PISA-felmérés: drasztikusabban romlott az erdélyi magyar diákok teljesítménye, mint a többségieké
Az erdélyi magyar diákok továbbra is a romániai átlag felett teljesítenek, az új, 2025-ös PISA-felmérés adatai szerint azonban drasztikusabban rontottak korábbi eredményeikhez képest, mint a többségiek, ugyanakkor aggasztóan tovább mélyültek a családi háttérből fakadó egyenlőtlenségek a gyerekek teljesítményében – világít rá a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentése, mely a napokban bemutatott PISA-felmérésnek eredményeit a kisebbségi magyarok vonatkozásában elemezte. Kiss Tamás szociológus és Toró Tibor politológus, a jelentés készítői arra is rámutattak, hogy az alsó középosztálybeli gyermekek teljesítménye elkezdett lecsúszni a leginkább rászoruló rétegeké felé, ami az erdélyi magyar közösség fokozódó polarizációját és státusvesztését jelzi.
Gyorsjelentést készített a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet a napokban bemutatott, új, 2025-ös PISA-eredmények magyar vonatkozásairól. A jó hír, hogy az anyanyelvi oktatásban tanuló erdélyi kisebbségi diákok teljesítménye továbbra a romániai átlag felett van, a rossz hír viszont az, hogy a 2025-ös felmérés eredményei szerint a különbség csökkent a többségi és kisebbségi diákok között, azaz az erdélyi magyar 15 évesek többet rontottak a 2022-es eredményekhez képest, mint a románok.
Mint írtuk, a tanulók nemzetközi képességfelmérésének legújabb, PISA 2025-ös kutatása szerint meredeken emelkedett a minimális szint alatt teljesítő romániai diákok száma az előző felméréshez képest.
Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológusa és Toró Tibor politológus, a Sapientia – EMTE tanára az eredményeket a magyar közösségeket érintő tanulságaira és következményeire vonatkozóan elemezte az oktatáspolitika és a kisebbségi oktatás szempontjából, és megállapításaikat bemutatták pénteken Kolozsváron.
A PISA során háromévenként nemzetközileg felmérik a 15 éveseket matematika, szövegértés és természettudomány terén. Azt mérik, milyen képességeket fejleszt az oktatás, méri hogy rendelkeznek-e a diákok a teljes körű és egyenlő társadalmi és gazdasági részvételhez szükséges tudással és képességekkel, illetve mennyire tudják az iskolában megszerzett tudásukat nem szokványos (iskolán belüli és kívüli) környezetben alkalmazni. Komplex adatfelvétel, mivel teszteli a diákokat, de az intézményeknek és a szülőknek is vannak kérdőívek.
A két kutató emlékeztetőül elmondta, 2022-ben sikerült elérni, hogy legyen kisebbségi reprezentatív alminta, azaz hogy külön mérjék fel a kisebbségi magyar diákokat Romániában. Ez pedig megmaradt 2025-re is.
Tavaly a 2009-ben születettek képességeit mérték fel 91 országban. 755 ezer diák vett részt a felmérésben. Romániában összesen 7725 diákot mértek fel, és a magyarul tanulók közül 1093-at kérdeztek meg. A diákok többsége líceumi kilencedikes tanuló volt, de általános iskolások és szakiskolások is belekerültek kisebb arányban.
Mivel más államokban is létezik reprezentatív alminta – litvániai orosz és lengyel, olaszországi német, finnország svéd kisebbség –, így az ők eredményeikhez is hasonlították az erdélyi magyarokét, és összevetették macedóniai, moldovai, észtországi kisebbségiek, valamint a szlovákiai magyar kisebbség eredményeivel, ahol viszont nem készült reprezentatív alminta.
„A PISA-n keresztül azt tudjuk megvizsgálni, hogy az anyanyelvi oktatás nagyobb vagy kisebb mértékben termeli újra az egyenlőtlenségeket, ugyanakkor, hogy versenyképes-e a többségi oktatással összehasonlítva, és általában a kisebbségi anyanyelvi oktatásnak a minőségéről tudunk egy képet kapni” – vezette fel Kiss Tamás.
Mint ismertette, azt vizsgálták, milyen mértékben szolgálja a nyelvi-kulturális reprodukciót az oktatási rendszer. A másik elemzési szempont a kisebbségi oktatás versenyképessége volt, a harmadik pedig a méltányosság kérdése, azaz hogy a kisebbségi és többségi oktatáson belül milyen egyenlőtlenségek vannak, milyen mértékben határozza meg a származási háttér azt, hogy milyen lesz a gyermek iskolai teljesítménye.
Utóbbit egy gazdasági, társadalmi és kulturális státus index segítségével vizsgáltak, ami egyrészt a szülők legmagasabb iskolai végzettségéből, a foglalkozási státusból, valamint a vagyontárgy indexből áll össze, azaz hogy egyes vagyontárgyakkal – könyvekkel, digitális eszközökkel stb.– mennyire rendelkeznek a családok.
Versenyképes a magyar oktatás, de többet rontottak a gyerekek
Megállapították, hogy a magyarul beszélő diákok 85 százaléka jár magyar nyelvű oktatási intézménybe. Így az elmúlt 3 évben csökkent a magyarul tanulóknak az aránya: 91-ről lement 85 százalékra.
Az oktatás versenyképesség tekintetében azt találták, hogy továbbra is versenyképesek a kisebbségi iskolák, a magyar gyerekek eredményei jobbak az országos átlagnál, ám drasztikusabb az eredményeik romlása, mint a román társaikénál.
