„Én most optimista vagyok. Azt gondolom, minden adott ahhoz, hogy ez egy stabil koalíció legyen, és a ciklus végéig kormányozzon” – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes. A szövetségi elnököt a kormány előtt álló két nagy feladatról, a költségvetés-tervezet kidolgozásáról és az oltási kampány lebonyolításáról kérdeztük, de kitértünk az RMDSZ belső ügyeire és az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés elutasítására is.

A legutóbbi kormányülésen, előtte egy nappal pedig az államelnöki hivatalban tartott koalíciós tárgyalásokon is a költségvetés tervezete volt a fő téma. Nyílt titok, hogy sok vita van róla kormánypártok között, ezért húzódik el a kidolgozása. Elsősorban miről szólnak ezek a viták, és legkorábban mikor kerülhet a parlamentbe a tervezet?

A tervezet vagy február 4-én vagy február 12-én kerül a parlament elé, még kidolgozás alatt áll. Ez nem könnyű feladat, a költségvetések összerakása rendszerint vitákat generál. Az elmúlt években, amikor még kormányon voltunk, nem készült olyan költségvetés-tervezet, amelyik ne váltott volna ki vitákat. Sokkal több a terv mindig, mind a rendelkezésre álló pénz. Választási év után pedig különösen nehéz összerakni egy költségvetést. Romániában ráadásul a parlamenti választásokat év végén tartják. Így választási évben a leköszönő kormány nem készít költségvetést, az új kormánynak pedig fizikailag nincs ideje erre, ezért ez elhúzódik a következő naptári évre.

Az ország nincs könnyű helyzetben. A múlt évben a költségvetési deficit közel 10 százalékos volt, emellett felhalmozódtak adósságok is. Idén pedig le kell szorítanunk a hiányt egy 7 százalék körüli arányra, ez szerepel a kormányprogramban is. A cél az, hogy a deficit 2024-re fokozatosan 3 százalékra csökkenjen. Egyébként az Európai Unióban nagyjából mindenütt ugyanúgy néz ki a 2020-as év költségvetési szempontból, mint nálunk, még a pénzügyileg legfegyelmezettebb Németország deficitjét is elrepítette a világjárvány.

A legnagyobb baj az a román költségvetéssel, hogy nagyon nagy benne az úgynevezett merev költségek aránya: bérek, nyugdíjak, szociális kiadások, az állami intézmények működésének finanszírozása. Ugyanakkor az államkassza bevétele az adókból és illetékekből kisebb az uniós átlagnál, emiatt a fejlesztésre fordítható források korlátozottak. A vita a koalícióban arról szól, hogy milyen közberuházási prioritásokat határozzunk meg 2021-re, illetve arról, hogy milyen költségeket fedezzen Románia az EU helyreállítási alapjából. Az uniós alap kapcsán a kérdés az, hogy milyen prioritásokat fogadtassunk el Brüsszelben.

Ugyanakkor a koalíción belül körvonalazódik az a szándék, hogy 2024-ig szóló, multianuális költségvetést fogadjunk el. Ebben az évekre lebontott sarokszámok mellett a nagyobb beruházásokat lebonyolító minisztériumok irányszámai is szerepelnének. Elmondtam az államfő jelenlétében tartott koalíciós egyeztetéseken is, hogy mi a többéves költségvetés kidolgozását szükségesnek tartjuk, ma a fejlődő, modern államok mindegyike alkalmazza.

Az idei költségvetés egy 4-4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, erre lehet építeni, de az valóban fontos, és konszenzus van a koalícióban arról, hogy a deficitet kordában kell tartani. Ennek főként az ország adósságbesorolása szempontjából van jelentősége. Ezen múlik ugyanis, hogy mekkora kamatú hitelből tudjuk finanszírozni a deficitet.

Az egyik legégetőbb kérdés a költségvetés körüli vitában sajtóértesülések szerint az idei nyugdíjemelés mértéke. Állítólag a PNL legszívesebben befagyasztaná a nyugdíjakat, más vélekedések szerint az infláció mértékével kellene növelni. Mi az RMDSZ álláspontja erről?

