Megkönnyíti a lavina alatt rekedt, de akár az eltévedt emberek keresését is az az új rendszer, amelyet idén téltől az ország tíz megyéjében, köztük Bihar megyében is használnak. A részletekről Pintér Koroknai István, a Bihar Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat vezetője beszélt a Maszolnak.

Románia a kilencedik helyen áll a lavinában elhunytak számát tekintve, évente átlagban két-három ember veszíti így életét, a hegyi balesetek száma pedig nő, a hegyimentőknek évente több mint hétezer esetben kell közbelépniük, áll a Bihar Megyei Tanács közleményében, amelyben beszámoltak az utolsó generációs RECCO-rendszer bevezetéséről. A keresőrendszert 28 országban használják, Romániában Bihar mellett Argeș, Brassó, Fehér, Gorj, Maros, Máramaros, Prahova, Szeben és Suceava megyében üzemelik be ebben az évben.  

A kezdeményezés az Országos Hegyimentő Szolgálaté, tudtuk meg Pintér Koroknai Istvántól, ők vették fel a kapcsolatot a rendszer svéd forgalmazóival, s a költségek felét is viselik. A megyei hegyimentő szolgálatok ezt követően kérték a megyei önkormányzatok támogatását, és akik reagáltak, azoknál használatba veszik a mentőrendszert.

„Nem az a kérdés, hogy lesz-e Bihar megyében lavina, hanem az, hogy mikor? Lesz olyan lavina, ami embert kap el. Hogyha egyetlen embert is megtalálnak egy ilyen géppel, akkor már megérte a pénzt” – összegezte Pintér István röviden, hogy miért is van szükség a berendezésre, amelyet egyébként körülbelül 3000 euróért bérelnek öt évre. Bihar megyében a Vodafone Románia támogatásával fedezték a költségeket, a vállalkozás a megyei hegyimentők szakmai partnere.

Életmentő lehet

A közleményben is hangsúlyozták, és Pintér Koroknai István is kitért arra, hogy a berendezés nem helyettesíti az egyéni felszerelést. Alapszabály, hogy lavinaveszélyes helyre legalább két ember mehet, és mindkettőjükön van egy jelzőberendezés, van náluk lavinaszonda és lapát, és így abban a szerencsésebb esetben, ha valaki a hó felett marad, elkezdheti keresni a másikat.

Ezekben azonban például elemet kell cserélni, míg a RECCO reflektornak nevezett adói passzívak, ha egyszer megvannak, nem igényelnek további figyelmet, mindössze annyi a dolgunk, hogy olyan ruhát használjuk, amelyekben ezek benne vannak. Ilyeneket már forgalmaznak Romániában, ha a nadrágon vagy a dzsekin szerepel a RECCO felirat, akkor viselőjüket minden további nélkül kereshetik szükség esetén a vevőkészülékkel, amelyeket idéntől használhatnak.

A ruhákba legalább két reflektort varrnak, azért, hogy bármilyen testhelyzetben is legyen valaki a hó alá szorulva, legalább egyiket megtalálja a vevőberendezés, magyarázta Pintér Koroknai István, akitől azt is megtudtuk: a vevő lényegében egy radarjellel találja meg a reflektort. „Városi környezetben lehetetlen a vevőt használni, annyi az interferencia, viszont a hegyi körülmények között tökéletesen működik. Igaz, a keresést azzal kell kezdeni, hogy a kocsikulcsot, az okosórát, a telefont a gép mögé helyezzük, mert zavarja a berendezést, viszont extrém esetben ezeket is megtalálja a vevő, de csak körülbelül egy méter távolságról, mindenképpen biztonságosabb tehát, ha lavinaveszélyes helyeken a megfelelő adó van a ruhánkban vagy nálunk” – részletezte a hegyimentő.

Az Országos Hegyimentő Szolgálat már tárgyal arról is, hogy a sportszereket forgalmazó áruházak kínáljanak például sisakra ragasztható vagy cipzárra és övre kapcsolható reflektorokat, hogy akinek nincs a ruhájába bevarrva, az is beszerezhesse azokat, mondta a bihari hegyimentőszolgálat vezetője. Fontos, hogy a túrázók tudatosan felkészüljenek a téli túrákra is.

„A túrázóknak elsősorban azt kéne megjegyezniük, hogy ilyen helyre egyedül nem megyünk. És kezdetben meg kellene vásárolniuk a klasszikus felszerelést, tehát azt a transzmittert, ami jelzést ad. Ha elvitt a lavina, és te fennmaradtál, akkor átállíthatod a kis jelzőberendezést vevésre, és keresheted a saját kollegádat. Emellett a lavinaszonda és a lapát alapvető felszerelés egy pályán kívüli sízéshez, vagy olyan túrázáshoz, ami lavinazónákat érint. Emellett a RECCO csak kiegészítő, de ahány olyan rendszert tudnak kitalálni, ami valamilyen esélyt ad arra, hogy valakit megtaláljunk, azokat szerintem kár nem kihasználni” – hangsúlyozta Pintér Koroknai István.

Képzésen is jártak, készülnek a téli szezonra

Októberben Nagyszebenben egy németországi RECCO-oktató tartott elméleti és gyakorlati képzést, ezen a tíz említett megye mentőszolgálatainak két-három hegyimentője vett részt. Bihar megyében az a terv, hogy Vertopra viszik fel a vevőt, és külön gyakorlatokat tartanak ezzel is, és a klasszikus lavinafelszereléssel is. Azt is hozzátette: tárgyalt már a megyei önkormányzattal arról, hogy miután egy megyei szintű stratégiai egészségügyi projekt keretében elkészült a pádisi, illetve a biharfüredi bázisuk, azokat is szereljék fel vevőkészülékkel.

Vertopon kezdik, mert ott vannak a Nagy-Bihar és Zengő környékén a lavninaveszélyes, pályán kívüli sízhető terepek, de Bihafüred környékén is indítottak már el hómobilosok lavinát, idézte fel. A két bázist valószínűleg a gyorsmentőkkel közösen használják majd, ezeket a tél kezdetéig be kell fedniük, ajtaikat és ablakaikat beszerelniük, hogy az épületek zárhatók legyenek. Az, hogy belül mennyire tudnak haladni a tél folyamán, több tényezőtől is függ.

Jelenleg Vertopon van egy komoly bázisuk kiképzőközponttal, azonban Biharfüreden, Pádis közelében, a Galvojon, illetve Sonkolyoson konténerekből őrjáratoznak és azokban vannak az elsősegélypontok is. Vertopon jelenleg rövidített, nyári szezon végi programmal vannak jelen, csütörtöktől vasárnapig. A másik három helyen hétvégente van csapatuk. Vertopon és Biharfüreden a tervek szerint december 23-án kezdik az állandó szolgálatot, más területekre pedig riasztás esetén mennek ki.

(Címlapkép: Maszol)