Az ír és a skót függetlenedési törekvések, az egykori Brit Birodalom romjain létrejött Nemzetközösség további morzsolódása – megannyi kihívás, amellyel szembe kell néznie a frissen trónra lépett III. Károlynak. Az ország helyzetét számos egymásra tevődő válság is bonyolítja, és miközben a britek többet vártak volna a fiától, Vilmostól, van egy témakör – a környezetvédelem –, amelynek kapcsán akár remekelhet is, miután évtizedeken át kigúnyolták érte.

Noha rendkívül hosszú ideig volt trónörökös, a britek egyelőre csak találgatják, hogy mit várhatnak III. Károlytól. A „jóslást” megnehezíti, hogy a királynak nincs munkaköri leírása, így mindig utólag derül ki, hogy jól végezte-e a dolgát.

A múlt csütörtökön elhunyt II. Erzsébet hetvenéves uralkodásával a britek több mint négyötöde elégedett, sőt – egy májusi, a királynő platina jubileuma alkalmából készített felmérés szerint – mintegy kétharmaduk nagyon is az. Erzsébetnek még a monarchiaellenes tábor elsöprő hányadát is sikerült megnyernie: 66 százalékuk úgy gondolta, hogy a királynő jó munkát végzett az állam fejeként.

Ami a folytatást illeti, a brit közvélemény évek óta megosztott annak kapcsán, hogy II. Erzsébet halála után Károlynak vagy az öröklési sorban utána következő nagyobbik fiának, Vilmos hercegnek kell-e trónra lépnie. Ez a kérdés most már eldőlt, egyelőre legalábbis, de máris elkezdődtek a Károly esetleges visszalépésére vonatkozó spekulációk. A már idézett felmérés szerint a többség (57 százalék) szerint Károly is jó uralkodó lehet, de 75 százalék Vilmost tartaná alkalmasabbnak a trónra.

Megfigyelők szerint a Károllyal kapcsolatos alacsony elvárások mögött nem annyira első házasságának csődjét és a Diana hercegnő körüli botrányokat kell keresni, mint inkább a különféle közügyekben megfogalmazott állásfoglalásait. Ezek alapján feltételezhető ugyanis, hogy anyjától eltérően királyként is állást foglal majd fontos kérdésekben – például a környezetvédelmet illetően, ami közismerten a szívügye. Az ilyen megnyilatkozások megosztók lehetnek, hiszen a társadalomban a legritkábban alakul ki összhang egy-egy kérdés kapcsán, így a király álláspontja óhatatlanul ütközik az alattvalói kisebb-nagyobb hányadának véleményével.

Éppen ezért a brit elemzők többsége bízik abban, hogy Károly a megváltozott pozíciójához alakítja a habitusát, és visszafogja magát. A nemzethez intézett első televíziós üzenetében a király tett is erre utalást, amikor azt mondta: a továbbiakban nem tud majd annyi időt és energiát fordítani olyan jótékonysági szervezetekre és ügyekre, amelyekkel „mélyen foglalkoztam”.

Van azonban egy téma, amelynek kapcsán az új uralkodó a szokottnál aktívabb szerepet vállalhat, és ez éppen a már említett környezetvédelem, mutat rá az Economist. A kiadvány felidézi, hogy Károly herceget sokáig gúnyolták amiatt, hogy a divatra fittyet hányva tweedkabátban és gumicsizmában járt, és nagybetűvel írta a TERMÉSZET-et. 1990-ben, amikor a legtöbb ember még nem is hallott a bioélelmiszerekről, létrehozta a saját márkáját, a „Duchy Originals”-t – amely időközben társult a Nagy-Britannia-szerte több száz boltot működtető Waitrose-zal –, és felszólalt a nagy nemzetközi klímatárgyalásokon. Ma, amikor a klímaváltozást világszerte egzisztenciális válságként élik meg, a környezetvédelem iránti érdeklődésével Károly inkább prófétának tűnik, semmint különcnek. Simon Schama brit történész is úgy véli, hogy a hercegként egykor kigúnyolt királynak nem hallgatnia kell a környezetvédelemről, csak valamelyest „csiszolnia a határozott nézetein”, amelyek érvényesebbek, mint valaha.

Kapcsolódó

Először tartott uralkodóként beszédet III. Károly

Meleg szavakkal emlékezett meg elhunyt édesanyjáról, II. Erzsébet királynőről.

II. Erzsébet halála III. Károly brit uralkodó Trónra lépés utódlás

II. Erzsébettől távol állt az ilyesfajta aktivizmus, de miközben az unalmasságig menően semlegességre törekedett, kulcsfontosságú pillanatokban mégis gondoskodott róla, hogy alattvalóihoz eljusson a véleménye. Például amikor 1987-ben a Nemzetközösség (Commonwealth) országai gazdasági szankciókkal sújtották a dél-afrikai rasszista apartheid rezsimet, és ehhez egyedül Nagy-Britannia nem csatlakozott, a sajtóba „kiszivárgott”, hogy a királynő érzéketlennek tartja Margaret Thatcher konzervatív kormányát, és attól fél, hogy a szankciók makacs elutasítása a Brit Nemzetközösség létét fenyegeti.

