banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png
banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png

Oroszország és Nagy-Britannia példája: nem mindegy, milyen átoltottság mellett érkezik az ősz

A koronavírus rendkívül gyorsan terjedő, és az eddigiekhez képest eltérő tüneteket produkáló delta variánsa Nagy-Britanniában és Oroszágban is felütötte a fejét. A két országban – az átoltottsági aránytól függően – azonban teljesen másként terjed és eltérő arányban szed halálos áldozatokat a vírus. Ez a változat az alacsony romániai oltottsági arányból kiindulva várhatóan ősszel indítja be a negyedik fertőzési hullámot, ha addig nem növekszik az oltottak száma – állapította meg Fejér Szilárd sepsiszentgyörgyi kémikus-kutató legújabb, közösségi oldalán közzétett legújabb Korona-posztjában.

Felhívja a figyelmet, hogy „élvezzük a nyarat, amíg lehet, mert ha ilyen átoltottsággal ugrunk neki a negyedik hullámnak, bizony rengeteg családnak, ahol az idősebb személyek nem oltatták be magukat, igen kellemetlennek ígérkeznek az őszi-téli hónapok”.

Egyesült Királyság vs. Oroszország

Kifejtette, hogy az Egyesült Királyság közel jár a nyájimmunitás eléréséhez, a felnőtt lakosság 65 százaléka már megkapta az kétdózisú oltások mindkét adagját, további 21 százalék pedig egy dózist. A szigetországban a felnőtt lakosság 90 százalékának vérében megtalálták SARS-CoV2-antitesteket, tehát 10 felnőttből 9 vagy átesett a betegségen, vagy védőoltást kapott, vagy mindkettő.

„Mindeközben meredeken emelkedik a napi fertőzöttek száma, most már 30 000 fölött van, míg a halálozások száma ennek körülbelül egy ezreléke, és csak igen lassú növekedést mutat. A fertőzöttek főleg a fiatalabb generációból kerülnek ki, akik körében nincs megfelelő immunitás (gyerekek, fiatal felnőttek, akik még nem oltatták be magukat, vagy – ritkábban – csak egy dózist kaptak). Azoknak az új fertőzötteknek a száma, akik mindkét dózist megkapták, nem nulla, de még mindig nagyon kicsi az esélye, hogy kórházba kerüljenek. No, ez egy egész ideális eset, tehát a védőoltások nagyarányú alkalmazása sikeresen meggyengítette az összefüggést az esetszámok és a halálozás között” – részletezte az angliai helyzetet a laboratóriumvezető kutató.

Oroszországban szintén a delta variáns dominál, és hasonló tempóban terjed, mint Angliában, a napi esetszám most 25 000 körül van, a halálozások pedig új országos rekordokat döntenek, napi több mint 700 halottal. Amint Fejér Szilárd rámutat: Oroszország lakosságának 12 százaléka kapta meg az oltás mindkét dózisát, további 5 százalék egy dózist. „A nyájimmunitástól messze vannak, a halálozási görbe leköveti a delta variáns által okozott fertőzéseket” – hívta fel a figyelmet.

A kutató egy ábrát is készített, amely a két ország delta variánssal történő küzdelmét szemlélteti,  a piros vonal jelzi, hogy körülbelül hol kellene hogy tartania az Egyesült Királyságnak a napi halálozással, ha ott is messze állnának a nyájimmunitástól. „Tehát a védőoltás napi 600 halálozást akadályoz meg a mostani körülmények között náluk” – fejtette ki.

Romániának még van esélye

A kutató a két ország adatainak elemzése után Romániát veszi górcső alá. Itt a lakosság 24 százaléka kapta meg az oltások mindkét adagját, további egy százalék egy dózist kapott kétdózisú védőoltásokból, tehát itt jobb a helyzet, mint Oroszországban, de a nyájimmunitástól messze állunk. A gond az, hogy a nyári akár külföldi kirándulások alkalmával nagyobb eséllyel kerülhetünk kapcsolatba a delta variánssal fertőzött személyekkel.

Fejér Szilárd szerint, ha elég elővigyázatosak vagyunk, akkor viszonylag kevés ember hurcolja majd be a vírust az országba, és a helyi fertőzési gócok maguktól eltűnnek, de minél többen hozzák haza a azt, „annál nagyobb az esélye, hogy valahol berobban, és önfenntartóvá válik a fertőzési lánc”. Az őszi iskolakezdés azért adhat aggodalomra okot, mert a gyerekek között gyorsan terjed ez a variáns, „ők hazaviszik a szülőknek, nagyszülőknek, és emelkedni kezd a kórházak terheltsége, és az ezzel összefüggő halálozás”.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A kutató megjegyzi, jó hír, hogy a vírus nem mutálódhat a végtelenségig, és nem tud már fertőzőképesebb lenni, vagy éppen súlyosabb tüneteket okozni, részben azért, mert lassan mindenki kapcsolatba kerül vele.

„Csak hát nem tudjuk, ez mikor fog bekövetkezni, és mi van még a tarsolyában”. Minél több ember fertőződik meg, annál nagyobb az esély, hogy megjelenik egy újabb, rezisztensebb variáns, a gyerekek közötti terjedés melegágya lehet az új variánsoknak, másrészt pedig COVID-maradványtünetek keseríthetik meg rengeteg fertőzött fiatal életét, míg a halálozás elfogadható szinten marad.

„Nálunk viszont, ilyen beoltottság mellett, a halálozás is emelkedni fog. Csak az oltások képesek a súlyos következmények előfordulását féken tartani” – figyelmeztetett.

(Címlapkép: Agerpres/Xinhua)

Kapcsolódók

Kimaradt?