Horváth Annát, az RMDSZ ügyvezető alelnökét a romániai népszámlálás menetéről és az idő közben tapasztalt nehézségekről kérdezzük április 7-én, csütörtökön 20 órától a Maszol Fórumon. Az élő adás a Maszol Facebook-oldalán követhető, ahová várjuk nézőink kérdéseit is a műsor ideje alatt. A beszélgetést Varga-Mihály Márton moderálja.

A romániai népszámlálás első három hete után 12,7 százalékosra becsülik a magyar részvételt, ami enyhén meghaladja ugyan az országos átlagot, de ennél nagyobb arányra számítottak. Az erdélyi megyék közül eddig Hargita, Krassó-Szörény és Fehér megyében a legkevesebb a résztvevő, míg a legjobban Brassó és Bihar megye teljesít.

Horváth Annát arról kérdeztük, miképpen lehet hatékonyabbá tenni a cenzus online önkitöltéses szakaszát, illetve mik a veszélyei annak, ha ez a fázis nem alakul az elvárásoknak megfelelően. Köztudott ugyanis, hogy most minden kitöltő szabadon megválaszthatja nemzetiségét, megadhatja felekezeti hovatartozását is, azonban a későbbiekben a személyes lekérdezéses szakaszban az előző népszámláláshoz viszonyítja sokkal kevesebb számlálóbiztos végzi majd feladatát, így fennáll a lehetősége annak, hogy sokan kimaradnak majd. Őket úgynevezett imputálással, különböző állami nyilvántartásokból emelik majd be a végső statisztikákba, ezekben azonban már nem szerepek majd a nemzetiségi és vallási hovatartozás. Ha ez így alakul, akár az is megtörténhet, hogy a romániai magyarság száma még az egymilliót sem éri el.

Horváth Anna elmondta:

• Hargita megye mindhárom térségében „hagyományosan” lassabban indulnak be a dolgok, de aztán felzárkóznak, jól teljesítenek. Meggyőződésem, hogy tudatában vannak a felelőségüknek, tudják, hogy az ő, átlag fölötti részvételük fontos, hogy a magyar közösség jól szerepeljen.
• az egyházi támogatások, az önkormányazti támogatások is a tét
• a digitális kompetenciák fontosak, de az elmúlt három hét azt mutatja, hogy ott magas a részvétel, ahol jól működnek az önkitöltési pontok. Például Sepsiszentgyörgyön a regisztráció több mint 50 százaléka, Gyergyószentmiklóson pedig a regisztráltak 70 százaléka az összeíró pontokban töltötte ki a népszámlálási nyomtatványt.
• Nagyváradon, Brassóban nincsenek magyarok az önkormányzat által létesített önkitöltési pontokon, ezekben a városokban felértékelődik a civilek (egyházak, iskolák stb.) szerepe.
• oda kell figyelni, hogy az etnikum, a nemzetiség, az anyanyelv a valóságnak megfelelően rögzítődjön.
• az RMDSZ tájékoztató kampánya azt a célt tűzte ki célul, hogy az országos átlag fölött legyen a magyarok aránya az önkitöltési időszakban. 
• május 15-ig az országos átlag másfélszeresét is ell kellene érni
• május 15-ig az országos átlag előreláthatóan 35 százalék körül lesz, ezért a magyar önkitöltésnek 50 százalék körül kellene lennie. Ez 400-450 ezer magyart jelenthetne.
• folyamatosan bővítjük a „népszámosi hálózatot”.
• Európa-szerte nagyon nehéz bemérni a lakosság pontos számát a „kintlevőségek” miatt. 
• Mindazok, akik nem kerülnek regisztrálásra az első, vagy második szakaszban, azokat az adminisztratív adatbázisokból fogják kiegészíteni. Ez nekünk rossz, mert ők csak egy számadat lesznek, nemzetiség, anyanyelv és felekezeti hovatartozás nélkül
• biztassuk a húsvétkor hazalátogatókat, hogy töltsék ki a népszámlálási formanyomtatványt.
• jó példával kell elől járniuk a helyi vezetőknek.
• a polgármesterek napi szinten kell kövessék a fejleményeket
• nem könnyű felébreszteni az emberek érdeklődését. A járvány utáni időszak, a háború közelsége miatt sokszor, sokan kell elmondják azt, hogy miért van tétje a népszámlálásnak.
• a megyei bizottságok feladata, hogy a különböző helyi részvételi számokat, az összeíró központok adatait megvizsgálva megtalálják a helyben leginkább működő megoldást. helyi szinten kell megkeresni a kulcsfigurákat. 
• érzékeltek egy ráérősebb hozzáállást a magyar többségű településeken, mert ott a második szakaszban is biztonságos az összeírás. Ez egy csapda lehet, mert a tíz évvel ezelőttihez képest egynegyedére csökkenhet a népszámlálási biztosok száma. 
•  nyári időszakban nehezebb lesz a népszámláló biztosok dolga, ezért fontos, hogy az első szakaszban jól szerepeljünk.
• a becsült lakosság száma mindig nagyobb a lakosság valós számánál.
• az a népszámlálás csődje lenne, ha a 2 millió körüli személyt kellene adatbázisokból „beemelni”. Ez nagyon veszélyes lenne, félő lenne, hogy nem érjük el az 1 milliós számot.
• azért fontos a népszámlálás, hogy hivatalos számok igazolják vissza azt, hogy Európa legnagyobb őshonos nemzeti kisebbsége vagyunk. A részarányunk súlyának függvényében részesülünk állami támogatásban.
• Kolozsvár esetében nagyon fontosak voltak a 2011-es népszámlálási adatok. 
• abban az esetben áll fenn az 1 millió alatti szám veszélye, ha magyar közösség nem él azokkal a lehetőségekkel, amelyeket létrehoztunk.
• a demográfusok 1,1 millióra becsülik a magyarok számát. 2011-ben 1,2 millió magyar volt. Ez követi az országos trendet, talán egy kicsit jobb is lehet az országos átlagnál
• a népszámláláson való részvétel állampolgári kötelesség. Sokkal kényelmesebb mindenki számára online kitölteni május 15-ig. Fontos, hogy segítsünk másoknak, segítsünk lebontani a félelmeket.
• a népszámláláson való részvétel semmilyen jogi követelményekkel nem jár.