Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter hétfőn részletes értékelést tett közzé a 2025-ös PISA-mérések romániai eredményeiről. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az országnak jobb iskolai körülményekre és támogatott pedagógusokra van szüksége.

A miniszter Facebook-bejegyzésében rámutatott: emellett elengedhetetlenek a tanulni vágyó diákok, az igényes tanárok, a gyermekük olvasását és házi feladatát nyomon követő szülők, valamint az oktatást megbecsülő közösségek is. A kedvező változásért mindenkinek nap mint nap tennie kell, a minisztériumban, az osztályteremben, otthon vagy a közösségben.

Dimian kiemelte, Románia teljesítménye gyenge, és ezt köntörfalazás nélkül ki kell mondani. Ahelyett, hogy sürgősen újabb reformokat indítanának, érdemes megvizsgálni a korábbi intézkedéseket, amelyek a sok erőfeszítés és a jó elemek ellenére sem hozták meg a kívánt eredményt. Van mit behozni, de a jelenlegi feltételek mellett is lehetőség van a jelentős fejlődésre, ha sikerül tisztán látni a valóságot, és türelemmel, következetességgel építkezni.

A vidéki és városi iskolák közötti különbségek 

A 2025-ös PISA-felmérést Romániában 2025 első felében végezték el a 2009-ben született korosztály körében. A mintában 7725 diák vett részt, ami reprezentatívnak tekinthető a közoktatási információs rendszerben (SIIIR) regisztrált, VII., VIII. és IX. osztályos, mintegy 172 000 fős teljes korosztályra nézve. A tesztelt tanulók 89%-a már IX. osztályos volt, ami kulcsfontosságú adat a felmérésben kimutatott vidéki és városi különbségek értelmezésekor – magyarázta a miniszter.

Kapcsolódó

PISA-felmérés: drasztikusabban romlott az erdélyi magyar diákok teljesítménye, mint a többségieké

A PISA-eredmények a gyerekek teljesítményromlása mellett azt mutatják, hogy „státusvesztése van az erdélyi magyarságnak”, az észlelt tendenciák rosszak az erdélyi magyarság szempontjából. 

felmérés PISA PISA-felmérés Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Kiss Tamás Toró Tibor

A matematika terén tapasztalt 109 pontos eltérés nem a vidéki és városi diákok közötti képességbeli különbségből, sem pedig a gimnáziumok oktatási színvonalának eltéréséből adódik. A tesztelt diákok többségénél a vidéki vagy városi besorolás azt mutatja, hol található az a középiskola, ahová a PISA-teszt idején jártak. A képességfelmérő és a számítógépes elosztás után a jobb eredményt elérő tanulók többsége városi középiskolákban folytatja tanulmányait, függetlenül attól, hogy korábban vidéki vagy városi gimnáziumba járt. Ennek következtében a vidéki középiskolákban maradó tanulói népesség összetételét már befolyásolja ez a korábbi kiválasztási folyamat, így a PISA-eredmények különbsége nem írható pusztán a vidéki oktatás minőségének számlájára.

Az országos vizsgák és a PISA-tesztek 

A miniszter kitért arra is, miért mutatnak nagy eltérést a romániai képességfelmérő és a PISA-tesztek eredményei. A 2024-es nemzeti értékelésen a résztvevő diákok mintegy 31%-a kapott 5-ös alatti osztályzatot matematikából, míg a 2025-ös PISA-mérés szerint a 15 éves romániai diákok 52%-a nem éri el a 2-es alapszintet.

Kapcsolódó

Szabó Ödön a PISA-sokkról: Három lépéssel megállítható lenne az összeomlás

Az oktatás leépülése súlyosabb nemzetbiztonsági kockázatot jelent az országnak, mint a védelmi vagy infrastruktúra-fejlesztések elmaradása – figyelmeztet Szabó Ödön, a parlament oktatási bizottságának alelnöke a PISA 2025-ös felmérés sokkoló adatai után.

oktatás PISA-felmérés eredmények Szabó Ödön

Ebből sokan azt a következtetést vonhatnák le, hogy az országos vizsga és az iskolai tanterv teljesen más kompetenciákat mér, mint amelyekre a való életben szükség van, ezért gyökeres változtatásra lenne szükség.

