Ma, május 6-án koronázzák meg III. Károly brit királyt, aki walesi hercegként az elmúlt években végérvényesen belopta magát az erdélyi és általában a romániai emberek szívébe. Pár éve még az is felmerült, hogy III. Károly néven román király lehet. Károly erdélyi felmenőkkel rendelkezik, mellesleg rokonságban áll a román királyi családdal, de a szimpátia elsősorban nem ennek szól, hanem a hazánk iránti leplezetlen bűvöletének a viszonzása.

Aligha túlzás kijelenteni, hogy Erdély a szíve csücske a brit trónt hivatalosan szombaton elfoglaló III. Károlynak. Az elmúlt negyed században minden évben – többnyire késő tavasszal – legalább egyszer ellátogatott ide, és több régi házat is vásárolt a régióban. Ezek az év nagy részében vendégházként működnek. Bárki aludhat a király ágyában, mellesleg nem túl nagy összeg fejében. A brit trónörököst évek óta a román turizmus legfontosabb „marketingügynökeként” emlegetik, miután többször beszélt nagy nézettségű tévéműsorokban a varázslatos erdélyi tájakról.

Pár éve még az is felmerült, hogy az akkori a walesi herceg Románia királya lehetne, ha lemond a brit trónról nagyobbik fia, Vilmos javára. A bukaresti elit jó része lelkesen fogadta a felvetést, amelyet elsőként Tom Gallagher Romániával foglalkozó angol történész fogalmazott meg 2006-ban, a România Liberă című bukaresti lapban közölt jegyzetében. A cikk később eltűnt a napilap internetes archívumából, viszont a forgatókönyvet néhány évvel később ismét elővették. Az apropót akkor az időközben elhunyt Mihály király 90. születésnapja és a bukaresti parlament előtt mondott nagy hatású beszéde adta. Ugyanabban az évben, 2011-ben jelent meg a Travel Channel sorozata, amelyben a walesi herceg hosszasan ecsetelte, mennyire beleszeretett „Romániába”. (Valójában erdélyi tájakról beszélt, de erről később.) A Wild Carpathia című, 60 perces műsort nagy terjedelemben ismertette a korabeli román sajtó, azzal a felütéssel, hogy Károly herceg máris többet tett a román turizmusért, mint a rendszerváltás óta hivatalban lévő román idegenforgalmi miniszterek együttvéve. És tényleg, a Wild Carpathia a Travel Channel egyik legnézettebb műsora lett, világszerte több tízmillió néző láthatta az erdélyi hegyekről, az ott található érintetlen tájakról készült felvételeket, illetve értesülhetett arról, hogy a brit trónörökös érdemesnek tartotta három birtokot is vásárolni magának Romániában. (Más kérdés, hogy infrastrukturális és egyéb okokból mégsem özönlötték el hazánkat a külföldi turisták.)

Máig titok fedi, hogy a fenti epizódok között volt-e kapcsolat. Tény viszont, hogy bizonyos román körök soha nem mondtak le a monarchia visszaállításáról, amiként az is, hogy a Károly körüli hírverés ellenére a királyság mint intézmény támogatottsága nem változott olyan mértékben, hogy a parlamenti köztársaság „leváltása” napirendre kerülhetett volna. Érdekes részlet ugyanakkor, hogy ha ad absurdum a forgatókönyv mégis valóra válik, a jelenlegi brit uralkodót ma ugyanúgy III. Károlynak hívnák. A román királyság 66 éve alatt ugyanis – 1881. és 1947. között – két Károly ült a trónon.

„Vérében van Erdély”

Sokan idézték tőle, hogy szerinte Erdély szeretete „a vérében van” (például itt), utalva ezzel a hazánkhoz fűződő rokoni kapcsolataira. III. Károly szépanyja a Maros megyei Erdőszentgyörgyön 1812-ben született Rhédey Klaudia volt. A fáma szerint a grófkisasszony egy bécsi sétalovaglás alkalmával ismerkedett meg Sándor württembergi, későbbi tecki herceggel. A német család ellenezte a házasságot, mégis három évvel később a fiatalok egybekeltek. Három gyermekük született, egyetlen fiuk, Ferenc pedig feleségül vette Mária Adelaida cambridge-i hercegnőt. Négy gyermekük közül a legidősebb, Mária a későbbi V. György brit király hitvese lett. Tecki Mária, azaz Rhédey Klaudia unokája összesen hat gyereknek, köztük két uralkodónak adott életet: az 1936-ban megkoronázott VIII. Eduárdnak – aki még abban az évben lemondott a trónról, hogy elvehesse a nem nemesi származású, ráadásul elvált amerikai Wallis Simpsont – és az 1952-ig uralkodó VI. Györgynek, a tavaly szeptemberben elhunyt II. Erzsébet apjának.

Egyes források megemlítik ugyanakkor, hogy III. Károlyban az Árpádok vére is csörgedez. A Rhédey grófok ugyanis Aba Sámuelig vezetik vissza a családfájukat, márpedig köztudott, hogy a velencei származású magyar király hitvese I. István király húga volt.

III. Károly apja, Fülöp görög és dán királyi herceg – később edinburghi herceg – révén rokoni kapcsolatban áll a román királyi családdal is. Az 1837 és 1901 között uralkodott Viktória királynő anyja ugyanabból a Szász–Coburg–Gotha dinasztiából származott, amelyből a román fejedelemségek 1866-ban királyt választottak maguknak I. Mihály személyében.

Több jel is arra utal ugyanakkor, hogy Károly Erdély iránti lelkesedése nem a transzilván rokonságra vezethető vissza, hanem sokkal inkább a környezetvédelem iránti érdeklődésére. Ezt látszik alátámasztani több nyilatkozata és interjúja, amelyben a tájainkról beszél. Egy alkalommal konkrétan kijelentette, hogy a vidék szépsége és „az itt élő” emberek miatt szeretett bele a helybe. Nem mondja ki, de az „itt” egyértelműen Erdélyt jelent. Romániai látogatásai alkalmával rendszerint szó szerint lefutotta a kötelező köröket Bukarestben, majd sietett Szászfehéregyházára, Miklósvárra, Zalánpatakra, ahol úgy érezte, hogy létezik „egyfajta folytonosság (…) ember és természet egyensúlya, egy ősidőktől fogva fennálló, hasznos, kedvező körforgás”. Ugyanezt valószínűleg nem találta meg az urbánus Erdőszentgyörgyön, ahol csak többévi unszolás után kereste fel szépanyja sírját a református templomban. A helyiek azóta is várják, hogy visszatér, és megnézi az időközben megnyílt Rhédey múzeumot, vagy legalább támogatást küld a templom felújításához. Előbbire ideje, utóbbira pénze lett volna éppenséggel, hiszen a pandémia időszakát leszámítva évente ellátogatott Erdélybe, és jelentős összegekkel támogat különböző projekteket Erdély-szerte.