Nagyobb bírságokat ír elő a szociális szolgáltatásokra vonatkozó törvény
A különböző szociális otthonokban feltárt rendellenességek miatt, valamint az embertelen körülmények között tartott ellátottak védelme érdekében szigorították a törvényes előírásokat.
A 2024-ben elfogadott 100-as jogszabály helyes értelmezése érdekében találkozott szerdán a Maros megyei szociális szolgáltatásokat biztosító szervezetek képviselőivel Csép Éva Andrea, az RMDSZ szociális ügyekért felelős parlamenti képviselője, Nagy Zsigmond alprefektus, illetve a Maros megyei Szociális Kifizetési és Ellenőrző Ügynökség ügynökség vezetője és egyik ellenőre, Cristian Răduț és Maier Nicușor Octavian.
A felmerülő gondok ellenére elmondhatjuk, hogy Maros megye jól teljesít – hangsúlyozták az ellenőrző hatóság képviselői. Nagy Zsigmond alprefektus közölte, a szociális szolgáltatások kérdése a világon mindenhol egy nagyon komplex probléma. Hangsúlyozta, egy öregedő félben lévő társadalomban ezek a problémák hatványozottan jelennek meg. A prefektúra kapocsként tud működni a szociális igazgatóság és az ilyen területen tevékenykedő szervezetek között, jelezve a problémákat. Nagy Zsigmond hangsúlyozta, értő partnerre találnak Csép Éva Andrea képviselő személyében és azt tapasztalták, hogy közbenjárásával bekerültek bizonyos jogszabályokba olyan javaslatok, amit a Maros megyeiek fogalmaztak meg.
Az alprefektus szerint alapjában véve a megyében jól működő szociális rendszer van, de ez még nem elegendő. Sem a demográfiai adatokat, sem a lakosok egészségi állapotát nem tudják befolyásolni, így csak azt tehetik, hogy a szolgáltatások minőségének javítását célozzák meg. Nagyon hosszú a várakozási lista a szociális otthonokban, alulfinanszírozott az otthoni gondozási rendszer, és nagyobb támogatásra szorulnak az autista vagy szellemi fogyatékkal élő családtagok ellátását végző személyek is.
Nagy Zsigmond fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy Maros megye az elsők közé tartozik, ahol a forradalom után felismerték a szociális problémák rendezésének fontosságát és megalakultak olyan szervezetek, mint a Gyulafehérvári Caritas vagy az Alpha Transilvana.
A találkozó létrejöttét szorgalmazó Csép Éva Andrea, parlamenti képviselő a Maszolnak elmondta, Maros megyében jelenleg 206 szociális szolgáltatást nyújtó szervezetet tartanak nyilván. Ezzel országos szinten az ötödik a sorban. Együttműködés van a civil szerveztek között és nem versengés – tette hozzá a politikus. Megelégedéssel nyugtázta ugyanakkor, hogy a megyei és helyi önkormányzat is hozzájárul az ágazat fenntartásához, vannak pályázatok, amelyekkel élhetnek ezek a szervezetek.
A nemrég elfogadott törvény kapcsán Csép Éva Andrea hangsúlyozta, szükség volt rá, és a szigorításokra is, hiszen „nagyon fontos az, hogy a hozzátartozók, akiknek a gondozottjaik egy ilyen típusú otthonban vannak, biztonságban tudják a családtagjaikat. Pontosan ennek értelmében a Munkaügyi Minisztérium által kidolgozott törvényben a figyelmet arra irányították, hogy kiszámíthatóságot, fenntarthatóságot és biztonságot tudjon nyújtani mindazon ellátottak számára, akik gondozásra szorulnak”. Ne történhessen meg olyan, sajnos már tapasztalt eset, hogy valamely szociális otthonban az alagsorban vagy a padláson találnak meg be nem jelentetett ellátottakat – mondta a politikus.
A jogszabály az ellátottak és családtagjainak anyagi támogatására is kitér – közölte a képviselő. Mint mondta, sok esetben a családok nem tudják állni a segítségre szoruló családtagjuk ellátásával járó költségeket. Példaként említette, hogy egy idősek otthonában élő személyre, akinek nincs szüksége extra ellátásra (pelenka, gyógytorna, gyógyszeres kezelés), havonta négyezer lejes költséget kell fizetni. Aki viszont az úgynevezett „extra” szolgáltatásokra is rászorul, annak hat-hétezer lejt is elő kell teremtenie.
Csép Éva Andrea emlékeztetett, az országban elkezdődött a szociális otthonokban gondozott személyek „kitagolása”, éppen annak érdekében, hogy 50 személynél több ne legyen egy intézményben. A cél az, hogy az ellátásra szorulók minél tovább maradjanak a családban. A politikus közölte, segítségként létrehoznak nappali foglalkoztató központokat idős személyek számára. Itt napi négy órát tölthetnek, olvasóklub, skakklub, tánc, rehabilitációs foglalkozásokat szervenzek, azaz olyan tevékenységeket, amire egy idős személynek szüksége van, de utána hazamegy – tette hozzá.
A képviselő hangsúlyozta, annak örül, hogy van kommunikáció a különböző szervezetek és hatóságok között. Nem az az elsődleges szempont, hogy bírságoljanak, hanem az, hogy megmagyarázzák, mit és hogyan kell megoldani, hogy az törvényes legyen.
CSAK SAJÁT