Kongatják a vészharangot a családorvosok, miután a kormány a tavalyi évhez képest 25 százalékkal lecsökkentette a hálózatra szánt költségvetést. Mindezt olyan körülmények között, hogy már jelenleg is orvoshiány van a rendszerben, az állam pedig még mindig tartozik nekik. Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke a Maszolnak azt mondta: január végén lejár a szerződésük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, és kérdéses, hányan újítják meg.

Közleményében a családorvosok és általános orvosok országos társasága (SNMF) felhívta a figyelmet,  az lenne ideális, ha minden egyes közösségnek lenne családorvosa, hiszen ez az egészségügyi ellátás alappillére. Ugyanakkor jelentős orvoshiány van a rendszerben, a rendelők bevételének csökkenése pedig csak tovább súlyosbítja majd a helyzetet.

A 25 százalékos költségvetéscsökkentésen túlmenően a családorvosok gyakorlatilag „saját zsebből” működtetik az ügyeleti rendelőket, hiszen még nem fizették ki a tavaly év végi működési költségeket. „Ezért sürgetően szükséges, hogy a kormány olyan intézkedéseket hozzon, melyek orvosolják a helyzetet, ahelyett hogy drasztikusan csökkenti az amúgy is hiányos finanszírozást” – fogalmaztak.

Meglátásuk szerint az illetékesek „nem akarnak családorvosokat”, egyre mélyebbre aláássák a rendszert. Úgy vélik, hogy a törvényhozók kettős játékot űznek, mert miközben a nemzetközi hatóságok előtt vállalásokat tesznek, a valóságban azokat nem teljesítik. Változatlan a bürokrácia, az informatikai rendszer pedig továbbra is működésképtelen. „Reméljük, hogy a romániai döntéshozók kellően bölcsek lesznek, és nem fogjak még inkább tönkre tenni a családorvosi rendszert a finanszírozás lecsökkentésével, mert azáltal hozzájárulnak ennek a hálózatnak az összeomlásához” – fogalmaz az SNMF közleménye.

Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke a Maszol megkeresésére felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetéscsökkentés és a tartozások voltaképp nem az orvosokra nézve jelentenek kockázatot, hanem a lakosságra. „Az ország alaphálózat nélkül marad” – húzta alá. Rámutatott arra, hogy még arra sem méltatták őket, hogy magyarázatot adjanak a döntésekre, vagy hogy megmondják, mikor törlesztik feléjük az elmaradt kifizetéseket. Figyelmeztetett: január 31-én lejár a szerződésük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS), és kérdéses, hogy a történtek után hányan kötnek majd új szerződést. Mindezt olyan körülmények között, hogy már jelenleg is óriási orvoshiány van a rendszerben. A családorvosok mintegy fele már nyugdíjas, a fiatalok pedig nem vállalják ezt a hivatást, ecsetelte Soós.

„Nem hiszem, hogy a parlamenti képviselők vagy az állami alkalmazottak ne kapták volna meg napra pontosan a bérüket. A novemberi számlák mindössze 40 százalékát fizették ki nekünk, mi viszont ki kellett fizessük az adókat, a bérleti díjakat és a fizetéseket. Ha mi késünk, az állam büntetőkamatot számol fel, az az állam amelyik nekünk nem utalja időben a pénzt” – mondta. Leszögezte, hogy az állam kötött velük egy szerződést, amelyben azt vállalta, hogy minden hónap 18-ig kifizeti őket. Ez alapján január 18-ig a decemberi pénzt is meg kellene kapniuk, de ehelyett, még a novemberi kifizetés is hiányos. „Ennyire megalázóan semmibe veszenek. Ilyen még a kommunizmusban sem volt. És utána előállnak azzal, hogy futnak el az országból a szakemberek” – fogalmazott. Kiemelte azt is, hogy egy családorvosi rendelő működtetése voltaképp egy vállalkozás. Az orvosi ellátáson túlmenően menedzseri feladatokat is fel kell vállalniuk, ami további felelősséggel jár.  Vállalkozóként előre kellene tudniuk tervezni, felsőfokú végzettséggel rendelkező asszisztenseknek pedig nem adhatnak minimálbért. Ugyanakkor a mindenkori kormány alkotmányos kötelezettsége, hogy az egészségügyi alapellátást biztosítsa. A jelenlegi infláció mellett, amikor megdrágult minden, beleértve a veszélyes hulladékok elszállítása,  a papír ára, amit naponta használnak a háromszorosára emelkedett, még költségvetéscsökkentést is kilátásba helyeztek – mutatott rá Soós. 

„Amennyiben egy kicsit is felelősséggel, empátiával vannak az állampolgárok felé, megoldódik a helyzet. És nem az orvosok felé kell empátiát mutatniuk, hanem a lakosság felé, akit orvosi alapszolgáltatás nélkül hagynak. Mi orvosok vagyunk, nem pénzért vettük a diplománkat, meg tudunk élni” – szögezte le. Hozzátette: a biztosítási rendszer bevezetése óta több mint hatvan százalékkal kevesebben dolgoznak a családorvosi rendszerben. „Nem mondom, hogy nem kell visszafogni a kiadásokat bizonyos területeken. (…) De ne az emberek egészségén spóroljunk” – vélekedett Soós.

Mint a Maszolon korábban írtuk, a kifizetések folyamatos késlekedésére tavaly decemberben is felhívta a figyelmet a családorvosok társasága. Megkeresésünkre Fehér Gabriella, kolozsvári családorvos akkor figyelmeztetett: minden rendelő csak addig tud működni, ameddig van anyagi tartaléka a fenntartáshoz.