Kezdetét vette a 13. Kommunikációs Napok, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció és Közkapcsolatok szak harmadéves évfolyamának szakmai konferenciája. A kétnapos esemény pénteken kezdődött, a szervezők az aktuális tabutémák, a kultúra, a brandek és a propaganda vonásait boncolgatják. Az érdeklődők Zoom-on és a Kommunikációs Napok Facebook-oldalán követhetik az előadásokat.

Pénteken Csala Dénes csíkszeredai kutatómérnök, a Lancesteri Egyetem adjunktusa tartotta meg Fél(re)információ: adat és vizualizáció az álhírek korában című előadását. Felhívta a figyelmet a médiában előforduló tudatos félrevezetésre. Az előadó szerint nehéz kiszűrni a hiteles adatokat, hiszen nagy mennyiségű információval találkozunk naponta, közben a figyelmünk véges.„Figyelemszegénységben szenved a társadalom” – magyarázta Csala Dénes. Hozzátette, az ember egy másodperc töredéke alatt tudja eldönteni, hagy a látott információt fontosnak tartja-e vagy sem.

A közösségi médiában minden hirdetésben szereplő kép célzott: akár színekkel, vagy egyes elemek előtérbe helyezésével befolyásolják a befogadót. Úgy fogalmazott, a médiának is fontos szerepe van abban, hogy a cikkek mellett feltüntetett képekkel milyen üzenetet adnak át az olvasónak vagy nézőnek. „Meggondolatlanságból könnyű rossz irányba terelni az embereket, a közönséget. Ebben a médiának jelentős felelőssége van” – tette hozzá.

Csala Dénes kiemelte az adat, az információ és a tudás hármasának fontosságát is. „Ki kell hámozni az adatokból, hogy mi az igazán fontos, ez pedig egyénenként változik. Felhasználható tudás viszont akkor lesz belőle, ha az információt helyes kontextusban használjuk fel” – hangsúlyozta az előadó.

Tanulmányokra hivatkozva informálta a közönséget a kép-felsőbbrendűségi effektusról, ami azt jelenti, hogy a társadalom előbb a képi megjelenítést dolgozza fel. „Az ember érzékszervei kapcsolódási csatornák a külvilághoz. A vizuális nyelv sűrűbb, mint a beszédnyelv”.

Az előadó szerint a „félinformáció nem tudatos tévedés, ellenben a félreinformálással”. Úgy gondolja, a nyomtatott sajtó, az online portálok, a televíziós csatornák is előszeretettel használják az adatok képek általi téves megjelenítését. Főleg politikai anyagoknál figyelhető meg a jelenség.

Végül felhívta a figyelmet a vizuális nyelv helyes használatára. Végig kell gondolni, „az információt, amit értelmezek, vajon más is hasonlóan értelmezné? Legyünk szkeptikusak, hiszen a napjainkban az adatok nyelve nem más, mint a vizualizáció” – állapította meg Csala Dénes.