Az RMDSZ a kormányprogramba foglaltakat támogatja. E szerint a nyugdíjak 43 százalékos növelése 4 év alatt valósuljon meg, mert másképp nem bírná meg a költségvetés, és az első évben, vagyis idén a növekedés 8 százalékos legyen. A nyugdíjemelés kérdése még tárgyalás alatt van a koalícióban. De gyorsan hozzátenném, hogy a koalíció szándéka megreformálni a nyugdíjrendszert. Ez két dolgot jelentene. Az egyik az, hogy kiegyenlítsük a különböző időszakokban nyugdíjba vonultak nyugdíja közötti eltéréseket, számoljuk fel ezeket a méltánytalanságokat. A másik, hogy rendszert a kontributivitás elvére építsük. Vagyis a nyugdíj annak függvénye legyen, hogy az alkalmazott a munkaévei alatt mennyi nyugdíj-hozzájárulást fizetett be az államkasszába.

Az RMDSZ tavaly még támogatta az a PSD által erőltetett,  azonnali 40 százalékos nyugdíjemelést. Mi változott azóta?

Ezt mi főleg 2019-ben támogattuk, maradjunk annyiban. Nem voltunk kormányon, nem láttuk a költségvetési számokat. Tavaly ebben a kérdésben már sokkal óvatosabbak voltunk, de 2019-ben még nem tudtuk, hogy következik a világjárvány és a gazdasági krízis. Teljesen más a helyzet, amikor gazdasági növekedés van, és teljesen más, amikor minden körülötted összeomlik.

A költségvetés kidolgozása mellett az oltási kampány tűnik a Cîțu-kormány egyik legfontosabb tesztjének. A miniszterelnök elégedett a kampány menetével. Ön is elégedett?

Igen, elégedett vagyok. Az oltási kampányon lehet még javítani, de összességében szerintem rendben zajlik. Amin javítani kell, az előjegyzéshez használt informatikai rendszer, amin látszik, hogy leterhelt és akadozik. Az oltásról szóló kommunikáció is lehetne jobb. A hatóságoknak válaszolniuk kell minél több olyan kérdésre, ami a vakcina kapcsán foglalkoztatja az embereket. Van ugyanakkor még egy probléma, ami nem csak nálunk, hanem szinte minden európai ország oltási kampányában jelentkezik: az ügyeskedők, akik soron kívül oltatják be magukat. Ezt a jelenséget vissza kell szorítani, és dolgoznak már rajta az illetékesek.

Tudni kell, hogy Románia oltási kapacitása jelenleg sokkal nagyobb, mint amennyi vakcina rendelkezésre áll. Viszont az a döntés született, hogy az oltás legyen folyamatos, ne legyenek megszakítások, amelyek logisztikai és más problémákkal járnának. A Pfizer és más gyógyszervállalatok nem tudták a gyártási kapacitásukat olyan mértékben növelni, hogy kielégítsék az országok vakcinaigényét. Ez a következő két-három hónapban pozitív irányban változni fog, az oltóanyaghiány globálisan is kezelhetővé válik.

Felmerült még egy probléma az oltási kampánnyal kapcsolatban. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat megkérdezte Raed Arafat belügyi államtitkárt, miért nem fordítják le magyarra is oltáskampány tájékoztató anyagait legalább azokban a régiókban, ahol jelentős számban élnek magyarok. Azt a választ kapták, hogy fölösleges ezeket lefordítani, hiszen elérhetők angol nyelven is. Az RMDSZ kormányon van, ön miniszterelnök-helyettes. Nem lehet ezen változtatni?

Arafaték buta választ adtak, amit nem lehet annyiba hagyni, visszatérünk rá a jövő héten. Másrészt hamarosan a kormány elé kerül egy sürgősségirendelet-tervezet, amely szerint az oltásról szóló tájékoztatási kampány többnyelvű lesz. A tájékoztató anyagoknak elkészül a magyar nyelvű változata is, ezek jelennek majd meg a magyar nyelvű sajtóban, ugyanis a kormány idén is folytatja a tavaly elkezdett médiakampányát, ami 2021-ben az oltásról fog szólni.

