Ünnepélyesen nyitották meg Budapesten az Incitato Nemzetközi Alkotótábor művészeinek gyűjteményes kiállítását. A fővárosi Bartók 1 Galéria adott otthont annak a tárlatnak, amely a kézdiszéki alkotótábor több mint három évtizedes szellemiségét és legfrissebb műveit mutatta be a főváros művészetkedvelő közönségnek.

A megnyitón művészek, művészetbarátok és az Incitato közösségének tagjai gyűltek össze, hogy együtt ünnepeljék a sajátos tematikájú művésztelep munkásságát. A kiállítást Ürmös Péter képzőművész nyitotta meg, aki beszédében felidézte a tábor történetét és jelentőségét az erdélyi és az egyetemes magyar képzőművészetben.

Mint hangsúlyozta, az Incitato immár harminchárom éve gazdagítja a magyar kultúrát. A kezdetek 1993-ra nyúlnak vissza, amikor Tóth Ferenc dálnoki ménesgazda és Miholcsa József szobrászművész közös kezdeményezéséből létrejött az a nyári művészeti műhely, amelynek központi motívuma a ló lett. A névadás is ehhez kapcsolódik: Tóth Ferenc a hajdani dálnoki lipicai ménes újraalapításakor hozta vissza Magyarországról az Erdélyben kitenyésztett Incitato vérvonalú mént, és a tervezett lovas központ nevét adta a művésztábornak is.

A megnyitóbeszédben Ürmös Péter kiemelte a tábor nemzetközi jellegét is. Az évek során Erdélyből, Magyarországról, Kárpátaljáról és a Délvidékről érkeztek alkotók, de részt vettek a munkában Belgiumból, Hollandiából, Indiából és Svájcból érkező művészek is. A tábor tevékenysége kiállítások, katalógusok, televíziós és rádiós beszámolók révén vált ismertté, és fontos szerepet játszott a határokon átívelő kulturális kapcsolatok erősítésében.

Az Incitato művésztelep hagyományosan a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban rendezett kiállítással zárul, de az évek során számos városban – többek között Brassóban, Kovásznán és Marosvásárhelyen – is bemutatták a tábor anyagát. Magyarországon korábban Debrecen adott otthont a jubileumi tárlatnak 2012-ben, így a budapesti kiállítás újabb fontos állomása lett ennek a művészeti párbeszédnek.

Ürmös Péter beszédében megemlékezett azokról a művészekről és alapítókról is, akik meghatározó szerepet játszottak a tábor történetében, köztük Kosztándi Józsefről, Plugor Sándorról, M. Péter Jánosról, Vinczeffy Lászlóról és Zsigmond Attiláról. Szólt a nagy elődökről is, például Csíkzsögödi Nagy Imréről és Cseh Gusztávról, akiknek munkássága fontos inspirációt jelentett az erdélyi művészeti élet számára.

A tábor fennmaradásában és megújulásában jelentős szerepet játszik Tóth Ferenc családja. A szervezést az alapító halála után lánya, Tóth Ildikó és testvérei vették át, akik immár közel két évtizede viszik tovább az Incitato örökségét. A tábor helyszíne az évek során többször változott: Fortyogófürdő és Bálványosfürdő után a Kászonokban, majd Kurtapatakon talált új otthonra.

A budapesti tárlat az Incitato művészközösségének sokszínűségét mutatta be. A falakon az expresszív festészettől a lírai absztrakción át a figuratív ábrázolásig számos stílus jelent meg, miközben a lovas tematika – hol konkrét formában, hol jelképként – szinte minden alkotáson felbukkant. A művésztelep egyik sajátossága éppen ez a műfaji pluralizmus: a festők és grafikusok mellett textilművészek, keramikusok, szobrászok, díszlet- és bábtervezők, valamint dizájnerek is részt vesznek a közös munkában.

A kiállításon több generáció képviseltette magát. A résztvevők között volt Ábrahám Jakab grafikusművész és lánya, Ábrahám Imola, valamint a Vetró család több tagja is. A bemutatkozó alkotók között szerepelt többek között Bajkó Attila, Balla Móni Aranka, Csutak Levente, Deák Barna, Deák M. Ria, Dimény András, Fazakas Barna, Forró Ágnes, Gábor Balázs, Köllő Margit, Kovács Imre, Kövér György, Kristó Róbert, Miholcsa József, Nagy Lajos, Németh Orsolya, Orth István, Palásti Erzsébet, Ráduly Piroska, Sárosi Csaba, Sárosi Mátyás, Simó Enikő, Sipos Gaudi Tünde, Tomos Tünde, Vetró András, Vetró B. S. András, Vincze László, Xantus Géza és Zavaczki Walter Levente.

A megnyitó hangulatát tovább gazdagította B. Tóth Klára költő verse, amely lírai módon kapcsolódott a kiállított művek vizuális világához, és újabb hidat teremtett a különböző művészeti ágak között.