Bár csak jövő év májusában szervezik meg a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgáját, sok elemi osztályban már elkezdték a felkészülést.

A Maszolt egy szülő kereste meg észrevételeivel, meglátása szerint a tudásfelmérőre összeállított tesztek sok esetben bonyolultak, nem életszerűek, a tananyag mellett felesleges stressznek teszik ki a kisdiákokat. Példaként említette, hogy a magyar tagozatos matematika feladványban felbukkan Mihai Eminescu költő és Veronica Micle kapcsolata, ezzel teljesen összezavarva a gyereket.

Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár a Maszol megkeresésére leszögezte, a jövő tavaszi tudáspróbának megváltozik a szerkezete, a tesztfeladatok nem csupán a lexikális tudást mérik, hanem a mindennapi életben használható készségeket, attitűdöket.

Hadi Nóra Melinda, kolozsvári Báthory Elméleti Líceumban iskolapszichológusa megkeresésünkre kifejtette, sok múlik azon, hogy a pedagógus miként közelíti meg ezt a témát, ha sikerül kihívásként és nem megmérettetésként láttatni a gyerekekkel a felmérőt, azzal nagymértékben lehet oldani az ezzel kapcsolatos szorongást.

Kisiskolás korban többet árt, mint használ?

Nem indokolt a második és negyedik osztályosok országos képességfelmérő vizsgája, mert az nem veszi figyelembe a gyerekek egyéni fejlődési ütemét, szögezte le a Maszol megkeresésére Nemes Ildikó, a kolozsvári Waldorf Iskola aligazgatója. Kifejtette, bár létezik országosan jóváhagyott tanterv, a gyerekek döntő többsége egyéni terv szerint halad, hiszen mindegyikük más ritmusban fejlődik. Beskatulyázásnak tartja, ha azt várják el, hogy minden gyermek ugyanarra az életkorra sajátítsa el például a szorzást vagy az osztást.

Éppen ezért jöttek létre az alternatív pedagógiai irányzatok, mint a Waldorf vagy a Montessori, amelyek az egyéni fejlődés sajátosságaira építenek. A Waldorf iskolában például negyedik osztály végére kell elsajátítani a szorzás és osztás képességét, az írás-olvasás is később kezdődik, ezért a másodikos és negyedikes tesztek időzítése teljesen eltér a gyerekek fejlődési ritmusától. A vizsgák ráadásul felülírják az alternatív oktatás alapelveit, amelyek szerint a gyereket nem szabad stresszhelyzetbe hozni, és nem szabad összehasonlítani a társával. Ehelyett azt kell erősíteni, hogy mindenki valamiben jó, és abban tud segíteni a másiknak. Egy teszt azonban a versengést és az összehasonlítást erősíti.

Nemes Ildikó szerint ebben a korban a gyerekek még nem elég érettek ahhoz, hogy önállóan leválasszák magukat a többiektől, és elfogadják saját eredményeiket a másokéitól függetlenül. Ez a tudat legjobb esetben is csak 18 éves kor körül alakul ki.

Ahelyett, hogy a tesztek határoznák meg a gyerekek fejlődését, a pedagógusokban és az iskolákban kellene megbízni, akik pontosan látják, melyik diák hol tart. A szülői visszajelzés és az iskola-szülő közti folyamatos párbeszéd sokkal hitelesebb képet ad a fejlődésről, mint bármilyen központosított vizsga. Fontos lenne, hogy a szülők és a társadalom megbízzon a pedagógusban és az iskolában, hogy azok a legjobb tudásuk szerint fejlesztik a gyerekeket. A bizalom azt is jelenti, hogy a szülő folyamatosan érdeklődik a gyermeke iránt, visszajelzést kér és ad. Ez sokkal hitelesebb képet ad az egyéni és osztályszintű fejlődésről, mint bármilyen központi vizsga.

A döntés a szülő kezében van

Az esetek hetven százalékában a szülők kezében van minden eszköz, amellyel szembe tudnak menni a rendszerrel. Az ország azonban még nincs azon a fejlettségi szinten, hogy a pedagógusban megbízzon, ezért mindent ellenőrizni akar. A szülők sokszor hallgatólagosan tiltakoznak: nem viszik iskolába a gyereket a felmérő idején, hoznak egy orvosi igazolást, vagy családi programot írnak be.

Nyíltan ki lehetne mondani: szülőként nem szeretnénk, hogy a gyerekünk 8 vagy 10 évesen vizsgahelyzetbe kerüljön, mert ezzel sérül az önbecsülése, és versenyszellem alakul ki benne. Ehelyett azt szeretnénk, hogy támogató, segítő közegben nevelkedjen.

Az aligazgató szerint a felmérőkre fordított három nap alatt a pedagógusok sokkal értelmesebb, fejlesztő tevékenységekkel is foglalkozhatnának a gyerekekkel, például természetjárással vagy közös alkotó munkával. Úgy véli, nem szükséges egy egész országnyi gyereket évek során újra és újra vizsgáztatni, hiszen reprezentatív mintán is lehetne mérni az oktatás színvonalát.

