Maszol: tudósítóink 2024-ben is értékes beszámolókkal gazdagítottak minket
Az erdélyi magyar médiában a Maszolnak van az egyik legkiterjedtebb és legerősebb tudósítói hálózata. A nem Kolozsváron dolgozó munkatársainknak köszönhetően jelen lehetünk Erdély majd’ minden szegletében, és első kézből számolhatunk be a jelentősebb helyi eseményekről, illetve hírt adhatunk időtálló kezdeményezésekről, értéket teremtünk, és igyekszünk éreztetni olvasóinkkal, hogy mindenhol ott vagyunk, ahol fontos dolgok történnek. Tudósítóink az előző évekhez hasonlóan idén is kitettek magukért: 2024-ben is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Maszol meghatározó médiaplatform legyen Erdélyben. Alábbi válogatásunkat rendkívül nehéz volt összeállítani, hiszen mindegyik szerzőnktől csupán egy anyagot emelhettünk ki. Olyan írásokat válogattunk össze ebből az esztendőből, amelyek ma is értékes, hasznos információt tartalmaznak, és érdemes újraolvasni őket.
Átadták a restaurált nagyenyedi vártemplomot
Basa Emese nagyenyedi tudósítónk részletesen beszámolt arról, hogy átadták a restaurált nagyenyedi vártemplomot, amely története legnagyobb felújításán esett át. A nyolc évszázados műemlék renoválása utáni átadóünnepséget Nagyenyed és környéke magyarsága történelmi pillanatként élte meg 2024. október 27-én. Kató Béla református püspök hirdette az igét. Az impozáns templom restaurálása öt évig tartott és több mint 4 millió euróba került.
A felújított templom Dél-Erdély egyik legjelentősebb műemléke, amelyhez kiemelt egyháztörténeti események kötődnek. Falai között jött létre 1564-ben az Erdélyi Református Egyház a lutheri és kálvini egyház különválásával. Ugyanekkor itt választották meg Erdély első magyar református püspökét, Dávid Ferenc személyében. Nagyenyed 1780–1849 között az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt.
Kalandok 4500 méteren, úttalan utakon – Különleges expedíción vett részt Bertici Attila és fia, Norbi
Czinzel László szatmárnémeti tudósítónk idén februárban írt arról, hogy újabb irigylésre méltó kalandon van túl a szatmári Bertici Attila és fia, Norbi: a Pamir Highway-en jártak, úttalan utakon, közel 18 ezer kilométert tettek meg, közben pedig betekintést kaptak számos ország kultúrájába.
Kapcsolódó
Bertici Attila neve ismerősen csenghet azok számára, akik imádják az autós kalandtúrákat, esetleg a YouTube-on figyelemmel is követik az autós és motoros kalandor csatornáját. Sok extrém helyen járt már kalandjai során, felkereste Szibériát egy Dacia Logannal, a helyet, ahonnan nagyapja gyalog tért haza a hadifogságból. Járt már a világ leghidegebb pontján, motorral számos izgalmas túrán vett részt és az idei év tekintetében is rengeteg terve volt, például egy elektromos, Daci Springgel jutott el a Mikuláshoz. Erről viszont a későbbiekben, hazatérése után számolunk be.
Téli madáretetés – Ha jól csináljuk, hasznos lehet
Farkas Endre csíkszeredai tudósítónk nemcsak helyi hírekkel, hanem univerzálisabb témákkal is foglalkozik. A téli madáretetésről szóló cikkéből örökérvényű és rendkívül hasznos információkat tudhatunk meg. Természetvédelmi szempontból nem szükségszerű, de hasznos lehet a vidékeinken áttelelő vadmadarak etetése. Amennyiben betartunk néhány fontos szabályt, nem csupán télen, hanem az év minden szakában gyönyörködhetünk a környezetünkben berendezkedő madarak látványában, amelyek kártevő rovarok elpusztításával hálálják meg gondoskodásunkat. Papp Tamást, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatóját, biológust kérdeztük.
