Két év szünet után tisztújító közgyűlését tartotta meg szombaton Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Sepsiszentgyörgyön. Az alakulat ismét Tőkés Lászlót választotta meg elnökének.

Tőkés László beszédében méltatta azokat az eseményeket, amelyek az elmúlt években az erdélyi magyar politika új egységének irányába mutattak. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) 2018 januárjában aláírt hárompárti autonómianyilatkozatához nem sikerült cselekvési tervet is illeszteni. Úgy vélte: erre az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító kolozsvári nyilatkozat 30. évfordulóján, idén ősszel nyílik lehetőség.

Tőkés László hasonló fontosságúnak tartotta a magyar–román párbeszéd folytatását és a megegyezés keresését. A mindenkori román államhatalom beleegyezése nélkül ugyanis nem valósítható meg a magyar közösségi önrendelkezés. Hozzátette: az EMNT ezért szervezi meg évről évre a román–magyar értelmiségi konferenciáit.

Hozzátette: az EMNT is a „cselekvő nemzet” hadrendjébe sorakozik fel, és „utolsó erejéig kész folytatni a küzdelmet közösségi autonómiáért, önámítás és megalkuvás nélkül, köszönettel azért és elvárással aziránt, hogy a magyar hazára mindenkor számíthat”.

Tőkés László ugyanakkor össznemzeti magyar összefogás ragyogó sikerének tartja a magyarországi országgyűlési választások eredményét. „A külhoni magyarság hálával tartozik Orbán Viktor nemzeti kormányának a határokon átívelő nemzetegyesítés eme fényes győzelméért, háláját pedig cselekvő hozzájárulásával juttatja kifejezésre” – mondta.

Úgy vélte: a nemzeti-polgári oldal kétharmados győzelme, a békét, a biztonságot és az elszakított nemzetrészek megerősödését jelenti a Kárpát-medencében.

Az elnök elmondta azt is, túlzás a magyar nemzetpolitika 12 éves sikertörténetéről beszélni, mert autonómia nélkül beolvadás vár az erdélyi magyarságra. Felidézte: egy nemrég tartott könyvbemutatón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sikertörténetnek minősítette az elmúlt 12 év nemzetpolitikáját, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár pedig világszerte is egyedülállónak mondta a magyar nemzetpolitika eredményeit. Az EMNT elnöke Kalmár Ferenc miniszteri biztost idézve fogalmazta meg a „rideg valóságot”: autonómia nélkül beolvadás vár az erdélyi magyarságra.

„Kárpátaljai közösségünk válságos állapota híven jelzi túlélési esélyeinket. Nem győzelmi ünnepre kell harangozni, hanem a vészharangot kell megkongatni” – jelentette ki.

A küldöttgyűlésen tehát újraválasztották az EMNT élére Tőkés Lászlót, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre. A jelölés elfogadásakor a politikus úgy értékelte, önmagával is elégedetlen, amiért nem tudott többet tenni az autonómia elfogadtatása ügyében, és azt látja, hogy beszűkül az EMNT politikai és cselekvési tere. Hozzátette: nehezen vállalkozik a tisztség betöltésére, de ha a küldöttgyűlés megtiszteli a bizalmával, igyekszik megtenni, amit tud.

Kollektív jogok nélkül csak asszimiláció van

A küldöttgyűlésen jelen volt Szili Katalin magyarországi miniszterelnöki megbízott is, aki szerint kollektív jogok nélkül csak asszimilációt jelent az erdélyi magyar közösség romániai integrációja. Tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János államtitkár köszönetét az EMNT-nek a magyarországi választásokra való mozgósításban és a levélszavazatok erdélyi összegyűjtésében játszott szerepéért.

Szili Katalin úgy értékelte: a magyar nemzet soha nem volt ennyire erős, egységes, és elszánt a béke, a biztonság, a boldogulás garanciáinak a megszerzésében és biztosításában, mint jelenleg. Köszönetet mondott az EMNT-nek azért, hogy állhatatosan kiáll az autonómia igénye mellett.

„Innen is üzenem a román többségi társadalomnak: ne higgyenek a politikusaiknak. Nem elszakadásról szól a törekvésünk, hanem arról, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján olyan közösséggé alakuljunk, amely dönthet a saját sorsáról. Párbeszédet kell folytatnunk, hogy értse meg mindenki: itt egy közösség megmaradásáról, jövőjéről, gyermekeink, unokáink identitásáról van szó” – jelentette ki Szili Katalin.

A politikus bírálta a romániai kisebbségpolitikát, amiért a közelmúltban bírósági úton érvénytelenítették Sepsiszentgyörgy városzászlaját és a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását elrendelő minisztériumi rendeletet. „Egy önmagára kicsit is adó európai országnak ilyet nem szabadna tennie” – jelentette ki.

Úgy vélte: a magyar közösség romániai integrációjához a kollektív jogok romániai elismerése szükséges. „Kollektív jogok nélkül az integráció nem jelent mást, mint asszimilációt” – tette hozzá. Azt is elvárásként fogalmazta meg, hogy a román alkotmány ismerje el államalkotó tényezőnek a romániai magyar közösséget, amiként a magyar alkotmány is elismeri a nemzeti kisebbségek államalkotó jellegét.

Úgy vélte: a nemzetpolitika következő lépéseként az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez (ENSZ) kell fordulni, hogy amiként a tiszta és egészséges környezethez való jog esetében tette, úgy a nemzeti identitás megőrzéséhez való jogot is ismerje el alapvető emberi jognak.

„A globális világ felé kell fordulnunk azért, hogy ha már az identitás kérdését olyan fontosnak tekinti például a gender és LMBTQ kérdésekben, akkor ismerje el nemzeti identitáshoz való jogot is” – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.