Végül hozzátette: a felmérők gyakran nem tükrözik a valóságot, hiszen minden településen mások a körülmények, különösen a román nyelv elsajátításában. Szerinte olyan területeket is mérni kellene, amelyek valóban hozzájárulnak az egészséges fejlődéshez, például a testnevelést vagy a kézmunkát. Az egészséges személyiség ugyanis nemcsak kognitív, hanem testi és gyakorlati képességeiben is fejlett kell legyen.

A felmérés eredményei alapján finomítják a tanterveket, javítják a módszereket

A jövő év májusban bonyolítják le a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgáját, ennek szerkezete az előző évekhez képest változni fog, mondta el a Maszol megkeresésére Kallós Zoltán. Az államtitkár hangsúlyozta, a PISA-teszthez hasonló újonnan bevezetett kérdésekkel a kompetenciákat mérik fel, kiszűrik a funkcionális analfabetizmust, azt próbálják felderíteni, hogy a gyerekek mennyire tudják felhasználni a gyakorlatban a tanultakat.

A felmérések országos szinten egységesek, a magyar tagozat számára lefordítják a román teszteket. Meglátása szerint erre a tudáspróbára nem szükséges külön készülni, annál is inkább, hogy annak az eredménye semmilyen szinten nem befolyásolja a gyerek tanulmányi előmenetelét: nem kerül be a naplóba, az értékelést is általában egyéni szinten, a szülők jelenlétében végzik a pedagógusok.

„Ezek a felmérők nem olyanok, mint a nyolcadikos képességvizsga, amelynek az eredménye alapján a számítógépes elosztás során kerülnek be a gyerekek valamelyik kilencedik osztályba” – mutatott rá a szakpolitikus. Hozzátette, nem látja értelmét, hogy külön készüljenek a kisiskolások, a hatodik osztályosok, hiszen épp az a cél, hogy felmérjék a tanterv milyen szinten segíti elő a gyermek fejlődését.

Az eredmények az oktatási minisztériumnak, a neveléstudományi intézetnek segítenek, hogy azok alapján a tanterveket, a módszereket finomítsák, jobbító oktatáspolitikai javaslatokat fogalmazzanak meg, és léptessenek életbe. Ugyanakkor a tesztek eredményét a szülők és a gyerek jelenlétében egyénileg is kiértékelheti a pedagógus, így fel tudják mérni, hol tart, hiszen nem biztos, hogy az segít, ha folyamatosan azt a visszajelzést kapja, hogy minden rendben, és ez nem fedi teljes mértékben a valóságot.

Az államtitkár rámutatott, a készülés azért sem fontos, hiszen az eredmény alapján nem minősítik a pedagógus munkáját, „sem jutalom, sem fizetéslevonás nem jár annak folyományaként, hogyan teljesítenek az országos felmérőn egy pedagógus diákjai”.

Változtatja a képességvizsgák szerkezetét a minisztérium

A 2025–2026-os tanévtől két fontos újdonság várja a 2., 4. és 6. osztályos diákokat a tanév végi országos felméréseken – derül ki a szeptember 23-án kiadott miniszteri rendeletből. Az egyik legnagyobb változás, hogy a tesztfeladatok nem csupán a lexikális tudást mérik, hanem a mindennapi életben használható készségeket, attitűdöket és értékeket is. A cél az, hogy a gyerekek olyan tudást sajátítsanak el, amelyet valóban alkalmazni tudnak hétköznapi helyzetekben, olvasható az oktatási minisztérium hivatalos oldalán közzétett tájékoztatóban.

A másik újdonság, hogy a vizsgálatok többféle kompetenciára terjednek ki, így jobban tükrözik a tanterv céljait, és átfogóbb képet adnak a tanulók fejlődéséről.

Az új megközelítés hangsúlyozza a felmérések formatív szerepét: a diákok, a szülők és az iskolák részletes, személyre szabott visszajelzést kapnak az eredményekből.

Az új rendszer célja nemcsak a jobb nemzetközi teljesítmény (például a PISA-teszteken), hanem az is, hogy a gyerekek felelősséget vállaljanak saját tanulásukért; felismerjék erősségeiket és fejlesztendő területeiket; elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás szemléletét; tudatosabban készüljenek a pályaválasztásra és a felnőtt életre.

Játékosan készülnek – Nagy titkokra nem derít fényt a felmérő

Valóban készülnek a májusi képességvizsgára, de ezt plusz gyakorlásként teszik, mondta el a Maszol megkeresésére Cserey Hajnal tanítónő. Kifejtette, a teszt-füzetekben elsősorban román nyelvből vannak elérhető, „vagány” szövegek, anyanyelvből pedig mindig jól jön egy plusz szövegértési feladat. Matematikából pedig teljesen más a megközelítés ezekben a munkafüzetekben, mint a tananyagban, elsősorban a logikára alapozó feladatok vannak. „Ezekkel a füzetekkel is gyakorolunk, bekerül egy plusz az órákra, másfajta feladatokkal találkoznak a gyerekek, de soha nem hangsúlyozzuk, hogy most egy tesztre készülünk” – részletezte a pedagógus.

