Az úgynevezett szuperfertőzési eseményeknek tulajdonítható a koronavírus-járvány rohamos terjedése az utóbbi időszakban Romániában – véli Fejér Szilárd sepsiszentgyörgyi kutató.

A fiatal szakember egy olyan magánklinika vezető kémikusa a háromszéki megyeszékhelyen, ahol a koronavírustesztek végzése mellett a kórokozót is tanulmányozzák. Fejér Szilárd az elmúlt napokban több Facebook-bejegyzésében a koronavírussal kapcsolatos tévhiteket próbálta meg eloszlatni. Hétfői posztjában arról értekezik, hogy miért „robbant be” a járvány Romániában.

Fejér Szilárd emlékeztet, hogy jelenleg országosan 20 százalék körüli értékre nőtt a pozitivitási ráta (a pozitív koronavírustesztek aránya). Hasonló az arány a sepsiszentgyörgyi klinika laboratóriumában elvégzett tesztek esetében is.

A kémikus magyarázata szerint az egyének fertőzőképessége eltérő. Sokan egyáltalán nem adják át a vírust, akár családtagoknak sem, és van néhány „szuperfertőző”, aki viszont több tucat, esetenként több száz személyt megfertőzhet akár pár nap alatt, ha minden körülmény adott. Ilyen körülmény lehet például a zárt, rosszul szellőző térben sok, egymással érintkező személy maszk nélkül.

De ilyen körülmény egy olyan személy megfertőződése, aki ennek eredményeképpen csak úgy szórja magából a vírust és foglalkozása miatt rengeteg emberrel kerül rövid időn belül kapcsolatba, szintén megfelelő védekezés nélkül. Fejér Szilárd szerint szuperfertőzési eseményt valószínűsíthetünk akkor, ha egy adott munkahelyről, közösségből, egyszerre többen megbetegednek.

„Erre is van szép számmal példa eddigi tapasztalatainkból: árvaházak, öregotthonok, polgármesteri hivatalok, operaház alkalmazottai, cégek, ahol főleg irodai munkát végeznek, bankfiókok stb. Úgy néz ki, hogy a szuperfertőzési események azok, amelyeknek a járvány terjedése tulajdonítható, és ezzel magyarázható az is, hogy miért olyan különböző minden ország járványgörbéje a többitől” – írja a kutató.

Fejér Szilárd kitér arra is, hogy a svéd, a japán és dél-koreai járványügyi intézkedések csökkentették az ilyen szuperfertőzési események valószínűségét: Svédországban még mindig kizárólag online tanítják a nagyobb diákokat és egyetemistákat, nem lehet 50 fősnél nagyobb rendezvényeket tartani, és mindenkinek javasolják az otthoni munkát. Dél-Korea és Japán agresszív teszteléssel tartja kordában a járványgócokat - így egy gócból az új szuperfertőzőket már azelőtt megtalálják, mielőtt azok berobbanthatnának új gócpontokat máshol.

A kutató szerint viszonylag egyszerű, koordinált intézkedésekkel meg lehet törni a szuperfertőzések láncolatát. A kontaktuskutatás során például nagyobb hangsúlyt kellene helyezni arra, hogy kitől kaphatta el a fertőzött személy a vírust, így el lehetne jutni a szuperfertőzőkig. A szuperfertőzők kontaktjainak tesztelésével pedig 2-3-szor több fertőzöttet lehet megtalálni, mint ha csak a „sima” fertőzöttek kontaktjait tesztelgetnénk – fejti ki a posztjában.

Fejér Szilárd helyi szinten a szuperfertőzési eseményeket nehéz kivédeni. „Mivel nem tudjuk, hogy kiből lehet szuperfertőző, maradnak az unalomig sulykolt elővigyázatossági intézkedések: maszkviselés, távolságtartás, felelős magatartás. Több, nem egy háztartásban élő személy egy légtérben csak megfelelően viselt maszkban kellene tartózkodjon. Nem túl jó, ha egy szuperfertőző tanár a tanári szobában maszk nélkül várja a következő óráját. A szuperfertőző fogalmát nem szabad összetéveszteni a szuperhősével, senki sem érintetlen ebben a járványban, amíg be nem bizonyosodik az ellenkezője!” – olvasható a bejegyésében.