Magyar anyanyelvünk, közös történetünk és kultúránk az a köldökzsinór, amely összeköti Erdélyt Magyarországgal – mondta Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének megnyitóján csütörtökön Szentendrén.

Novák Katalin kiemelte, hogy az erdélyi magyar kultúra nem a múltunk egy darabja, hanem a jelenünk része, kulcs a magyar jövőhöz. Erdély nélkül Magyarország sem lenne ugyanaz – hangsúlyozta.

Mint mondta, a szentendrei skanzen erdélyi tájegysége olyan, mint egy csillagkapu, lehetőség arra, hogy átlépjünk tér és idő korlátain, s Erdélyben érezzük magunkat.

Kitért arra is, hogy Szentendréről Erdélybe vezet ma az útja, a következő napokban ellátogat Kolozsvárra, Magyarlapádra, Nagyenyedre és Gyulafehérvárra is. Mint ismert, a magyar köztársasági elnök a Magyar Református Egység Napja köré szervezett eseménysorozatra érkezik Erdélybe.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége mintegy húszéves előkészítés és négy és fél éves kivitelezési munka eredményeként nyílt meg. A projekten 27 néprajzos és történész dolgozott, jelenleg a program első fele készült el, a második rész – amely még mintegy száz épületet jelent – a tervek és a remények szerint 2025 környékére valósulhat meg.

Az épületegyüttes különlegessége, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is. A 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és a városi életmód. A Skanzen történetében először vállalkozik ennek bemutatására. A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg. Az Erdély épületegyüttes több mint 10,1 milliárd forintból valósult meg, kormányzati forrásból.