Informálódjunk, mielőtt a hegyekben útnak indulnánk – figyelmeztetnek a bihari hegyimentők
A tavaszi kijárási tilalom ellenére az idén legalább annyian kirándultak az Erdélyi-szigethegységben, mint a kilencvenes években, ennek megfelelően a balesetek száma is elérte a korábbi évek átlagát: idén eddig mintegy száz alkalommal kellett közbeavatkozniuk a mentőknek, és még csak most következik a síszezon, tudatta a Maszol megkeresésére Pintér István, a Bihar megyei Salvamont–Salvaspeo Hegyi és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.
A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése miatt a tavasszal bevezetett kijárási tilalom idején drasztikusan csökkent a hegyekbe kirándulók száma, de a hegyimentők munkája ennek ellenére nem lett kevesebb. Ebben a két hónapban a jelzett turistautak karbantartását és a jelzések javítását, pótlását végezték el, mondta el Pintér István.
A Bihar megyei hegyimentő szolgálat vezetője ugyanakkor tudatta, bár ezeknek a turistautaknak a rendbetétele nem a mentőszolgálat feladatköre, mégis évek, évtizedek óta ők végzik el ezt a munkát elsősorban a baleset-megelőzés céljából. Hangsúlyozta, törvényi hiányosság, hogy nem rendelkezik egyértelműen az erdei, hegyi ösvények karbantartásának a felelőseiről, ugyanis a területeket, amelyeken ezek áthaladnak, számos tulajdonosa van: magánszemélyek, önkormányzatok, erdészetek vagy akár a védett területek kezelői, magyarázta a hegyimentő szolgálat Bihar megyei vezetője.
Május elseje után, amikortól megengedett volt a szabad kijárás, annyi turista érkezett a Bihar-hegységbe, mint talán 1990-ben – mondta Pintér István. Mivel az időközben bevezetett határzár miatt a külföldiek távol maradtak, a hazaiak pedig csak nehezített körülmények között hagyhatták el az országot, elsősorban romániai kirándulók árasztották el a hegyvidéket.
Vársonkolyoson a Nagy-Magyar barlang és a Pádis-fennsíkon a Glavoj-rét vidékén annyian voltak egy-egy hétvégén, hogy kilométeres kocsisorok alakultak ki az utak mentén. Arról azonban nincsen hivatalos számszerű adat, hogy mennyien is látogattak a hegyekbe, mert a statisztikai intézet a vendégéjszakák számát nézi, az egynapos turisták pedig meg sem jelennek a statisztikákban.
Mind a Királyerdő-hegységben, mint a Bihar-hegységben hétvégente több ezren kempingeztek. Ebből kifolyólag a gyengébb tavaszi balesetstatisztikát „sikerült behozni” a nyár folyamán, mondta a hegyimentők Bihar megyei vezetője, aki szerint már több mint száz esetben kellett közbeavatkozniuk kisebb-nagyobb baleseteknél, így az előző évek átlagának megfelelő az idei mérleg is. Annak ellenére, hogy nagy tömegek alakultak ki a hegyvidéken, halálos kimenetelű baleset szerencsére idén nem történt.
A balesetek jelentős része amiatt következik be, hogy a kirándulók nem tájékozódnak megfelelően a kiválasztott túraútvonalak sajátosságairól, ezek hosszáról és nehézségi fokáról. A Bihar megyei Salvamont–Salvaspeo Hegyi és Barlangi Mentőszolgálat hivatalos internetes oldalán, a salvamontbihor.ro oldalon egyébként három nyelven, románul, magyarul és angolul is megtalálható minden szükséges információ mind az 52 Bihar megyei jelzett turistaútvonalról – hangsúlyozta Pintér István.
Hozzátette, itt fellelhetők azok az ajánlások is, amelyek betartása akár életeket is menthet a hegyvidéki övezetben, de elsősorban a megfelelő öltözet és felszerelés az, amire nagy figyelmet kell fordítani az tájékozódás mellett. Nagyon fontos, hogy a téli szezonban – főleg a technikai túrák részvevői – készüljenek fel a megváltozott időjárási körülményekre. Minden esetben, mielőtt bárki elindul, jól tervezze meg az útvonalat, ha csoportról van szó, akkor pedig a leggyengébb részvevői képességeihez mérten válasszák ki a túrát, nyomatékosította Pintér István.
Nagyon fontos azzal számolni, hogy egyes turistaútvonalak, amelyek nyáron járhatók, télen nem megközelíthetők. Főleg a technikai pályák azok, amelyeknél számolni kell azzal, hogy a kapaszkodók, kötelek, csatlakozók nem használhatók, mert hó vagy jég alatt vannak, a Bihar-hegységben egyik ilyen hely például a Csodavár vagy a Szamosbazár, amelyek teljesen más felszerelést és felkészültséget követelnek meg téli időszakban, ezért nem is ajánlják a hétköznapi túrázóknak ezeket a terepeket. A kirándulóknak, ha ismeretlen terepre készülnek, mind a nyári, mind a téli szezonban érdemes túravezető vagy síoktató vezetését igénybe venniük.
A magasabb hegyekben, akár Biharban, akár Erdélyben már részein, az erdőhatár fölött fokozottan érvényesek ezek a szabályok. Az Erdélyi-szigethegységben például a Bihar-hágó (Vertop) vidékén a Nagy-Bihar és a Zengőkő közelében sokan kijárnak túra- vagy terepsízésre. A hely nagymértékben biztonságos a hóviszony szempontjából, de vannak lavinaveszélyes szakaszok. Ezekre a túrákra mindenképpen ajánlott, hogy olyan felszerelése legyen a sízőnek, ami tartalmaz lavinakereső szondát és lapátot.
Pintér István hozzátette, ellenőrzéseik során a sízőknél ezek a felszerelések szinte teljes mértékben hiányoznak, holott egy lavinabaleset során elsősorban a saját csapat az, amely megtalálhatja a bajbajutottat, és az eső 10-15 perc életbevágó, utána már 70-80-90 százalékkal csökken a túlélési arány, tehát több mint valószínű, hogy a hegyimentő szolgálat nem fog idejében odaérni.