Az 56, túlnyomórészt a Brit Birodalomból kivált állam alkotta Nemzetközösség fenntartása III. Károly számára is kihívás lesz.

Bomladozik a Nemzetközösség

Tavaly ilyenkor II. Erzsébet még tizenhat ország uralkodója volt, utódja már csak tizenöté. Időközben Barbados népszavazáson döntött arról, hogy köztársasággá válik. Vasárnap egy másik Karib-tengeri szigetország, Antigua és Barbudán miniszterelnöke, Gaston Browne is bejelentette, hogy népszavazást tervez az ország államformájáról.

Kapcsolódó

Köztársaság lesz a futóparadicsom – megválasztották Barbados első elnökét

Barbados, amelyet a világ elsősorban síkfutó olimpikonjairól ismer, november végén elszakad a brit monarchiától. A Kis-Antillákhoz tartozó sziget köztársaság lesz, és most megválasztották az első elnökét.

függetlenedés Nagy-Britannia Karib-tenger

A Nemzetközösség nagyobb államaiban is felerősödtek a függetlenedési törekvések. Kanadában nagyjából a lakosság fele támogatná a szakítást a monarchiával. Új-Zélandon Jacinda Ardern miniszterelnök a hét elején meggyőződését fejezte ki, hogy országa feltartóztathatatlanul halad a függetlenség felé, bár egyelőre nincs napirenden az alkotmány módosítása. Ausztráliában Anthony Albanese miniszterelnök nyíltan monarchiaellenes, de a „válás” időpontja ott sem ismert. Mindenesetre már nem biztos, hogy az új uralkodó képmása felkerül a bankjegyekre. Andrew Leigh pénzügyminiszter-helyettes közölte, hogy ez olyan „státus”, amely nem jár automatikusan a brit uralkodónak, II. Erzsébet „személyesen” érdemelte ki.

Folytatódik a Brexit-rémálom

Nemcsak a Nemzetközösség, de az Egyesült Királyság egyben tartása sem vehető biztosra. Nem véletlen, hogy hivatalos trónra lépése után, az elhunyt királynő temetését meg sem várva Károly Észak-Írországba utazott, ahol a helyi parlament előtt megfogadta, hogy királyként „mindenki javára” fog ügyködni. Megfigyelők szerint Károly sietett találkozni az ír köztársaságpártiakkal, még mielőtt feledésbe merülnek édesanyjának a megbékélést célzó erőfeszítései. A király részt vett a belfasti Szent Anna-székesegyházban a királynő emlékének szentelt istentiszteleten, illetve zárt ajtók mögött is találkozott az elszakadáspárti Sinn Féin vezetőivel, köztük Alex Maskey házelnökkel, a véres merényletekért felelős egykori Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tagjával.

Their Majesties arrive at St Anne’s Cathedral for a Service of Reflection for the life of Her Majesty The Queen. pic.twitter.com/aoPhnfgUNw

— The Royal Family (@RoyalFamily) September 13, 2022

A látogatás alkalmat adott az ír és a brit kormánynak, hogy legalább átmenetileg félretegyék a Brexit miatti nézetkülönbségeiket. Liz Truss brit miniszterelnök mellett Micheál Martin ír kormányfő, Simon Coveney külügyminiszter és Michael D. Higgins ír elnök is részt vett a belfasti istentiszteleten.

A király megpróbálja megismételni azt a figyelemre méltó bravúrt, amelyet édesanyja véghezvitt – pláne olyan körülmények között, hogy az ír republikánusok számára az elszakadás melletti egyik fő érv maga a monarchia. A több évtizedes polgárháborúnak véget vető 1998-as nagypénteki megállapodást követően, 2011-ben II. Erzsébet mérföldkőnek számító látogatást tett az Ír Köztársaságban, ahol ír nyelven beszélt. Egy évvel később a megbékélés jegyében kezet fogott Martin McGuinness-szel, az IRA egykori parancsnokával, akinek része volt az 1979-es robbantásos merényletben, amelyben életet vesztette Mountbatten gróf, a Brit Királyi Hadsereg parancsnoka és a királynő unokatestvére.

Keddi belfasti látogatásán Károly jóformán megismételte, amit egy nappal korábban az edinburghi parlamentben is mondott: folytatni fogja anyja hídépítő munkáját. A skótok egyébként nem a koronától, hanem Londontól akarnak függetlenedni, de brit uralkodóként III. Károly számára óriási presztízsveszteséggel járna, ha sikeresnek bizonyulna a jövő őszre tervezett második függetlenségi referendum. Míg az írek főként a Brexit után kialakult helyzet rossz kezelése miatt háborognak, a skótokat az európai uniós tagság elvesztése miatt kellene kárpótolni. A helyzetet bonyolítja a pár napja bekövetkezett kormányváltás, az energiaválság és az ukrajnai háború, ráadásul a frissen kinevezett Liz Truss miniszterelnök kilátásba helyezte egy olyan törvény elfogadását, amely tovább mérgesítheti a helyzetet Észak-Írországban. Noha a szerepe mindössze jelképes, a király megítélésének is árthat, ha a felsorolt válságokat nem sikerül megnyugtató módon kezelni.