Félő, hogy nem a székelyudvarhelyi tragédia az utolsó

Miként lehetett volna megelőzni a székelyudvarhelyi tragédiát, kik a lehetséges felelősök ilyen esetekben? – ezekre a kérdésekre kereste a választ az Erdély TV 24plusz című műsorában Frunda György jogász és Benke István szerkezettervező, műemlékvédelmi szakmérnök. Mint ismert, az egész országot megdöbbentette az iskolai bentlakás épületrészének az összeomlása, amelynek következtében egy fiatal életét vesztette, egy másik diák állapota válságos, további kettő pedig megsérült.

A székelyudvarhelyi eset kapcsán a jogászok szerint a felelősség több érintettet terhel. Jogi felelőssége van a tulajdonosnak, a bérlőnek, és a munkálatokat végző cégnek. Engedélyek nélkül nem lett volna szabad munkálatokat végezni, ha pedig valaki tudott róla, hogy ezek nincsenek meg, ugyanúgy felelőssége van a történtekben. Az építőmunkások nem végezhetnek vakon munkálatokat, ha tisztában vannak vele, hogy ez nem kivitelezhető, a tervezőnek, építésznek pedig fel kell tudnia mérni az épületet, statikai vizsgálatot kell végeznie akkor is, ha az építési engedélyek rendben voltak – vélekednek a szakemberek.

Frunda György jogász szerint ilyen tragédiák Romániában mindaddig megtörténnek, amíg nem fogják a törvényeket szigorúan betartani. A jogász arra hívta fel a figyelmet, hogy bár megvan a jogrendszer a bűnösök elszámoltatására, tágabb kontextusban a felelősség mindenkié, hiszen Romániában sokan építkeznek engedélyek nélkül, amiket utólag próbálnak beszerezni.

Benke István szerkezettervező szerint sokan abban keresték a hibát, hogy az összedőlt épületen nem végeztek szeizmológiai felmérést. „Ez téves, mert a szeizmológiai felmérésnek semmi köze nem volt a tragédiához. Még a laikusok is tudják, hogy nem szabad az épület alapjánál ásni. Itt egy súlyos építési hiba történt” – szögezte le a műszaki szakértő. Hozzátette, a romániai törvények jók, viszont sokan nem tartják be ezeket, és nem elég szigorú az ellenőrzés. Az iskolai bentlakás esetében is az építési engedély mellett fontos szerepe lett volna az épület statikai felmérésének. Ellenőrizni kellett volna az alapot, és megbizonyosodni arról, rendben van-e. Ugyanakkor kulcsszereplő ilyenkor az építési ellenőr, aki a tervező, a megrendelő és a kivitelező között közvetít. A kollégium épülete egyébként kétoldalt pincével felszerelt, azért a középső rész esett szét, mert a leggyengébb egység omlott össze – magyarázta.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?