Hivatkozási alapot, nemzetközi jogi precedenst lát Románia Koszovó tizenöt évvel ezelőtti függetlenedésében, a Moldovai Köztársaságban Transznisztriát, idehaza pedig a Székelyföldet érzi „problémásnak” Bukarest - vélik a szakértők. Szerintük ez az álláspont aligha fog változni addig, amíg Szerbia nem ismeri el Koszovót. Az pedig egyelőre elképzelhetetlennek tűnik.     

„Koszovó az Szerbia” - emelték a magasba a Románok Egyesüléséért Szövetség elnökének, George Simionnak az egykori bajtársai a Románia -Koszovó válogatott labdarúgó mérkőzésen, jókora botrányt okozva. A bukaresti diplomácia álláspontja ugyanakkor tulajdonképpen ugyanazt, mint a román ultráké. Románia egyike annak az öt európai uniós országnak - Spanyolország, Görögország, Szlovákia és Ciprus mellett -, amely nem ismeri el Koszovó függetlenségét. 

A Koszovói Köztársaság Bukarest általi el nem ismerésének okát 2015-ben Traian Băsescu Transznisztriára hivatkozva fogalmazta meg. Szerinte a hogy a Moldovai Köztársaságtól elszakadni Dnyeszteren túli régió is követheti a koszovói példát. Răzvan Munteanu, a nemzetközi kapcsolatok szakértője az Adevărulnak azt mondta: Románia nemzetbiztonsági kérdésként tekint Koszovó elismerésére. Úgy vélte, egy ilyen elismerés közvetett módon Transznisztria elszakadásának elismerését is jelentené, és precedenst teremtene az „úgynevezett” Székelyföld függetlenedéséhez. 

Az EU nyomást gyakorol Szerbiára

Arra a kérdésre, hogy van-e esély arra, hogy Románia megváltoztatja álláspontját, Răzvan Munteanu azt mondta, az Európai Unió jelenleg nyomást gyakorol az unióban igyekvő Szerbiára, hogy ismerje el Koszovó függetlenségét. „Belgrád nem adott engedményre utaló jelzéseket ebben a kérdésben, de voltak olyan közvetett szerb üzenetek is, amelyek szerint kompromisszumként elismerné a koszovói államiságot az Európai Unióhoz való csatlakozás esetében. Amikor ez megtörténik, akkor derülhet ki, hogy Románia változtat-e álláspontján vagy sem” - fogalmazott a szakértő. Hozzátette: nem csak Bukarest van hasonló helyzetben, több más állam is - így például Spanyolország - a precedens teremtés elkerülése miatt utasítja el Koszovó elismerését.   

Hasonlóan vélekedik Cristian Diaconescu volt külügyminiszter is, aki úgyszintén azt emelte ki, hogy az elismerést megtagadó európai államok azonos indokokra hivatkoznak. „Ez egy 2008-as döntés. Akkor az Európai Unió öt tagállama nem ismerte el Koszovót szuverén államként, a nemzetközi jog alanyaként. Ha megnézzük ezt az öt államot, mindegyiknek vannak önrendelkezéssel kapcsolatos problémái a határai belül. Romániában parlamenti döntés is született 2008-ban. A gondot elsősorban Transznisztria képezi, illetve egy precedens teremtésének elkerülése” - mondta Diaconescu az Adevărulnak.

Arra a felvetésre, hogy Románia tart-e attól, hogy Transznisztriában vagy a Székelyföldön precedenst teremthet Koszovó elismerése, a volt külügyminiszter arra emlékeztetett, hogy az egykori Jugoszláviában zajló háború, amely ezeket az elszakadásokat eredményezte, egy válságot teremtett. „Ha válság esetén nincs egyértelmű konszenzus, akkor léteznek olyan érvek, amelyek nem csak az elismerés mellett szólnak, hanem az elismerést támogató államokar is negatívan érinthetik” - mondta a román diplomácia egykori vezetője.   

Miruna Troncotă egyetemi oktató, a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Iskola nyugat-balkáni szakértője egy interjúban azt mondta, ha azt állítjuk, hogy „Koszovó az Szerbia”, akkor tagadjuk Koszovó fennállásának 15 évét, azt a függetlenséget, amelyet több mint 110 másik ENSZ-tagállam elismert. k az államnak a függetlenségét. „Ez azt jelenti: egy szivaccsal letöröljük ezt az állapotot, és egy etnonacionalista diskurzusba szállunk be” – fogalmazott Miruna Troncotă.

Kampányéma lesz a koszovói kérdés

Tóth Pétert, a vajdasági Magyar Szó napilap újságíróját arról kérdeztük, számíthatunk-e arra belátható időn belül, hogy Szerbia hajlandó lesz elismerni Koszovót. „Sem a hatalmon lévők, sem pedig az ellenzéki pártok között nincs olyan, amely nyíltan Koszovó elismerése mellett állna ki és a lakosság körében is komolyabb támogatottsága lenne. Legkésőbb jövő év márciusáig előrehozott választások lesznek Szerbiában. A kampánytémák között a koszovói kérdés is bizonyosan szerepelni fog. A vita elsősorban nem az elismerésről zajlik majd, hanem inkább arról, hogyan lehetne a jövőben a még ott élő szerbek jogaiért kiállni, kell-e tárgyalni koszovói vezetőkkel egyáltalán” - fogalmazott a Maszolnak Tóth Péter.

A délvidéki újságíró arra emlékeztetett, hogy a szerb államfő és a jelenlegi vezetők többször kijelentették, Szerbia nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét. „Általában olyan harmadik országok utasítják el az egykori déli tartomány függetlenségének elismerését, amelyek esetében szintén vannak olyan népcsoportok, melyek autonómiatörekvései oda vezethetnének, hogy később egy bizonyos terület Koszovóhoz hasonlóan egyoldalúan kiálthatná ki függetlenségét” - hívta fel a figyelmet Tóth Péter. Szerinte még a távolabbi jövőben is nehéz lesz olyan megoldást találni, amely rendezhetné Koszovó és Szerbia viszonyát.