A koronavírus elleni oltás után mindenki szeretné magát biztonságban tudni, meggyőződni arról, hogy a vakcina működik, szervezete elegendő antitestet termelt a vírussal szembeni védekezéshez. Azonban a laboratóriumokban elvégezhető ellenanyag vizsgálatok eredményei inkább a tudománynak érdekesek, az egyén számára túl sok értékes információval nem szolgálnak, csak bizonyos esetekben. A kereskedelemben, gyógyszertárakban elérhető gyorstesztek pedig nagyjából semmire nem jók, mondta el a Maszolnak Dr. Fejér Szilárd kémikus-kutató.

Alkalmasak-e az antitest tesztek arra, hogy oltás után ellenőrizzük a koronavírus elleni vakcina hatékonyságát? Ezt a sokakban felmerülő kérdést tettük fel Fejér Szilárd sepsiszentgyörgyi kémikus-kutatónak.

A szakember elöljáróban leszögezte: a vakcina hatékonyságát a hármas fázisú klinikai vizsgálat során határozzák meg, amikor azt nézik, hogy a beoltott személyek közül hányan betegedtek meg egy adott időintervallum alatt azokhoz képest, akik placebót kaptak. „Ebből jön ki a 94-95 százalékos hatékonyság a Pfizernél és Modernánál, és a 70-80 százalék körüli az AstraZenecánál” – mutatott rá a kutató.

Mint felvázolta, a szervezet nagyjából kétfajta immunválaszt produkálhat. Az egyik antitestek közvetítésével történik, amely során az ellenanyagok megjelölik a célfehérjét, amit a szervezet elpusztít. Létezik még az úgynevezett T-sejtes immunválasz, amikor a T-sejtek kapcsolódnak rá és pusztítják el a betolakodót. „Azt látjuk a vakcináknál, hogy nagyon magas antitestes immunválaszt képesek kifejteni, illetve tanulmányok alátámasztják azt is, hogy a T-sejtes immunválasz is kifejezetten erős ezeknél a típusú vakcináknál” – mondta Fejér Szilárd.

Milyen tesztek vannak, melyik mire jó?

Az antitest tesztek tehát azt mutatják, hogy egy esetleges koronavírus-fertőzés vagy a vakcina következtében mennyi ellenenyag termelődött a szervezetben. A „mennyi” kimutatására csak a laboratóriumban végzett tesztek alkalmasak, a gyógyszertárakban megvásárolható antitest gyorstesztek nem adnak számszerű eredményt. A gyorstesztek érzékenysége kisebb, adhatnak fals pozitív vagy fals negatív eredményt, ezért a kutató szerint ezek nagyjából semmire sem jók.

Laboratóriumokban ennél értelmezhetőbb adatokat kapunk. Ezek a tesztek úgy működnek, hogy a vírusnak valamelyik fehérjéje van magában a tesztben, amely kihorgássza a vérből az antitesteket. Minél több antitestet talál, annál nagyobb a szervezet immunitása. A T-sejtes immunválasz sem elhanyagolható, viszont ezt jóval speciálisabb körülmények közt lehet mérni, egy egyszerű laboratóriumi diagnosztikában nem használják, jegyezte meg a kémikus-kutató.

„Aki szeretné tudni, hogy nála van-e antitest-termelődés, várjon legalább 10 napot a második oltás beadása után, és utána nézesse meg. Mivel ezek az oltások a vírusnak a tüske fehérjéjét (spike protein) termelik, olyan tesztekkel kell megnézetni, amelyek ezt mérik”

– fogalmazott Fejér Szilárd.

Gond viszont, hogy jelenleg nem lehet tudni, mennyi antitest nyújt biztos immunitást a vírussal szemben, és „valószínűleg ezt nem is tudjuk megmondani egy év múlva sem”, figyelmeztetett a kutató, hangsúlyozva, nem csak az antitestek mennyisége, a minőség is fontos.

Ráadásul mindenkinek másképp működik az immunrendszere, és a laboratóriumban használt módszertől függ, hogy mekkora számot mutat az antitest teszt eredménye. Vannak például helyek, ahol 1-10 közötti intervallummal dolgoznak, van, ahol több ezres értéket adnak meg. Ezért nincs értelme annak, hogy a különböző módszerekkel mért értékeket hasonlítgassuk egymással, annak viszont igen, hogy egyetlen laboratóriumban kövessük az antitestek számát. Ez érdekes lehet az egyénnek, mert láthatja, idővel hogyan változik a védettsége, és a tudomány számára is hasznos lehet, mert többet tudhat meg az antitestek dinamikájáról, vázolta fel a kutató.

Példaként megemlítette, az általa vezetett sepsiszentgyörgyi laboratóriumban antitestekre tesztelt személyek 60 százalékánál 3 és 6 közötti értéket mértek a második Pfizer-vakcina után tíz nappal, amit úgy értelmeznek: a különféle problémákkal nem rendelkező, egészséges személyeknél valószínűleg ez az a tartomány, ami egy normális antitestes immunválasznak megfelel.

Fertőzés vagy oltás miatt van antitestem?

Fejér Szilárd elmondta, jóval több ellenanyagot termel a szervezet a vakcina, mint egy megfertőződés után. „A koronavírusok híresek arról, hogy viszonylag gyenge immunválaszt provokálnak ki, ezért is van az, hogy egy fajta koronavírussal való fertőzés nem véd meg egy életen keresztül az újrafertőződéstől, hanem valószínűleg egy adott idő után alábbhagy ez a védelem. A mostani eredmények azt mutatják, hogy nyolc hónappal a betegség után a betegek 80 százaléka még mindig védett” – ismertette.

Megtudtuk, a vizsgálat módszerétől függ annak kimutatása is, hogy az antitest egy esetleges fertőzés után termelődött vagy az oltóanyag hatására. Ha valaki arra kiváncsi, hogy átesett-e a fertőzésen, olyan tesztet végeztessen, ami a nukleokapszid elleni antitesteket méri, ha pedig az oltás után termelt ellenanyagokra vagyunk kiváncsiak, a tüske fehérjék ellen termelt antitesteket kell megvizsgáltatnunk.

„Készítettünk egy tanulmányt a vakcinára adott immunválaszról azoknál is, akik előtte már átestek a fertőzésen, és úgy kapták meg az oltást, és azoknál is, akik még nem kapták el a vírust. Megnéztük az antitesteket külön a nukleokapszid proteinre – ami nincs benne a vakcinában –, és külön a tüske fehérjére, ami benne van a vakcinában. Végigkövettük a betegeket hat-hét vérvétel során, és azt láttuk, hogy a nukleokapszid proteinre mért antitestek száma idővel csökkent, és ez normális, viszont nem mindenkinél volt már ilyen, aki átesett a fertőzésen, tehát volt, akinek szervezetéből már eltűnt ez az antitest” – mondta a kémikus-kutató.

A szakértő úgy véli, függetlenül attól, hogy mit mutat az antitest teszt eredménye, nem szabad hátradőlni, az eddigi elővigyázatossági szabályokat érdemes betartani még akkor is, ha csak beoltott személyek közötti interakció történik. Javasolja, ha úgy döntünk, teszteltetnénk magunkat, gyorstesztek helyett laboratóriumba menjünk, de azért senki ne végeztesse el a tesztet, hogy elhúzza az oltás idejét, miután megbizonyosodott arról, hogy szervezetében még vannak antitestek. „Mindenkinek akkor kell beoltatnia magát, amikor van rá lehetősége”

– összegzett Fejér Szilárd.