Ökumenikus istentiszteletet tartottak Novák Katalin államfői beiktatása előtt szombat délelőtt Budapesten, a Kálvin téri református templomban, amelyen egyházi vezetők megáldották Magyarország új köztársasági elnökét.

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében arról beszélt: ez az első alkalom, hogy katolikusok, reformátusok, evangélikusok „a zsidó felekezet szombati imájától kísérve”, a hívők közösségében kérik Isten áldását az ország első polgárára. Ehhez szükség volt a megválasztott köztársasági elnök „bátorságára és alázatára”, és arra, hogy „újra és újra, tisztségtől, hivataltól függetlenül keresse Krisztus útját” – mondta a református püspök.

Balog Zoltán azt kérte, hogy legyen ez egy új „magától értetődőség” Magyarországon, ahol az alaptörvény kimondja a magyar állam keresztény megalapozottságát, és az állam minden szervének kötelességévé teszi az ország keresztény kultúrájának védelmét.

Novák: minősített felelősség elnökként megmutatni, mit jelent a szülőföld

Minősített felelősségének nevezte Novák Katalin köztársasági elnök szombaton, hogy elnökként megmutassa, mit jelent számára szülőföldje, Magyarország, a honfitársai, a magyarok, és mit gondol "közös életünkről és világban betöltött helyünkről".

Novák Katalin beiktatási ünnepségén Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren kiemelte: ebből a személyes magyar világnézetből következnek majd cselekedetei köztársasági elnökként. Az államfő úgy fogalmazott: együtt vagyunk, itt Európa szívében, az ország fővárosában, a Kárpát-medence közepén, a nemzet főterén, de együtt vagyunk abban a szándékban és akaratban is, hogy a magyaroknak a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után a huszonegyedik században jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk.

„Elítéljük a putyini agressziót"

Elítélte a putyini agressziót, egy szuverén állam megtámadását Novák Katalin köztársasági elnök beiktatási beszédében szombaton Budapesten, a Kossuth Lajos téren.

Novák Katalin tíz pontba szedve ismertette az ukrajnai háborúval kapcsolatos gondolatait. A putyini agresszió elítélése mellett kijelentette: Magyarország örökre nemet mond a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre. A magyarok békét akarnak - mondta, követelve a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését. Jelezte:

Magyarország nem semleges, „az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk”, az EU és a NATO tagjaként vállalt kötelezettségeinek Magyarország eleget tesz.

Az államfő közölte azt is: Magyarország nem mond le szuverenitásáról, támogatja Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez. Úgy fogalmazott: Magyarország kész áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozza szövetségeseink áldozathozatalát, de nem egyezik bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyaroktól, mint amekkora fájdalmat okoznak az orosz agresszornak.

Novák Katalin a béketárgyalások folytatása érdekében közvetítő szerepet ajánlott fel, és kiállt az ukrajnai magyarság érdekeiért is.