Visszatérnék a koalíción belüli vitákra. Még mindig nem sikerült elosztani a prefektusi, államtitkári posztokat a kormánypártok között. Ez mikorra várható?

Az államtitkári posztokról semmiféle vita nincs a koalícióban, elosztásuk már a kormányalakítási tárgyalások alatt lezárult. Az RMDSZ-nek 12 államtitkára és egy államtitkár-helyettesi tisztsége van. Nevesítésük három kivételével megtörtént. Kicsit késlelteti a folyamatot, hogy a gazdasági és az energetikai minisztérium kettévált. Az RMDSZ-nek az utóbbi tárcánál lesz egy államtitkára, de még nem jelent meg a kormányhatározat a minisztérium működéséről. Az egészségügyi, illetve a mezőgazdasági államtitkár nevesítése hamarosan megtörténik. Amúgy az RMDSZ-ben nekünk is a belső procedúrákat be kell tartanunk, sok esetben pedig külső szakembereket kértünk fel a tisztség elvállalására. Olyan emberekről van szó, akiknek nem életcéljuk államtitkár lenni, és nem is azért dolgoznának a minisztériumban, hogy ez bekerüljön majd az életrajzukba, hanem azért, hogy egy-egy területet le tudjanak fedni. Szállításügyi államtitkárnak például Sándor Gábort kértük fel, ő az egyik idevágó területnek az egyik legjobb szakembere az országban. Az eddig nevesített államtitkáraink kinevezése még nem történt ugyan meg, de bekerültek a rendszerbe, a kormányfő hamarosan kinevezi őket.

A prefektusi posztokat egy bizonyos algoritmus alapján osztottuk el a koalícióban. Az RMDSZ-nek öt prefektusa és tíz alprefektusa lesz. A megyék egymás közötti elosztása okozott csúszást. Legutóbb a liberálisok kértek egy hét halasztást. Hétfőn abban állapodtunk végül meg, hogy megvárjuk a prefektusok jogállását módosító sürgősségi rendelet megjelenését a Hivatalos Közlönyben. Bihar megyét egyébként mindhárom koalíciós partner a magáénak szeretné, emiatt kicsit elakadtak a tárgyalások, de ez is a jövő héten megoldódik. Az RMDSZ-nek az a szándéka, hogy olyan megyékben szerezzen prefektusi tisztséget, ahol nincs tanácselnöke. A hatalommegosztás szempontjából sem egészséges, hogy egy megyében minden vezető poszt ugyanazé a párté legyen, másrészt így tudjuk segíteni azokat a megyéket, ahol az önkormányzatokban gyengébbek vagyunk. Ez nem jelenti azt, hogy a végén nem lehet prefektusunk olyan megyében is, amelynek önkormányzatát RMDSZ-es politikus vezeti.

A vitákon túl, milyen a hangulat a koalícióban? Egy hónap elteltével hogyan látja, mennyire lesz hosszú életű a három kormánypárt együttműködése?

A koalíció bő egy hónapja állt össze, de az év végi ünnepek miatt egy teljes hónapról sem beszélhetünk. Ebben az időszakban mindenki részéről láttam azt a szándékot, hogy a vitákat a koalíción belül lerendezzük. Össze kell szoknia a három politikai alakultnak, főleg, hogy nehéz időszak van mögöttünk, amelyben gyakorlatilag mindenki mindenkivel egymásnak feszült. De előre kell tekinteni, és a koalíciókat a közös döntések meg szokták erősíteni. A komoly politikai döntéseknél, nem pedig a tisztségek algoritmus szerinti elosztásánál látszik meg a felek kompromisszumkészsége. A költségvetés elkészítése és elfogadása például mindenkit komoly kompromisszumokra késztet. Én most optimista vagyok. Azt gondolom, minden adott ahhoz, hogy ez egy stabil koalíció legyen, és a ciklus végéig kormányozzon.

