Az egészségügyi szakszervezetek azzal fenyegetőznek, hogy szeptembertől ismét nagyobb léptékű tiltakozásokat szerveznek, ha a kormány jóváhagyja az adózási-költségvetési intézkedéseiről szóló tervezetét.  Erre reagálva az egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, az ágazatban nem lehet csökkenteni az állások számát. 

Az Egészségügyi Szolidaritás Szövetség nyilvánosan figyelmezteti a kormányt, hogy a közvita alatt álló tervezet negatív hatással van az egészségügyi dolgozókra és az egészségügyi egységek kapacitására.

„Egy olyan időszakban, amikor az infláció már így is 42,72%-kal csökkentette a reálbéreket 2018. január 1-jéhez képest, egyes jövedelmek további csökkenése veszélyesen súlyosbítja az egészségügyi dolgozók problémáit. Amint azt az elmúlt hónapokban rendszeresen jeleztük, csakis az egészségügyi dolgozók jövedelmének növelése jöhet szóba, (…) az infláció okozta veszteségek kompenzálása” – írják a szakszervezet képviselői  pénteki sajtóközleményükben.

Szerintük az alkalmazottak étkezési támogatásrra és üdülési csekkekre való jogosultsága kerül veszélybe.  

„Ez az intézkedés a kórházi alkalmazottak mintegy 24,4%-át érinti, a veszteség körülbelül bruttó 466 lej/hó. Ez egyaránt érinti az orvosokat (akik a veszteséget szenvedő alkalmazottak mintegy 65%-át teszik ki) és a többi bérkategóriában dolgozókat. Az ezekben a munkakörökben dolgozó ápolók bérjövedelmének növekedését (ha 2023/63-as rendelet előírásait – azok módosításával – alkalmazhatóvá tudnánk tenni) ezekben az esetekben semmissé teszi ezeknek a jogoknak az elvesztése. A veszteségek a sürgősségi, az intenzív terápiás osztályokat és számos más szolgálat ápolóit is érinti: mivel ezen alkalmazottak bruttó fizetése eléri és kissé meghaladja a jogszabály által megállapított küszöbértéket, főként a műszakok és a törvényes szabadnapokon történő munkavégzés miatt. Az intézkedés következménye a kórházak közszolgáltatási kapacitásának csökkenése lesz ezeken a szakterületeken” – jegyzi meg a forrás.

A szakszervezeti szövetség rámutat, hogy jelentős egyenlőtlenséget fog teremteni a bérküszöb referenciaként való alkalmazása, mivel a közvetlenül e küszöb fölött kereső alkalmazottak (akik e küszöb felett legfeljebb 4600 lej/hó bruttó jövedelemmel rendelkeznek) hátrányos helyzetbe kerülnek a közvetlenül e küszöb alatt lévőkhöz képest. Úgy gondolják, csak az alapbérhez kapcsolódó jövedelmet kellene figyelembe venni.

„Ezen túlmenően, mivel e küszöbérték túllépése bizonyos esetekben az orvosi ellátás folyamatosságának biztosításában való részvétel következménye – ammi k-l0nben egyéni szinten hónapról hónapra változik –, bizonytalanná válik azok helyzete, akik egyik hónapban e küszöbérték felett, másik hónapban pedig alatta keresnek. Nyilvánvaló, hogy az intézkedés hátrányosan megkülönbözteti a több műszakban és a törvényes szabadnapokon dolgozókat azokkal a szemben, akik nem ilyen körülmények között dolgoznak. Ha úgy döntenek, hogy fenntartanak egy küszöbértéket e jogok megadásához, a tisztességes megoldás az lenne, ha csak az alapbért vennék figyelembe” – áll a sajtóközleményben.

„A nem egészségügyi személyzet számára a munkakörülmények miatti pótlékok nem haladhatják majd meg az 1000 lej/hó összeget, az intézkedés egyesek számára fizetéskiesést eredményez. A bérveszteségek az egészségügyi alkalmazottak azt a részét érintik, akik már most is bérdiszkriminációs helyzetben vannak, mivel nem rendelkeznek ugyanazokkal a  jogokkal, mint az ágazat többi alkalmazottja. Így már most is számos jogosultságtól esnek el, miközben ugyanolyan körülmények között dolgoznak, mint az orvosok és egészségügyi kisegítő személyzet” – fejti ki az Egészségügyi Szolidaritás Szövetség.

A szakszervezet ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy az egészségügyi igazgatóságok decentralizációja korlátozza az intézmény alkalmazottai számára a szakmájuk gyakorlását:

„Úgy véljük, hogy ezeknek a közegészségügyi szolgálatoknak a decentralizációja valójában a destrukturálásukat jelenti, ami jelentős kockázatot jelent a romániai közegészségügyre nézve” – vélik a szakszervezeti tisztségviselők.

Az Egészségügyi Szolidaritás Szövetség megjegyzi, hogy a felsorolt intézkedéseknek az elfogadása vezethet a szeptemberi, sokkal nagyobb léptékű tiltakozásaikhoz. Ezeken kívül amiatt is sztrájkolnának, mert késlekedik a kormány által vállalt kötelezettségek végrehajtását biztosító megállapodás, valamint azért is, hogy az egészségügyi ágazat kollektív munkaszerződése még nem került véglegesítésre és bejegyzésre.

Miniszter: Nem megszüntetni kell, be kell tölteni az állásokat

Nem lehet csökkenteni az állások számát az egészségügyben - jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Alexandru Rafila.Az egészségügyi miniszter kifejtette, a betöltetlen közalkalmazotti állások befagyasztásáról szóló intézkedés egyelőre közvita tárgyát képezi, így nem lehet még részletekbe bocsátkozóan beszélni róla; ugyanakkor jómaga azon az állásponton van, hogy az egészségügyben meghirdetett állásokat be kell tölteni, nem lecsökkenteni a számukat.

Rafila ezzel arra reagált arra, hogy az egészségügyi szakszervezetek újabb tiltakozó megmozdulásokat helyeztek kilátásba.