Népszámlálást tartanak idén Romániában, aminek a szimbolikus jelentőségén túl gyakorlati következményei is lesznek. Egy esetleges regionális átszervezés, de akár az uniós támogatások mértéke is nagyban függ attól, hogy mekkora számban képviselteti a romániai magyarság magát az összlakosságban. A cenzus előkészítésében az RMDSZ kiemelt figyelmet fordít a szórványban, a vegyes házasságokban, valamint a kettős identitással élőkre. Többek között erről beszélgetett Horváth Annával, az RMDSZ ügyvezető alelnökével Varga-Mihály Márton a csütörtöki Maszol #Fórum adásában.

Az eredeti ütemterv szerint tavaly lett volna esedékes a népszámlálás, azonban a koronavírus-járvány miatt a kormány az idei esztendőre halasztotta az összeírást. A népszámlálás több szempontból is a romániai magyarság egyik legjelentősebb politikai-közéleti eseménye, ugyanis nem csak az derül majd ki, hogy szám szerint mennyien maradtunk magyarok az országban.

Horváth Anna nyomatékosította, hogy a népszámlálás eredményei a következő tíz évben meghatározzák a román államhoz való kötődéseinket, a nyelvi jogaink alakulását, de egy esetleges regionális közigazgatási átszervezéskor is fontos lehet a számarányunk. „Olyan, mindenki által ismert vagy mindenki által tapasztalt számok is függnek ettől, hogy hány európai parlamenti képviselője van egy országnak, mennyi uniós támogatást kapunk. De a manapság aktuális kérdések terén is fontos például, hogy mekkora az ország átoltottsága, hiszen ebben is a népszámlálási adatokat veszik viszonyítási alapul. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora lakosságból számolják ki ezt az arányt. Valamihez mindig kell viszonyítani, és a végső kapaszkodó tíz esztendőn keresztül a legutolsó népszámlás adatai lesznek” – részletezte a politikus.

Felhívta továbbá a figyelmet, hogy kisebb közösségek szintjén is nagy befolyással bírnak a népszámlálási adatok: például ez határozza meg, hogy mennyi támogatást kapnak az egyes egyházak az állami költségvetésből, illetve az önkormányzati munkában is a civil szervezeteknek pályázati alapon szánt összegeket ez alapján „kalibrálják”.

Minden településen van kapcsolattartó személy

Az RMDSZ tájékoztatási kampányt indított Minden magyar számít szlogennel. Mint Horváth Anna kifejtette, azért tartják ezt a munkát fontosnak, mert a román állam, vagyis a többségi nemzet szempontjából nincs kudarca a számlálásnak. Akit nem számolnak meg az önkéntes kitöltésben vagy a kérdezőbiztosok által, annak az adatait a már létező adatbázisokból töltik be, tehát meglesz a 19 millió ember így is, úgy is. Ebben az adatbázisban viszont nem szerepel majd a felekezeti, anyanyelvi és etnikai hovatartozás. „Akit mi meg tudunk számolni, az erősíti a közösség súlyát” – fogalmazott az ügyvezető alelnök.

Hozzátette, a mozgósítás elindult, minden legalább 50 magyar főt számláló közösségben van legkevesebb egy kapcsolattartó személy, akihez információkért lehet fordulni. Az önkitöltéses szakasz két hónapot tart majd. Idén teljesen hiányzik majd a papíralapú lekérdezés a népszámlálási folyamatból. A számlálóbiztosok is elektromos eszközökkel végezik el a munkát. Szintén érdemes észben tartani, hogy a számlálás megtagadásáért büntetést is kiróhatnak.  

Horváth Anna az önkitöltéses szakasz fontosságát hangsúlyozva hívta fel a figyelmet, hogy a külföldön tartózkodók szempontjából is fontos ez. „Mindenki a saját személyi száma birtokában tudja kitölteni. Azoknak, akik ideiglenesen tartózkodnak külföldön, ezt is javasoljuk” – fűzte hozzá. Ám nagyon fontos az, hogy ne legyenek elkezdett, de félbehagyott regisztrációk, mert azok az adatok úgyis bekerülnek a nyilvántartásba, de az utolsó kérdések között szerepelő felekezeti és nemzeti hovatartozás kitöltetlen marad.

„Mindenki a saját értékrendje, lelkülete, személyisége tükrében gondolkozzon el azon és válaszolja meg, hogy ha megjelenik villámcsapásként a hír, miszerint tegyük fel, csupán 850 ezer magyar van Romániában, a sok gyakorlati következményen túl, mi lesz a gyerekeivel, a közösséggel, a jövőtervezéssel” – fogalmazott Horváth Anna.

Hozzátette, az a leghitelesebb, ha egymást, családunkat, ismerőseinket szólítjuk meg. Mindenkinek a környezetében van olyan, akinek ez fontosabb. „Az oltások körül folyó vita is a bizalomról szól, de a szkepszist bizonyos kérdésekben túl kell lépjük. Ez akarva akaratlanul az életünket befolyásolja. Nem mindegy, hogy az igent kimondhatja-e valaki magyarul. Nem mindegy, hogy mennyi támogatást kap a közösség” ­– nyomatékosított.

Kinek van székely identitása?

Pró és kontra érvek ütköztetése előzte meg 2011-ben is, akárcsak most, a székely alcsoport megjelenését a kérdőíven. Horváth Anna szerint a regionális identitások fontosak mindenki számára, aki rendelkezik ilyennel, de ennek felmutatása, megélése jó, ha racionális határok között van, nem olyan esetben, amikor gyengítheti a pozíciónkat. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy vannak az államigazgatásnak olyan sötét bugyrai, amelyeket nem lehet ellenőrizni. 2011-ben senki nem garantálta, hogy aki székelynek vallotta magát, a magyar közösséghez számolták. Hozzátette: a csángóközösség magyar alcsoportként való feltüntetésének kérésekor zárt kapukat döngettek mind a javaslatot ellenjegyző minisztériumban, mind a kormánykoalícióban.

Végezetül megjegyezte, hogy külön odafigyelést igényelnek a szórványban és vegyes házasságban élők. A kettős identitásúakat külön kell megszólítani. „Ők számunkra elengedhetetlenül fontosak. Az ő kisebbségi identitásuk a közösség számára létkérdés” – hívta fel a figyelmet.