Súlyos visszaesést mutatnak a PISA 2025-ös felmérés adatai: a romániai diákok több mint fele funkcionális analfabétának tekinthető matematikából, de az olvasás-szövegértés és a természettudományok terén is aggasztó a helyzet.

Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár részt vett a teszt eredményeit bemutató pozsonyi regionális konferencián. A Maszol megkeresésére úgy fogalmazott: Romániában mind a matematika, mind az olvasás terén romlás látható, ez utóbbi egyértelműen a szövegértéssel függ össze, és itt tapasztalható a legdrámaibb visszaesés. A tudományok terén a legkisebb a különbség a legutóbbi eredményekhez és a jelenlegi OECD-átlaghoz képest is.

Szeptember 8-án Pozsony volt az OECD PISA 2025-ös felmérés egyik európai regionális helyszíne, amely Közép-, Kelet- és Észak-Európa, valamint Közép-Ázsia 31 országát érintette. A bemutatón részt vevő Kallós Zoltán államtitkár megkeresésünkre részletesen értékelte a tapasztalatokat, rávilágítva, hogy a teljesítmények hanyatlása nem csupán hazai jelenség.

Nem a pandémia generálta a problémákat

A régió országainak bemutatott eredményeiből kiderült, hogy 2015 óta szinte mindenhol ugyanazokkal a gondokkal küzdenek, és az adatok romló trendet mutatnak. Gyakori volt, hogy a 2022-es gyengébb szereplést a pandémiával, a jelenléti oktatás hiányával és az online oktatás alacsonyabb hatékonyságával próbálták magyarázni, ám a mostani elemzések ezt cáfolják.

„Most az látszik, a problémákat nem a járvány generálta, már azelőtt is léteztek, és nem szűntek meg, nagy vonalakban a régió minden országában jelen vannak, persze vannak kivételek, de kevés” – mondta el az államtitkár.

Kapcsolódó

PISA-felmérés: a romániai diákok több mint fele katasztrofálisan teljesít matematikából

A tanulók nemzetközi képességfelmérésének legújabb, PISA 2025-ös kutatása szerint meredeken emelkedett a minimális szint alatt teljesítő romániai diákok száma az előző felméréshez képest. 

oktatás PISA-felmérés eredmények matematika

A bemutató során a problémák gyökereit is próbálták azonosítani. Kiderült, hogy a diákok szociális háttere nagymértékben meghatározza a tanulmányi előremenetelt, de a szülők hozzáállása is legalább ennyire lényeges: számít, hogy mennyire érdeklődnek és kapcsolódnak be a gyerek iskolai életébe. A kettő összefügg, de megmutatkozik az is, hogy ha a hátrányos anyagi helyzetben lévő szülő odafigyel a gyermeke tanulmányaira, az jelentősen javítja az esélyeit.

A korai nevelés fontossága – Az iskolakerülés veszélye

A konferencián egyértelműen kirajzolódott, hogy ott születtek jobb eredmények, ahol a gyerekek minél korábban bekerülnek az oktatási rendszerbe – a kötelező óvoda érezhetően javítja a későbbi iskolai teljesítményt.

Kallós Zoltán felhívta a figyelmet a romániai lépések fontosságára: az óvoda fokozatosan kötelezővé válik, a bölcsődék nagy része pedig már átkerült az oktatási rendszerbe.

„Korábban nem volt szakember, bölcsőde-pedagógus, aki foglalkozzon a legkisebbekkel. Most már a kisdedóvók nagy részében szakképzett pedagógusok dolgoznak. Nagy volumenű beruházások voltak, az elmúlt három évben a bölcsődei oktatásba bevont gyerekek száma megduplázódott, 17 ezerről 35 ezerre nőtt, a korábbi tanévhez képest is” – részletezte a javuló mutatókat.
Kallós Zoltán hangsúlyozta, hogy ez a pozitív elmozdulás a mostani PISA-teszteken még nem mutatkozhat meg, majd csak akkor lesz releváns, amikor ez a korosztály eléri a 15 éves kort.