„Azt láthattuk a 2022-es eredmények alapján is, hogy akár a matematika, akár a szövegértés, akár a természettudományi teszteredményeket nézzük, a magyarul tanulóknak az átlagai az országos arány fölött vannak. Ez a tendencia megmaradt az újabb felméréskor is. Viszont az is látható, hogy csökkennek a különbségek. Amióta bemutatták Romániában a PISA-eredményeket, nagyon sok szó esett arról, hogy a romániai oktatás szabadesésben van: mindhárom tárgyból a teszteredmények romlottak. Sok európai országban megfigyelhető ez a csökkenés: a skandináv országokban, Német- és Spanyolországban, illetve Magyarországon, ahol még jelentősebb a csökkenés, mint Romániában, miközben a kelet-ázsiai régióban inkább növekedés tapasztalható. Románia azon államok között van, ahol, ha nem is a legdrasztikusabban, de romlottak az eredmények, és az itt élő magyar diákok esetében a csökkenés drasztikusabb, főleg a matematika esetében” – elemezte Kiss Tamás.
Arra is rámutatnak az eredmények, hogy a nem anyanyelven tanuló kisebbségiek messze rosszabbul teljesítenek, hisz a többségi oktatásban nem veszik figyelembe, hogy az eltérő nyelvűeknek eltérő igényeik vannak, hangzott el.
Románia: a méltánytalan oktatási rendszer országa
Hogy milyen mértékben teremt egyenlő lehetőségeket a gyerekeknek az oktatási rendszer – e téren sem találtak megnyugtató tendenciákat, a helyzet csak romlott e tekintetben az elmúlt három évben.
„Azt vizsgáltuk, hogyan néz ki a különböző státus szerint meghatározott rétegek – alsó negyed, alsó középosztály, felső középosztály és felső negyed – teljesítménye. Az elemzésünk azt mutatja, hogy a társadalmi státus nagyon nagy mértékben meghatározza az oktatási helyzetet. Ha pedig összehasonlítjuk a 2022-es és 2025-ös adatokat, akkor azt is megfigyelhetjük, hogy – az alsó középosztály hasonul az alsó osztályhoz, azaz az alsó középosztály gyermekeinek az iskolai teljesítménye csúszik lefele, a státus szerinti alsó osztályba tartozóké felé” – magyarázta Kiss Tamás szociológus, hozzátéve, hogy miközben az erdélyi magyarok esetében látványosabb a teljesítmény csökkenése, a státusbeli változásokat követve megfigyelhető az is, hol történt ez a csökkenés.
Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a kisebbségi oktatás nagyobb egyenlőséget teremt majdnem minden vizsgált országban, és ez érvényes a romániai magyar nyelvű oktatásra is, ám még így is nagyon nagy az egyenlőtlenség, hasonlóképpen a többségi oktatási rendszerhez.
„Az összes résztvevő ország közül Romániában a legmagasabbak méltánytalanságok, ez korábban is így volt, azaz Romániában határozza meg a származás, a család háttér a leginkább azt, hogy milyen lesz az oktatási teljesítménye a gyermeknek” – mutatott rá. Hozzátette, az oktatási rendszer itt nem egyenlősít, hanem továbbra is attól függ a gyermek eredménye, hogy mekkora energiát és időt, valamint anyagi erőforrást tesznek benne a szülők a gyermekük képzésébe például magánórák fizetése révén.
A magyarországiak nyomában a kis- és közepes városiak
Az eredmények település mérete szerinti elemzése is érdekes képet mutat. A romániai többségi és kisebbségi magyar, valamint a magyarországi diákok eredményeit hasonlították össze e tekintetben. Kiderült, a kisvárosokban – mint például Barót, Székelykeresztúr, partiumi kisvárosok – és a közepes városokban – 15 ezer és 100 ezer lakos közötti – jóval erősebb a kisebbségi oktatás, mint a többségi, és megközelíti a magyarországi hasonló települések szintjét.
A kisebbségi magyarok átlaga a 100 ezernél magasabb lakosú városokban kezd romlani. Mint a kutatók megjegyezték, a szórvány nagyvárosok – például Arad, Brassó – viszik le az átlagot.
Összegzésképp elmondták, a PISA-eredmények a gyerekek teljesítményromlása mellett azt mutatják, hogy „státusvesztése van az erdélyi magyarságnak”, és összeségében az észlelt tendenciák rosszak az erdélyi magyarság szempontjából. Kiemelték a romániai oktatási rendszer kivételes méltánytalanságát, azaz, hogy nagy mértékben a születési hely és az számít, milyen iskolába sikerül beíratni a gyermeket. „A társadalmi státusz szerinti oktatási szegregáció nagyon erős Romániában mind a magyarok, mind a románok esetében, és egyre erősebb. Nagyon méltánytalan a rendszer és nagyon a családok erőfeszítéseire és az otthonról hozható családi javakra rímel, hogy milyen lesz a gyerek teljesítménye” – mutatott rá Kiss Tamás.
Toró Tibor kiemelte, a falusi iskolákról is fontos beszélni az eredmények kapcsán, hisz a felmérésben szerzett pontszámok alapján az ottani gyerekek funkcionális analfabéták, és a társadalomban, a munkaerőpiacon betöltött státusuk várhatóan alacsony lesz. Éppen ezért az egyik fő megfontolandó kérdésnek azt látják, hogyan lehet csökkenteni a különbségeket, hogy például a társadalmi háttér meghatározó jellege csökkenjen.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
