Erdélyi magyar fiatal lányokat képeznének ki közéleti szerepvállalásra
Gyümölcsözőnek bizonyult az a csütörtöki munkareggeli Kolozsváron, amelyen megegyeztek, több témában is együttműködik a Fidesz és az RMDSZ Nőszervezet. Az együttműködést a Fidesz alelnöke, Novák Katalin és Hegedüs Csilla, az RMDSZ Nőszervezet ügyvezető elnöke jelentette be Kolozsváron, a K+ közösségi térben. A bejelentést Oláh Emese, Kolozsvár polgármestere egy kedvező projekt-tervezettel spékelte meg.
Novák Katalin a sajtótájékoztató után elmondta, több konkrétumban is megegyeztek a munkareggelin. Egyrészt támogatni fogják az RMDSZ Nőszervezetet a nők, tágabb értelemben a kapcsolati erőszak elleni küzdelmükben. "Ebben a tekintetben a magyar kormánynak nagyon komoly tapasztalatai vannak. Felajánlottuk a segítségünket, és erre komoly igény érkezett a nőszervezet részéről" - mondta a Fidesz alelnöke.
Emlékeztetett, hogy Magyarországon büntetőjogi tényállás a kapcsolati erőszak, az igazságszolgáltatásban több olyan módosítás született, amelyeknek köszönhetően az áldozatok kevésbé kiszolgáltatottak, könnyebben tudják érdekeiket érvényesíteni, ha ügyük az igazságszolgáltatás szakaszába lépik. Magyarországon ellátórendszer segíti az erőszak áldozatait, titkos menedékház, „félutas” kiléptetőházak, kríziskezelő ambulancia áll a rendelkezésünkre. Az alelnök elmondta, nagyon szívesen megosztják a megelőzés, a tájékoztatás terén is a tapasztalataikat.
Elmondta, szóba került továbbá az erdélyi magyar nők közéleti szerepvállalása és az, mit lehetne átadni a magyarországi családpolitikából.
Hegedüs: vegyük át a jó példát
A nőszervezet ügyvezető elnöke, Hegedüs Csilla szintén a sajtótájékoztató után osztotta meg, hogy növelni szeretnék a nőszervezet nyitottságát. "Bogya Anna, aki az ifjúságért felelős alelnökünk, nagyon érdekes projektet talált ki: képeznénk azokat a fiatal lányokat, akik szeretnének részt venni a közéletben, gondolkodnak akár a politikai pályán is. A képzések középiskolás szinttől kezdődnének. Így nemcsak már szakemberként dolgozó nők kerülnének be a szervezetünkbe, hanem azok is, akik sokkal hamarabb megtanulták az érdekérvényesítés csínját-bínját, megtanulták, milyen speciális problémákkal találkoznak a nők, ha akár politikai pályára, akár közéleti pályára akarnak lépni. Abban egyeztünk meg, hogy ebben a projektben együtt dolgozunk, szakembereket, akár anyagi támogatást is kapunk. De a legfontosabb az a know-how transzfer, amelyben én nagyon-nagyon bízom" - mondta Hegedüs csilla.
Hozzátette, Magyarországon több olyan törvényt is sikerült gyakorlatba ültetni, amelyek kimondottan segítik a családokat. "Mi mióta kínlódunk itthon például azzal, hogy elfogadják a részmunkaidőt, a rugalmas munkaidőt, így támogatva az édesanyákat abban, hogy gyermeket vállaljanak. A magyar állam támogatja bölcsődék, óvodák megépítését, ám ezek fölöslegessé válnak, ha nem lesznek hozzá gyermekek. Ezért nagyon fontos, hogy lássuk, mi az, amit Magyarországon jól csinálnak törvénykezés szintjén, és próbáljunk meg mi magunk benyújtani olyan törvénymódosítási javaslatokat, amelyek támogatják azokat a családokat, akik gyermeket szeretnének vállalni" - magyarázta a politikus.
„Egyszerűen megáll az agyam”
Hegedüs Csilla itt ragadta meg az alkalmat, hogy rámutasson, fenntarthatatlanok a román kormány részmunkaidősökre vonatkozó rendelkezései. "Egyszerűen megáll az agyam, hogy ez mennyire nem volt rendesen kitalálva" - mondta, utalva arra, hogy például a napi két órás iskolai alkalmazottaknak mínusz 80 lejes fizetés jön ki az átgondolatlan rendelkezések miatt. Rámutatott, a kormány olyan nők megélhetését lehetetleníti el, akik éppen a gyermekvállalás miatt nem tudnak egész normát vállalni.
Mint arról már beszámoltunk, az PSD-ALDE előző kormányai úgy döntöttek, hogy a részmunkaidőben dolgozóknak a minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási járulékot kell befizetniük az államnak - függetlenül attól, hogy megkeresik-e a bruttó 1900 lejes minimálbérnek megfelelő összeget. Azzal, hogy a kormány teljes mértékben átruházta a munkavállalóra a társadalombiztosítási járulékokat, a két órában dolgozó fizetése nem éri el a minimálbérnek megfelelő járulékok teljes összegét, sőt még ő maga tartozik 80 lejjel az államnak. Az 1900 lejes bruttó minimálbér társadalombiztosítási járuléka körülbelül 700 lej.
Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint az érintettek bruttó bérét akkora összeggel egészítik ki, hogy adózás után a kézbe kapott fizetés a 2017-es decemberi bérekkel legyen egyenlő. Arról nem beszélt, hogyan oldódik meg a helyzet a magánszektorban, ahol szintén sokan dolgoznak részmunkaidőben. A sürgősségi rendeletet a tervek szerint a soron következő kormányülésen fogadják el.