Rámutatott, sok múlik azon a tanító miként „tálalja” a tudáspróbát, a gyerekek amúgy minden felmérő előtt stresszelnek valamilyen mértékben. Az országos vizsga előtt előfordul, hogy megkérdezik: ha nem sikerül meg kell ismételjék a második osztályt, vagy ha negyedik osztályosok, akkor azt, hogy ha nem vizsgáznak eredményesen nem mehetnek majd ötödikbe.

Ezért Cserey Hajnal nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek, a szülőknek is elmagyarázzák, nem származik semmi hátrányuk, bármilyen eredménye is lesz a felmérőnek. Ha egy szülő nem akarja kitenni a gyermekét a vizsgával járó stressznek azt is megértik, bár erre még nem volt példa.

„Kérdés, hogy második és negyedik osztályban van-e értelme ennek az országos tudáspróbának, különösen annak tükrében, hogy amúgy is nagy a tananyag. Nagy titokra nem derül fény, a pedagógus általában úgyis tudja minden gyerekről, hogy éppen hol tart, melyek az erősségei, a hiányosságai” – részletezte a tanítónő. Hozzátette, az is egy szempont, hogy a kisdiákok lassan megszokják a vizsgakörülményeket, de gyerektől függ, erre miként reagálnak, van aki a stressz miatt nem teljesít jól, más gyerek épp azért, mert túl lazán veszi. Ennek kezelésében nagy szerepe van a szülőnek és a pedagógusnak.

Ha már megszervezik az országos vizsgát, megpróbálunk jó kedvvel készülni rá, rászoktatni a gyerekeket az önálló munkára, összegezte Cserey Hajnal.

Érdemes szempontot váltani: nem megmérettetés, hanem kihívás

Hadi Nóra Melinda iskolapszichológus szerint sok gyermek stresszként éli meg a felméréseket, ugyanakkor az, hogy mennyire szoronganak nagymértékben függ a pedagógustól is. Nem mindegy, hogyan állítja be a tanító: ha folyamatosan pozitív visszajelzést ad a gyerekeknek, és azt sugallja, hogy az országos felmérés is csak egy a sok iskolai megmérettetés közül, amely hasonló feladatokat tartalmaz, mint amiket egyébként is gyakorolnak, az nagyban oldhatja a szorongást.

Az iskolapszichológus úgy látja, nincs különösebb értelme külön felkészíteni a gyerekeket az országos tudáspróbára, hiszen az eredmények sehova nem kerülnek be, csupán statisztikai célt szolgálnak. Éppen ezért fontos, hogy a pedagógus kezelje megfelelően a helyzetet, mert ha az nagyobb hangsúlyt kap, azzal a gyerekekben még inkább tudatosodhat, hogy ez valami rendkívül fontos mérföldkő, pedig valójában nem az. Nem igényel osztályszintű, különösebb felkészítést vagy foglalkozást, és kollektív beavatkozásra sincs szükség, szögezte le a szakértő.

Hozzátette, ha egy-egy gyermek nagyon intenzíven éli meg a helyzetet, velük érdemes egyéni szinten, iskolapszichológiai tanácsadás formájában foglalkozni.

Az iskolapszichológus rámutatott, a stressz mértéke nemcsak a pedagógustól, hanem a szülőktől is nagymértékben függ.

Fontos, hogy a gyerekeket fokozatosan szoktassák hozzá ezekhez a helyzetekhez, de nem feltétlenül jó, ha már második osztálytól ilyen nyomásnak teszik ki őket. Lényeges, hogy pozitív visszajelzéseket kapjanak, tudják, hogyan értelmezzék a helyzetet.

Hadi Nóra Melinda úgy véli, ha sikerül szempontot váltani, a felmérés lehetőségként és kihívásként is megélhető. A pedagógusnak és a szülőnek abban kell segíteniük a gyermeket, hogy ne egy hatalmas, életre szóló megmérettetésként lássa a vizsgát, hanem egy olyan helyzetként, amelyben kipróbálhatja magát. A gyerekek, akárcsak a felnőttek, sokkal inkább mobilizálják energiáikat egy kihívás előtt, ha ezt megfelelő szemlélettel közelítik meg. Jó, ha a szülők és a pedagógusok is abba az irányba terelik őket, hogy úgy tekintsenek a felmérésre: „meg kell ugrani, meglátjuk, mi sikerül jól, és min kell még egy kicsit dolgozni.”

A pszichológus szerint ez a hozzáállás segíthet abban, hogy a gyerekek ne negatív következményként, hanem tanulási lehetőségként éljék meg a helyzetet, amely által fejlődhetnek és erősödhetnek is.