A tárcavezető szerint azonban a pontozási skálák különböznek: a PISA 2-es szintje közelebb áll a romániai 6-os osztályzathoz. A 2024-es képességfelmérőn a jelen lévő 153 ezer nyolcadikos 31%-a kapott 5-ös alatti, 46%-a pedig 6-os alatti jegyet. Ha viszont a teljes, 181 ezer fős nyolcadikos évfolyamot vesszük alapul – a távolmaradókat is beleértve –, az állapítható meg, hogy a diákok 42%-a 5-ös, 54%-a pedig 6-os osztályzat alatti teljesítményt nyújt matematikából.

Nemzetközi trendek és a pandémia utóhatásai

Mihai Dimian hangsúlyozta, hogy Románia teljesítményének utóbbi hároméves visszaesése nem egyedi jelenség, hanem az oktatási eredmények nemzetközi szintű romlásába illeszkedik. A 2025-ös PISA-mérés az OECD-országok történetének legalacsonyabb átlagait rögzítette mindhárom vizsgált területen.

Románia és az OECD-tagállamok 2019 és 2025 közötti fejlődését összehasonlítva látható, hogy Románia átlagpontszáma 9 ponttal, míg az OECD-átlag 19 ponttal csökkent. Ezáltal Románia közelebb került az OECD-átlaghoz: míg 2019-ben az OECD-átlag 87,7%-át érte el, 2025-ben ez az arány 89,3%-ra módosult. Mivel az OECD számításai szerint körülbelül 20 PISA-pont felel meg egy 15 éves diák egyszérnyi átlagos tanulási fejlődésének, a 2025 első felében végzett mérés a 2016 és 2025 közötti felhalmozott tudást vizsgálta. Ebben az időszakban az online oktatás és a koronavírus-járvány egyéb hatásai is jelentősen befolyásolták a generáció fejlődését.

Kevés tanóra és a jövőbeli felzárkóztatás

Az OECD 2025-ös jelentése magyarázatot ad arra is, miért marad el 2012 óta Románia pontszáma 50-60 ponttal az OECD-átlagtól. A romániai diákok alig több mint 6000 kötelező órán vesznek részt az elemi és gimnáziumi oktatásban, ami mintegy 1600 órával kevesebb az OECD-átlagnál. Ez olyan, mintha az OECD-országok diákjai két évvel többet járnának iskolába 15 éves korukig, ami nagyjából 40 pontos eltérést indokolhat. Ezt a különbséget nemcsak a heti óraszámok, hanem az iskolai szünetek hossza is tükrözi: Romániában évente 16,6 hét szünet van, míg az OECD-átlag 13,5 hét.

Kapcsolódó

PISA-sokk: Romlott a hazai diákok teljesítménye – A probléma az egész régiót fojtogatja

Súlyos visszaesést mutatnak a PISA 2025-ös felmérés adatai: a romániai diákok több mint fele funkcionális analfabétának tekinthető matematikából, de az olvasás-szövegértés és a természettudományok terén is aggasztó a helyzet.

oktatás PISA-felmérés PISA eredmények Kallós Zoltán

A miniszter jelezte, hogy nem az óraszámok vagy az iskolai hetek azonnali növeléséért küzd. Ugyanakkor szorgalmazza, hogy az „Iskola másként” és a „Zöld iskola” programok hetében az oktatás a rendes órarend szerint működjön, de felzárkóztató, gyakorlati és a való életből vett feladatokra összpontosítson.

Ezenkívül az 7-es átlag alatti diákok számára heti rendszerességű felzárkóztató foglalkozásokat kell biztosítani matematikából, valamint román nyelvből és irodalomból.

A mesterséges intelligencia  „kognitív vírus”

Zárásként az ügyvivő miniszter felhívta a figyelmet a technológia túlzott használatára is, amely negatívan befolyásolhatja a diákok teljesítményét. Dimian szerint egy olyan kognitív vírussal állunk szemben, amely a jövőben még súlyosabb károkat okozhat, ha nem teszünk ellene. Rangos egyetemek – köztük a Harvard és a Santa Fe Intézet – kutatóira hivatkozva rámutatott: a mesterséges intelligencia nemcsak az általunk használt eszközöket változtatja meg, hanem a gondolkodásmódunkat is. Ezt a hatást tovább erősíti a közösségi média jelenléte, a képernyő előtt töltött idő, az olvasási szokások megváltozása és a figyelem töredezettsége.