Kapcsolódó
A téli időszak beköszöntével sokan fognak bele a vadmadarak etetésébe. A legkülönbözőbb etetők bukkannak fel a kertekben, vagy éppen a tömbházak melletti fákon, azonban nagyon nem mindegy, mivel csábítjuk a tollas vendégeinket. Mielőtt konkrét gyakorlati tanácsokat osztanánk meg a Maszol olvasóival, arra kértük Papp Tamás biológust, foglalja össze, hogy egyáltalán szükség van-e arra, hogy plusz táplálékot tegyünk ki a telelő madaraknak?
Az adóhatóság „rálát” a Revolut számlákra is: 70 százalékkal adózzák az igazolatlan jövedelmet
Kovács Zsolt sepsiszentgyörgyi tudósítónk olyan nem csupán helyi témáról számolt be idén januárban, ami sok olvasónkat érintette, ezért fontosnak tartottuk, hogy emlékeztessünk erre. Idén júliustól az adóhatóság 70 százalékos adót rótt ki a magánszemélyek igazolatlan eredetű jövedelmeire, hívta fel a figyelmet Debreczeni László. A sepsiszentgyörgyi adószakértő szerint vannak, akik abban bíznak, hogy a Revolutra érkező pénzeik mentesek a hatósági eljárás alól. Rosszul teszik, mert az adóhatóság (ANAF) „rálát” ezekre a bankszámlákra.
Kapcsolódó
Debreczeni László elmondta, az volt a szabály, hogy a 10 százalékos jövedelemadó helyett 16 százalékos adóval sújtják azokat, akik olyan jövedelemre tesznek szert, aminek forrása nem megállapítható. Az adóelkerülés visszaszorítása és a költségvetési bevételek növelése érdekében idén július 1-jétől 70 százalékos adót vetettek ki a magánszemélyek igazolatlan eredetű jövedelmeire.
Michelin-csillagos étteremből szociális konyhába: a szilágysági szakács Rácz Jenő séf mellől jött haza, hogy segítsen
Kulcsár Mária szilágysági tudósítónk idei cikkei közül arra esett a választásunk, amelyben inspiráló történetet mutat be. Követőink szívesen olvasták Dobrai Márta történetét, aki Diósadból, egy szilágysági kisfaluból indult „szerencsét próbálni”, tanulni, tapasztalatot szerezni. Álmai kezdtek valóra válni, kisegítő séf lett a televíziós műsorokból ismert Rácz Jenő séf Michelin-csillagos étteremében, de hazajött a Szilágyságba, hogy átadja a megszerzett tudást. Jelenleg a haraklányi szociális konyhán dolgozik szakácsként, amelynek beindításához ő maga is hozzájárult.
Kapcsolódó
Dobrai Márta Diósadban született, tanulmányait a zilahi 1-es számú általános iskolában és a Református Wesselényi Kollégiumban végezte. Már kisiskolás korában sokat tartózkodott a konyhában, mint mondta, hot dogokat és szendvicseket készített az osztálytársainak. Középiskolás évei után egy zilahi étteremben felszolgálóként dolgozott, és amikor tehette, bement a konyhára, elbeszélgetett a szakácsokkal, így egyre jobban megerősödött benne a tudat és a vágy, hogy a gasztronómia terén kamatoztassa tudását, de csak három település nyújtott ilyen jellegű képzést: Brassó, Bukarest vagy Budapest.
Székely viadorok Csíkpálfalván
Létai Tibor csíkszeredai tudósítónk különleges kezdeményezésről írt nekünk júniusban: Rákossy Zsigmond csíkpálfalvi állatorvos, fajtanemesítő elsősorban a székely nyúlról vált ismertté, viszont a bajuszos székely pásztorkutyát is érdemes neve mellett megemlíteni, és hamarosan a székely viador tyúkfajtája is elismerésre kerül, gazdagítva a kitenyésztett állatok listáját. Hét évvel ezelőtt kezdődött a székely viador kitenyésztése. Az eredmény egy robusztus, rusztikus, jó húsformákat mutató, harcias küllemű, de nem agresszív természetű állat, amely színeiben a székely lobogóra emlékeztet.
