezek alkotják azt a nagy képet, amit a PISA-eredmények most csak felvillantanak bizonyos mértékig” – mutatott rá.

A kisebbségi oktatás hamarabb megérzi a mulasztásokat

Az általa kiemelt mulasztások ugyanakkor véleménye szerint a kisebbségi oktatáson hamarabb nyomot hagynak, ezért ronthattak többet az erdélyi diákok a többségieknél – mint azt elemzésében a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet megállapította (az elemzésről nemrég a Maszolon is beszámoltunk – szerk. megj.). Példaként a hiányzó tankönyveket, hiányzó beruházásokat, a tanárképzést emelte ki.

Úgy véli meg kell vizsgálni a tanárképzés, -továbbképzés kérdését is a PISA-felmérés kapcsán, hisz ennek is szerepe van a tanulási eredményesség mérésekor.

„A strukturális projektek, amelyekre többségi szempont szerint az oktatásban költenek, többnyire európai uniós pénzből valósulnak meg. Ezen projektek legnagyobb része ugyan megszólítja a kisebbségi pedagógust is, de nem célirányosan. Ebben a tekintetben is az oktatási rendszer mulasztásai nagyobb hatásúak lehetnek a kisebbségi oktatáson” – mutatott rá.

További példaként kiemelte a hiányosságokat a tankönyvek és digitális tankönyvek tekintetében: előfordul, hogy van magyarra lefordított tankönyv, ám nincs annak digitális változata. Ez máris hátrányba helyezi az érintett diákokat.

„Mindezek jó mutatók arra, hogy mitől tud hamarabb zuhanni egy kisebbségi tanuló eredménye, mint egy többségié” – mondta el. Hozzátette, a szociális helyzet is adhat magyarázatot arra, miért rontottak többet a magyar gyerekek, hisz a közoktatási jellegű kérdések mellett – mint a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai is kimutatták – annak is szerepe is van milyen társadalmi közegekből jönnek a magyar diákok.

„Harcolni kell a magyar pedagógusokért”

Az, hogy az erdélyi magyar diákok – a 2022-es felméréshez hasonlóan – mégis, 2025-ben is jobb eredményt értek el, mint a többségiek, ugyanakkor erősen közelítenek a magyarországi többségiek szintjéhez is a kis- és közepes városokban, azt mutatja Ferencz Salamon Alpár szerint, „versenyképes a romániai magyar oktatás, nemcsak a tanulás eredményessége, hanem általában a diákok és a tanárok egymáshoz való viszonyulása által, az iskolakultúra tekintetében is jóval stabilabb, több pozitív értéket felmutatni képes szervezeti kultúra”.

Kiemelte, azt mutatják az eredmények: „van potenciál” a romániai magyar iskolahálózatban, éppen ezért úgy véli, „nemcsak az intézményeket kell megmenteni, hanem harcolni kell a romániai magyar pedagógusokért”, akiknek eleve több órájuk van, több kihívással néznek szembe, mint többségi kollégáik, különösen szórványban.

„Mivel a magyar iskola a magyar pedagógus által eredményes tud lenni, arra kell oktatáspolitikusoknak, a szakmának, a politikusoknak odafigyelniük, hogy a törvényi és tananyagi változások, amiket a többség igyekszik eszközölni, olyan mértékben történjenek meg, hogy ez jó legyen a kisebbségi oktatásnak is: legyen kerettanterve, speciális tanmenete a kisebbségi oktatásnak is” – hangsúlyozta.

Ferencz Salamon Alpár úgy látja, e téren jó kapaszkodó, hogy a román többség most már elfogadja, hogy egy kisebbségnek sajátos körülményekre van szüksége.

„Továbbra is azt gondolom, hogy erőteljesebb oktatáspolitikára és következetesebb kisebbségi oktatáspolitikára van szükség” – mondta, hozzátéve, még több lépés kell az eddigiek mellé.

„Nem szabad megelégednünk azzal, hogy ha egy országos szerv azt mondja, hogy most nincs ideje a kisebbségeknek szóló román tananyaggal foglalkozni. Ugyanakkor nem elég nekünk csak a kisebbségi oktatás mutatóit néznünk, hanem a többségi oktatás mutatói nélkül nem láthatjuk a teljes képet. A tankönyvek tekintetében bátrabbnak kell lennünk. Örülünk annak, hogy vannak a téren kezdeményezések. Napirenden kell tartanunk a tanárképzés kérdését is, megfelelő finanszírozással kéne támogatni, hisz a mi esetünkben halmozottan súlyosabb a helyzet, ha nincs elég természettudományokat tanító pedagógus a rendszerünkben. Ennek a hatása a kisebbségi oktatáson meredekebben meg tud megmutatkozni” – állapította meg az RMPSZ alelnöke.

Kapcsolódó

PISA-sokk: Romlott a hazai diákok teljesítménye – A probléma az egész régiót fojtogatja

Súlyos visszaesést mutatnak a PISA 2025-ös felmérés adatai: a romániai diákok több mint fele funkcionális analfabétának tekinthető matematikából, de az olvasás-szövegértés és a természettudományok terén is aggasztó a helyzet.

oktatás PISA-felmérés PISA eredmények Kallós Zoltán