Nem szabad beletörődniük a kezdeményezőknek abba, hogy az Európai Bizottság elutasította a jogszabály-alkotást az európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés (Minority SafePack Innitiative – MSPI) nyomán, hanem meg kell találni a jogi és politikai utat ahhoz, hogy rávegyék az EB-t a kisebbségeknek biztonságot nyújtó törvények megszerkesztésére – jelentette ki Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a polgári kezdeményezés jelentéstevője.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt csütörtökön a Maszolnak kifejtette: Európa-szerte felháborodást váltott ki az Európai Bizottság múlt heti elutasító döntése, amellyel az Unió több mint egymillió polgárának a véleményét vette semmibe az EU „kormánya”, a végrehajtó szerepét betöltő testület, emellett pedig szembement az Európai Parlament, a legfőbb döntéshozó fórum ajánlásával.

Kapcsolódó

Elutasította az Európai Bizottság a Minority SafePack kezdeményezést

Az Európai Bizottság nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében.

Minority SafePack Vincze Loránt Európai Bizottság MSPI

Vincze elmondta, két nappal ezelőtt több mint hetven EP-képviselő aláírásával tiltakozó levelet juttattak el Ursula von der Leyennek, az EB elnökének és Věra Jourová alelnöknek, szerdán pedig a kezdeményező bizottság részéről Hans Heinrich Hansen, a FUEN tiszteletbeli elnöke és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is kifejezte neheztelését a bizottság döntésével kapcsolatban. Ezekre még nem kaptak választ. „Amúgy sem szokták elsietni a reakciót, főként az ilyen esetekben nem” – jegyezte meg Vincze Loránt.

Az EP-képviselő érdeklődésünkre elmondta: a szabályzat arra nem ad lehetőséget, hogy más eszközökkel rávegyék a bizottságot a jogalkotás megkezdésére, ha már egyszer elutasító volt, de élhetnek a jogi útra terelés lehetőségével.

„Marad a semmisségi eljárás. Mint minden adminisztratív döntés, ez is megfellebbezhető, nyilván, ha megtaláljuk a megfelelő indokokat. Volt már olyan polgári kezdeményezés, amelyik elveszítette a bíróságon a keresetet, mi viszont már két pert is megnyertünk ebben a témában, tehát az eddigi jogi értékeléseink jók. A kezdeményezők fogják eldönteni, hogy meglépjük-e ezt, a pert a kezdeményező bizottság indíthatja, nyilván, ez is a FUEN koordinációja alatt történik majd meg” – mondta Vincze Loránt.

Politikai úton is megpróbálnak nyomást gyakorolni az EB-re. A képviselő szerint „elég nagy felháborodás van szerte Európában”. Ennek érzékeltetésére elmondta, hogy szerdán fogadott el a frízföldi parlament egy határozatot, ami gyakorlatilag az EB-t elmarasztalja, és úgy fogalmaz a szöveg, hogy bizalmatlansági indítványt kezdenek a bizottság ellen.

„Még ha ilyen jogi eszköz nincs is, de érződik a felháborodás. Németországból is nagyon sok ilyen jelzést kaptunk, és más régiókból hasonló fejlemények várhatók. Ez semmiképpen nem a beletörődés vagy a feladás időszaka, hanem azt vizsgáljuk, hogyan lehet továbblépni, hogyan lehet egy olyan politikai stratégiát felépíteni, amivel tudunk tovább menni, hiszen a cél maradt. Meg kell találnunk a megfelelő eszközt a továbblépéshez, de szükségünk van még van egy kis időre ennek kialakításához” – nyilatkozta az Európai Parlament RMDSZ-es tagja.

 2011-ben a FUEN, az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt (Südtiroler Volkspartei – SVP) és az Európai Nemzetek Ifjúsága (Youth of European Nationalities) közösen egy kisebbségvédelmi európai kezdeményezést indítottak. Hét tagállamból kellett összegyűjteni egymillió polgár aláírását, hogy az EU foglalkozzon a kérdéssel, de támogató aláírások gyűjtése is csak hosszas pereskedések után indulhatot. A kezdeményezők egy olyan törvénycsomagot szerettek volna, amely a nemzeti kisebbségek biztonságát szavatolja, lehetővé teszi a kisebbségi, nyelvi jogok és a kultúrák védelmét.

A demokráciát és a parlamentet sértő a döntés

Vincze Loránt küzlése szerint az Európai Parlament szakbizottságaiban elkezdődött a politikai egyeztetés a pártok között, hogy mit lépjenek, hiszen „a demokráciára és a parlamentre nézve is negatív döntés” született.

„Egy nagyon világos politikai jelzést adott a parlament, amit a bizottság figyelmen kívül hagyott. Akkor is, ha ezt jogilag megtehette, politikailag ez kifogásolható. Ursula von der Leyen bizottsága arra tett ígéretet a mandátuma elején, hogy figyelembe veszi és méltányosan jár el a parlament részéről érkező jogalkotási felhívásokkal kapcsolatban, és általában a polgári kezdeményezések intézményével – ehhez képest jött ez az elutasítás, tehát nem fogja a parlament sem szó nélkül hagyni” – jelentette ki a politikus.

A közvélemény számára talán sokkoló volt az elutasítás, hiszen az EP szakbizottságai és a plénum támogatták az MSPI-t, több volt a pozitív jelzés – igaz, hogy az Európai Bizottság nem értékelte eddig. „Most, ebben a 22 oldalas dokumentumban látjuk azt, hogy végül is mi az álláspontja a bizottságnak. Azelőtt sok technikai jellegű kérdést kaptunk, amelyeket megválaszoltunk, elkészítettük a jogszabály-javaslatainkat is egy nagy dokumentumba összeszedve, de maga a bizottság eddig nem vallott színt – most tette meg ebben a válaszában” – mondta Vincze Loránt.

Az EP-képviselő szerint, ha a kezdeményező bizottság az EU bíróságához fordul, két-három évbe is beletelik, amíg megszületik az ítélet.