Ahol sikerült visszaszorítani az iskolaelhagyást és az iskolakerülést, ott szintén jobbak a mutatók, mutatott rá a szakpolitikus. Hozzátette, Romániában jogszabály írja elő, hogy 2029–2030-ig általánossá kell tenni a meleg ebéd programot. A megyei jelentésekből már látszik, hogy ahol a program működik, ott nagymértékben csökken az iskolakerülés, ami jó alapot ad az alapvető kompetenciák megszerzéséhez.

Telefonmentes iskolák és a kognitív szerepek megőrzése

A digitális kompetenciák és az okostelefonok használata kiemelt témát jelentett Pozsonyban. Bár napi egy óra digitáliseszköz-használat igazoltan javítja a tanulmányi eredményeket, minden ennél több idő rontja azokat.

„A finnek elmondták, hogy náluk széles körben használták az eszközöket, ám megtapasztalták, ha kitiltják, a gyerekek újra felfedezik a társaikat, a beszélgetés, a játék örömét. Mindez javítja a kommunikációt, a társas kapcsolatokat, hozzájárul az iskolai jólléthez, ami javítja az eredményeket, hiszen ha a gyerek jól érzi magát az iskolában, motiváltabb a tanulásra” – mutatott rá az államtitkár.

Több országban már bevezették vagy folyamatban van a teljes tiltás, mivel a részleges korlátozásnál azt tapasztalták, hogy a diákok óra közben is posztoltak, lájkoltak és kommenteltek.

Romániában a kérdés még megosztja a társadalmat, és előfordul, hogy a gyerek két telefont visz az iskolába: egyet lead, egyet magánál tart. Kallós szerint azonban a jobb eredményeket elérő országok példájából kell kiindulni, hiszen a túl sok képernyőidő Romániában is ugyanolyan káros.

Kapcsolódó

Szabó Ödön a PISA-sokkról: Három lépéssel megállítható lenne az összeomlás

Az oktatás leépülése súlyosabb nemzetbiztonsági kockázatot jelent az országnak, mint a védelmi vagy infrastruktúra-fejlesztések elmaradása – figyelmeztet Szabó Ödön, a parlament oktatási bizottságának alelnöke a PISA 2025-ös felmérés sokkoló adatai után.

oktatás PISA-felmérés eredmények Szabó Ödön

A mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatban az észt példát emelték ki, ahol 15-16 éves korig nem engedik a használatát az iskolában, hogy a diákok megtanulják az önálló problémamegoldást.

„Az általános és egyöntetű vélemény: meg kell tanítani elsősorban a pedagógusokat a mesterséges intelligencia használatára, annak érdekében, hogy az támogassa az oktatást, ne pedig átvegye a kognitív szerepeket. Ha csak beütjük a kérdést, a feladatot, és várjuk a választ, az egy rossz irány. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy romlottak a PISA-felmérés eredményei” – tette hozzá az államtitkár, megjegyezve, hogy az AI a tanároknak nagy segítség lehet az adaptált tantervek kidolgozásában.

Szerkezeti reformok és tanárhiány 

A pozsonyi tanácskozáson egyöntetűen megfogalmazódott, hogy a gondokat csak a tanárok és szülők összefogásával lehet áthidalni, emellett szükség van kiegészítő programokra (délutáni tehetséggondozás és felzárkóztatás), valamint az iskolahálózat átgondolására is. Szükségtelen ugyanis a 2-3 kilométerre lévő településeken összevont osztályokat működtetni, amikor egy közös iskolában minden évfolyamon önálló osztályt lehetne indítani felkészült szakemberekkel.

Szintén kihívásként azonosították a pedagógushiányt – különösen a fizika, a kémia és a matematika terén. Ezen a téren a bérezés és a társadalmi megbecsülés kulcsfontosságú a pályaelhivatott fiatalok bevonzásához.

„Az nem vigasz, hogy nem vagyunk magunkra a problémával, de a megoldásokat közösen tudjuk keresni” – fogalmazott végezetül Kallós Zoltán.