És milyen a hangulat az RMDSZ-ben? Azért kérdem, mert történt közben egy és más a szervezetben. Távozott Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök, akinek a helyét ideiglenesen Balázs Attila vette át, a szövetséget átverő Apjok Norbert nem akarja visszaadni a mandátumát, és hangulatrontó lehetett az Európai Bizottság döntése az MPSI-ről is. Vegyük sorra. Mikor nevesíti az új ügyvezető elnököt?

Amikor Porcsalmi Bálint átvette az ügyvezető elnökség irányítását, egy bizonyos időre vállalta ezt a feladatot. Ezt meghosszabbítottuk másfél évvel a választási kampányok miatt. A távozása így senkit nem ért meglepetésként, és semmiféle más oka nincs annak, hogy lemondott a tisztségről. Kiválóan dolgoztunk együtt, és biztos, hogy kiválóan fogunk tudni együtt dolgozni később is, amikor erre szükség lesz. Balázs Attila ideiglenes ügyvezető elnöki megbízatást kapott, és a Szövetségi Képviselők Tanácsa üléséig vagy akár a tavaszi kongresszusig végzi ezt a munkát. Nem szorít minket határidő, és ez a váltás sem okozott semmiféle feszültséget az RMDSZ-ben.

Mikor dönt a Szövetségi Állandó Tanács az Apjok Norbert elleni szankciókról?

Elindítottuk a szankció kirovásának belső procedúráját. A következő hét vége előtt mindenképp lesz egy SZÁT-ülés, és a testület elé kerül a képviselő ügye. Kezdődik jövő héten a parlamenti munka, és ezt a kérdést az ülésszak elején rendezni fogjuk, mert nem szeretnénk egy púpot a hátunkon vinni. Ez a helyzet méltánytalan az RMDSZ-hez, a választókhoz és méltánytalan végső soron Apjok Norberthez is. Erkölcsileg és politikailag is a legjobb az lenne, ha az utolsó pillanatban visszaadná a mandátumát, nyitva magának ezzel egy új perspektívát, vállalva a felelősséget a múlt évi tévedésért.

Az RMDSZ hangsúlyosan EU-párti szervezet volt eddig. Változtat-e ezen az, hogy az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról az európai kisebbségvédelmi kezdeményezést?

A döntés csalódást, keserűséget, dühöt okozott, ezt nem is palástoljuk. Az Európai Bizottság politikailag és jogilag is tévedett szerintem. Politikailag azért, mert amióta az Európai Unió hozzáférhetővé tette ezt az eszközt, valamennyi polgári kezdeményezést lesöpört az asztalról. Ezzel a legrosszabb üzenetet küldi az EU polgárainak. Azt mondja nekik, hogy a ti döntésetek semmit sem ér. Jogilag azért tévedett, mert az uniós bíróság is kimondta, hogy kisebbségi ügyekben igenis van kompetenciája az Európai Bizottságnak. Az alapszerződésben felsorolt alapjogok közé a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzése és beleérthető. Lehet, hogy a Bizottságnak nem kellett volna az kisebbségvédelmi kezdeményezés csomagjának mind a kilenc pontját elfogadnia, szemelgethetett volna belőlük, és ezzel elindított volna egy pozitív folyamatot. De ezt nem tette meg.

Különbséget kell tenni az EU intézményei között, hiszen az Európai Parlament, amelyben választott képviselők ülnek, nagy többséggel támogatta az MSPI-t. Tehát nem igaz az, hogy az EU tagállamaiban nincs empátia, nyitottság az etnikai identitás kérdései irányába. Tény, hogy az eurobürokratából Európai Bizottság az Európai Uniónak csak az egyik intézménye. A Bizottságra dühösek vagyunk, de butaság lenne az Európai Unióra haragudni. Továbbra is azt gondolom, hogy az EU-nak a mi perspektívánkból nincs alternatívája. Egyébként az MPSI ügyéről nem mondtunk le, várjuk az ügyvédünk elemzését arról, hogy milyen lépéseket tehetünk.