Kapcsolódó
Minden magára valamit is adó népnek van saját baromfifajtája. Erről talán a franciák tudnának a legtöbbet mesélni, hisz szimbólumuk a kakas már évszázadok óta, még a ködbevesző gall időkből. Büszkék is arra, amit megtestesít: dicső származást, küzdőszellemet. Magyarként persze nekünk sem kell szégyenkeznünk. Mi is hencegve emlegetjük saját tyúkfajtáinkat: a magyar parlagit, a kendermagost vagy az erdélyi kopasznyakút. Daliás korok leszármazottai ők is, őseik valamikor az ázsiai vad pusztákon kapirgálhattak, és embert, vagyis esetünkben „baromfit próbáló idők” büszke – kitartást és a túlélő ösztönt megtestesítő – képviselői jelen korunkban.
Kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza: sokan nézték meg az ötvenezres kollekciót
Nagy Imre kézdivásárhelyi tudósítónk a helyi gyűjtemények házában található kincsekről, azok gondozójával készített értékes interjút még februárban. Kézdivásárhelyen öt múzeum található, a legnagyobb az Incze László Céhtörténeti Múzeum, de szintén a város ügykezelésébe tartozik a Bogdán Fényképészeti Múzeum és a Patikamúzeum is. Ezenkívül két látogatható, magánkézben lévő múzeum működik, egyik az Olga Babagyűjtemény és a Gyűjtemények Háza.
Ez utóbbi egy impozáns kollekció mindenféle gyűjthető holmiból: gyűszűktől lakatokig, zsebórától jelvényekig mindent tartalmaz, de külön, gyönyörűen berendezett terem van az 1848-as szabadságharc emlékének szentelve. Ugyanakkor itt található Európa egyik legnagyobb, látogatható Kinder-figura gyűjteménye, emellett több ezer golyóstollat, illatszeres, sörös stb. üvegholmit lehet megcsodálni, de van egy többgenerációs gyógyszerészeti kiállítás is. A házat Beke Ernő vezeti, akivel az elmúlt évekről és a jövőbeli tervekről beszélgettünk.
Egy év után sincsenek válaszok az udvarhelyi tragédia kérdéseire
Szász Csaba székelyudvarhelyi tudósítónk írásai közül az egyik legfrissebbet választottuk ki, mert a székelyudvarhelyi bentlakásnál történt tragédia ügye annyira összetett problémára világít rá, hogy úgy gondoltuk, az áldozatokra való emlékezés, valamint az igazság mielőbbi szolgáltatása, a késlekedés számonkérése közös ügyünk. Lassan őrölnek az igazságszolgáltatás malmai, egy évvel a székelyudvarhelyi bentlakás részleges összeomlása után sem nevezték meg a felelősöket. A két emberéletet követelő tragédia egyéves évfordulóján harangszóval, imával és gyertyagyújtással emlékeztek az elhunyt áldozatokra.
Kapcsolódó
Kereken egy évvel ezelőtt, 2023. december 18-án, 15.59-kor egy pillanat alatt minden megváltozott Székelyudvarhelyen: beomlott a Tamási Áron Gimnázium bentlakása, négy diákot temetve maga alá. Egyikük, Sipos Dávid a helyszínen életét vesztette, Barabás Orsolya három heti küzdelem után halt bele sérüléseibe. Székelyudvarhely új polgármestere, Szakács-Paál István a Maszolnak elmondta, hogy az ügyben több szálon is zajlik eljárás, van, amiben a városháza érintett, van, amiben az érsekség, a kivitelező, illetve a gimnázium. Megjegyezte, hogy a polgármesteri hivatal esetében biztosan nem, és tudomása szerint a többi esetben sem született eredmény, vagy legalábbis azt nem közölték ki.
CSAK SAJÁT
.jpg)