Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének részvételével szentelték újra a Fehér megyei Magyarlapád kívül-belül megújított református templomát. Az egyházi ünnepen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét.

A magyarlapádi református templomot zsúfolásig megtöltő gyülekezetet, illetve az ünnepséget az udvaron követő mintegy másfélszáz részvevőt Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese köszöntötte. Igei felvezetőjét követően Kató Béla püspök prédikációjában kiemelte: sosem feledhetjük el azt, hogy adóssággal tartozunk a Jóisten felé. Mint mondta, amikor kilépünk a templom falai közül, sokszor megfeledkezünk arról, hogy miért is tartozunk hálával az Úrnak.

Az Erdélyi Református Egyházmegye püspöke hangsúlyozta, a templomszentelési ünnepség egyik fő üzenete és szándéka az, hogy a Kárpát-medencében és itt, Erdélyben a közösségek megerősödjenek, illetve hogy észrevegyük egymást. Az ünnepi istentisztelet igazi értéke az, hogy megtapasztalhatjuk, senki sincs egyedül – hangsúlyozta a püspök.

Az erdélyi egyházkerületben a Magyar Református Egység Napjára készülve egyazon időben tíz megújított templom (Csombord, Magyarlapád, Székelykocsárd, Gyulafehérvár, Alvinc, Marosszentimre, Szászváros, Kéménd, Algyógy, Magyarigen és Boroskrakkó közösen) újraszentelése zajlott pénteken.

Borbándi András parókus lelkipásztor köszönetet mondott a jelenlévőknek, hogy osztoznak a magyarlapadáiak örömében, illetve azoknak is, akik tevőlegesen hozzájárultak ahhoz, hogy az országos jelentőségű műemlék templom megújulhasson.

A magyarlapádi református tiszteletes elmondta, a templomjavítás egy évet tartott, ami teljeskörű felújítást jelentett. „Persze könnyen főz a gazdasszony, ha tele van a kamrája” – fogalmazott Borbándi András, elárulva, hogy a teljes beruházást Magyarország kormánya finanszírozta több mint 4,28 millió lej értékben.

Ugyanakkor kifejtette, nemzetközi valutában ez 857 460 eurót jelent, ami a szórványmagyar közösség tagjai között leosztva egy lélekre 963 eurós támogatást jelent. A tiszteletes a Maszolnak elmondta: a kis közösség önerőből ezt nem tudta volna előteremteni, és még úgy is nehézkes lett volna a munka, ha csak a szükséges pénznek egy része van meg, mert akkor évekig is elhúzódhatott volna a munkálat. Így viszont, ahogyan megkezdték, be is fejezhették a beruházást, amiért külön-külön köszönetet mondott mindenkinek.

A templomi ünnepségen kapott szót Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke is. Mint mondta, Magyarlapád történelmi település, amelyet közel ezer évvel ezelőtt említettek először az írásos források és első szent királyunk felesége, Gizella birtokaként tartottak nyilván.

„Az, hogy ma testvéreknek szólíthatjuk egymást itt, Magyarlapádon, nem is olyan természetes. Az, hogy ezt magyar nyelven tehetjük, talán csak számunkra tűnik természetesnek. Amikor azt mondjuk, hogy Békesség Istentől, akkor gondoljunk arra, hogy nincs most békesség mindenhol, háború van a szomszédunkban, s a békesség nemcsak a mindennapjaink megszokott része, hanem olyan békesség, amely a háború végét is jelenthetné” – mondta Novák Katalin.

A magyar köztársasági elnök úgy fogalmazott: „jó ma itt magyarnak, református keresztyénnek lenni”. 

„Az, hogy templomokat szentelhettünk tíz különböző településen, megint nem természetes. Nem véletlen az, hogy amikor háború van, akkor a templomok lerombolásával kezdik, ezeket semmisítik meg először, pontosan azért, mert tudják, hogy a templomban kezdődnek a közösségek. Mi, amikor templomokat építünk és újítunk fel szerte a Kárpát-medencében, akkor ezt éppen azért tesszük, mert a templomok építésével kezdődik a közösségek megerősítése” – mondta a köztársasági elnök. Novák Katalin rávilágított, ismerik, de nem tudják átérezni, „mennyire nehéz itt az élet”, milyen nehéz itt magyarnak lenni, de azzal, hogy a magyarlapádi és másik kilenc település templomát felszentelik, „azt üzenjük, hogy itt vagyunk és itt leszünk ezer év múlva is”.

A köztársasági elnök a református egységet szimbolizáló, egy budapesti asztalos által készített Kálvin-keresztet adományozott a templomnak és arra kérte a résztvevőket, hogy érezzék át a nap felelősségét és töltsék meg élettel a templomot. Mint mondta, nem azért újultak meg a templomok, hogy megcsodáljuk, hanem hogy élettel töltsük meg tereit.

A templomi ünnepségen felszólaltak a testvér-egyházközségek, támogató közösségek képviselői is, a helybéli gyermekek pedig alkalomhoz illő rövid zenés szolgálattal készültek.

Novák Katalin a templomkertben lévő több mint száz részvevőhöz is odalépett és kezet fogott velük, néhány szót szólt az udvaron árnyékban meghúzódó idősekhez és az érdeklődő gyermekekhez egyaránt.

A magyarlapádi szórványközpont udvarán rövid néptáncelőadással készültek az ifjak, Novák Katalin és kísérete ezután haladt tovább Nagyenyedre, ahol Kató Bélával leleplezték a püspöki ház emléktábláját, majd megtekintette a Bethlen Gábor Kollégium épületét.

Novák Katalin május 21-én, szombaton 11 órától Gyulafehérváron vesz részt és mond beszédet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egészalakos szobrának avatásán. Az eseménysorozat délben istentisztelettel folytatódik, amelyen Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szolgál.