Most kiderül, mennyien vagyunk – A népszámlálás minden romániai magyar számára „létkérdés”
A népszámlálás következő heteinek kihívásairól tartott sajtótájékoztatót Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az országos népszámlálási munkacsoport vezetője és Barna Gergő szociológus, a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke Kolozsváron.
Horváth Anna ezúttal is nyomatékosította: a népszámlálás minden romániai magyar számára „létkérdés”, erős közösségként kell megmutatnia magát a magyarságnak. Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a legnagyobb kihívás a példamutatás, a segítségnyújtás, hiszen nem mindenki számára magától értetődő a cenzuson való részvétel. „Járvány utáni időszakot élünk, háború zajlik a szomszédos országban, a gazdasági válsággal foglalkoznak az emberek, ilyenkor nehéz egy nem túl sok érzelmet kiváltó témára irányítani a figyelmet” – magyarázta az országos népszámlálási munkacsoport vezetője.
Hozzátette, az adatok azt mutatják, hogy tízből kilenc ember nem tudja segítség nélkül kitölteni az online kérdőívet, nem rendelkezik az ehhez szükséges digitális kompetenciával. Ez azt jelenti, hogy minden magyar, aki képes részt venni az önkitöltésben, kilenc másik embernek kell segítséget nyújtson: családtagjainak, barátainak, ismerőseinek.
„A fél évvel ezelőtt elkezdődött tájékoztató kampány azt a célt tűzte ki, hogy az országos átlag felett legyen a magyar közösség részvétele a népszámlálás első, online önkitöltős szakaszában. Az országos átlag a jelenlegi adatok alapján 30–40 százalék körüli lesz. Ahhoz, hogy a magyar közösség felét megszámláljuk, legalább 50 százalékos részvételt kell elérni a községekben, valamint 35–40 százalékot városokban. Ebben az esetben azt mondhatnánk, hogy a közösségünk fele már megszámláltatott az online önkitöltés időszakában” – hangsúlyozta Horváth Anna.
Ugyanakkor kiderült az is, hogy nem működnek hatékonyan az összeírópontok azokon a településeken, ahol a részvétel nagyon alacsony. Városon a kitöltések 35–40 százaléka az összeírópontokon történik, községekben és falvakban ez az arány 90 százalék feletti – tudatta Horváth Anna.
„Azért hangsúlyozzuk a népszámlálás első szakaszának fontosságát, mert a legmegbízhatóbb népszámlálási biztosai mi vagyunk saját magunk, valamint a családtagjaink számára. Sok településen azt tapasztaljuk, hogy az emberek inkább a számlálóbiztosokat várják, nem töltik ki a kérdőívet. Azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezúttal sokkal kevesebb népszámlálási biztos lesz, ami azt jelenti, hogy számuk a legutóbbi cenzushoz képest egynegyedére csökken. Amennyiben 35–40 százalékos részvételi aránnyal számolunk, akár 300–500 háztartást is fel kell keresniük a biztosoknak május 16. és július 17. között. Ez ilyen formában lehetetlen, megnő az alulszámlálás veszélye, és a meglévő adatbázisból viszik át a meg nem számolt személyek adatait” – emelte ki az RMDSZ ügyvezető alelnöke.
Kapcsolódó
.jpg)
Az országos adatok szerint eddig csaknem 4 millióan töltötték ki a kérdőívet, ebből több mint 3,6 milliót validáltak már. Ez az összlakosság 19,35 százalékát jelenti, az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján az arány magasabb, mint amit korábban előrevetítettek.
Sepsiszentgyörgyön a kitöltési arány 24 százalék, Marosvásárhelyen 19,5, Marosludason 22, Kézdivásárhelyen 23 – ezek a városok mind az országos átlag felett vannak. Csíkszeredában a kitöltési arány 14,6, Maroshévízen 13,8, Tusnádfürdőn 10,8 – ezek pedig elmaradnak az országos átlagtól. Ezzel szemben a községekben jobban teljesítenek: Korondon 73 százalékát összeírták a becsült lakosságnak, Csíkrákoson 54, Kézdialmáson pedig 48 százalékát. A problémás helységek közé tartozik például Ditró, ahol csupán 5,9 százalékos a részvételi arány, Lázárfalván 6,7, míg Sepsibükszádon csak 2,6 százalékos.
Hargita megyében az a probléma, hogy a városok és falvak is az országos átlag alatt teljesítenek, egyre jobban lemaradnak, Kovászna megye pedig jól indított, de nagyon sok vidéki településen tapasztalható lemaradás. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a székelyföldiek megszámlálása nélkül nem lesz meg az egymillió magyar – ismertette a részletes adatokat Horváth Anna. Hozzátette, a Partiumban vagy a szórványvidékeken sokkal nehezebb megbecsülni azt, hogy pontosan mekkora a magyar részvétel.
Barna Gergő szociológus, a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke elmondta, az ötödik hét után, vasárnapi adatok alapján 19,5 százalékos az országos részvétel, és ha ez így halad tovább, akár a 37 százalék is elérhető. A becsült magyar részvétel valamivel jobb az átlagnál, eddig 265–270 ezren vettek részt a népszámláláson.
Tudatta, hogy az önkitöltések nagyobb része, 62–64 százaléka az összeírópontokon törtéinik. A magyarok esetében 14 százalékuk összeírópontokon kért segítséget, 8 százalékuk pedig otthon töltötte ki a kérdőívet.
Emellett Barna Gergő elmondta, a Népszámlálás.ro oldalon feltüntetett telefonos tudakozót 2000-en vették használatba, valamint a honlapnak összesen 110 ezer látogatója volt az elmúlt 5 hétben. Többen informálódtak a kitöltési útmutatóból és az oktatóvideóból is. Leggyakrabban, a hívások 13,7 százalékában azzal a kérdéssel fordultak segítségért, hogy kit és hol kell regisztrálni. A szociológus kiemelte, az aktuális tartózkodási helyet kell megjelölni, függetlenül attól, hogy a személyi igazolványban szereplő állandó lakcím hova szól. Emellett fontos, hogy a válaszokat mindig érvényesíteni kell az ENTER gomb lenyomásával, vagy a kitöltött mezőn kívülre kattintással.
Adatbiztonságra vonatkozó kérdések, félelmek is felmerültek, ezek kapcsán Barna Gergő nyomatékosította: „az adatok névtelenek, nem visszakövethetők. A kitöltésnek nincsen jogi következménye, nem lesz nagyobb sem az ingatlanadó, sem a szemétdíj, nem ellenőrizhet az adóhatóság sem.”
Újságírói kérdésre Barna Gergő elmondta, a legutóbbi népszámláláson a magyarság 4–5 százalékát nem számolták össze, beemelték az adatbázisból az információkat. „Ezúttal ez a szám akár nagyobb is lehet. Ha 1,1 millióra becsülték a magyarok számát, és 10-ből csak 9-nek sikerül kitölteni a kérdőívet, akkor 5–6 százalékos fogyásra lehet számítani” – magyarázta.
Horváth Anna kiemelte, a népszámlálás eredménye befolyásolja a román állam viszonyulását a magyar közösséghez, továbbá ezeket a számokat tekintik hivatkozási alapnak az anyanyelvhasználati és egyéb kisebbségi jogok alkalmazása esetén.
CSAK SAJÁT
