A professzort pár nappal korábban egy évre tiltották el az oktatástól és az egyetemi életben való mindenféle részvételtől. - Cikkünk frissült.

Benyújtotta lemondását a trágár megnyilvánulásai miatt felfüggesztett dr. Szamosközi István, a Babeș-Bolyai  Tudományegyetem pszichológiaprofesszora. Az egyetem közleménye szerint, bár elfogadja az egyetem etikai bizottságának a döntését, "a professzor másként lát egy sor témát és megközelítést". Ezért benyújtotta a lemondását, amit az egyetem rektora elfogadott.

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Etikai Bizottsága a héten vitatta meg a dr. Szamosközi István pszichológiaprofesszor ügyében előterjesztett panaszokat és tevékenységének ideiglenes felfüggesztése után a professzor egy évre szóló oktatástól és az egyetemi életben mindenféle részvételtől való eltiltásáról döntött.

Az egyetem hivatalos honlapján megjelent közleményben kifejtik, hogy – az egyébként nyugdíjas éveit megkezdeni készülő – egyetemi oktató csak azzal a feltétellel folytathatja a munkát, ha legalább két alkalommal, három hónapos eltéréssel konzultál az egyetemi ombudsmannal az intézmény etikájáról, a diszkrimináció megfékezéséről és a nemek közötti egyenlőségről.

Kapcsolódó

Szamosközi-ügy: felfüggesztették a trágár módon beszélő professzort

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szerda késő délutáni közleményében tudatta: a BBTE rektora felfüggesztette tisztségéből dr. Szamosközi Istvánt, ameddig meg nem születik az egyetem etikai bizottságának határozata.

agresszió etikai kódex BBTE Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Leszögezik azt is, hogy egy év múlva a Pszichológia és Neveléstudományok Kar dékánjának szigorú felügyelete alatt kezdheti meg a diákok oktatását, de csak abban az esetben, ha teljesítette az előző feltételt. 

Hatékonyan dolgozott az etikai bizottság

Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese a Maszolnak nyilatkozva elmondta, tudomása szerint az etikai biztosság alaposan mérlegelt, mielőtt meghozta a döntést. Hozzátette, nemcsak az elsőként napvilágra került trágár megnyilvánulást tartalmazó videót vették figyelembe, hanem az azután érkezett bejelentések és megkeresések is sokat nyomtak a latban.

„Ez a döntés megnyugtatóan rendezi a jelenlegi helyzetet, hiszen gyakorlatilag azt jelenti, hogy Szamosközi tanár úr az elkövetkező egy évben nem tud tanítani, de azt is jelenti, hogy ténylegesen nem kerül kapcsolatba diákokkal semmilyen módon” – részletezte Markó Bálint.

A professzor oktatásba történő visszatérésének feltételeiről a rektorhelyettes kifejtette: ahhoz, hogy valaki egyetemi oktatóként megnyilvánuljon, egyfajta magatartás szükséges, és ezeket az egyetemi szenátus által elfogadott, kötelező érvényű előírásokat sok útmutató szabályozza. Ilyen például a diszkriminációmentességi útmutató, az akadémiai magatartási kódex, az általános etikai kódex, és az újabban elkészült nemi esélyegyenlőségi kódex is. Ezek mind a különböző potenciális problémákra világítanak rá, illetve ezekre vonatkozóan határoznak meg kezelési útmutatókat.  

Markó Bálint meglátása szerint, ha valakinél magatartásbeli kifogások, problémák merülnek fel – ahogy ez Szamosközi István esetében is történt –, a leghelyesebb az az elvárás, hogy a fent említett feltételeknek meg kell felelnie, annak érdekében, hogy egyáltalán bármiféle diákokhoz kapcsolódó akadémiai aktivitást fel tudjon vállalni. „Példamutatónak tartom, hogy nem egyszerűen szankciót szabtak ki, hanem arra is rámutatnak, hogy minek kell megfelelnie majd, ha arról beszélünk, hogy ennek a szankciónak valaha lesz-e esélye eltűnni” – tette hozzá Markó Bálint.

Láthatóvá kell tenniük az irányelveket 

Arra a kérdésünkre, hogy a Szamosközi-ügy milyen hosszú távú hatással lesz az egyetemi polgárok közötti kapcsolatokra, a rektorhelyettes kifejtette: annak ellenére, hogy az ügy kapcsán voltak, akik azzal vádolták az egyetemet, hogy az intézményben nem működnek megfelelően a különböző mechanizmusok, érdemes megtekinteni a vonatkozó dokumentumokat, a vezetőség pedig nyitott az ezzel kapcsolatos párbeszédre. Hozzátette: a Szamosközi-ügyből kiindulva úgy tűnik, ezek a dokumentumok eddig nem voltak elég láthatóak sem a kollégák, sem a diákok számára.

„A kritikát el kell fogadnunk, és az intézménynek azon kell dolgoznia, hogy ezek láthatóvá váljanak és hitelesek tudjanak lenni. Amikor azt mondtuk, hogy az etikai bizottság dolgozik, sokan legyintettek, hogy nem lesz ebből semmi. De a döntés azt bizonyítja, hogy az etikai bizottság tette a dolgát, és nem húzta két hónapig a döntést” – mondta Markó Bálint hozzáfűzve, hogy az egyetemen elindított mechanizmusok Románia-szinten is egyediek, úttörőek. Hangsúlyozta, hogy ezek a dokumentumok nem pusztán papírok, ezt bizonyítja az egyetemi ombudsman intézménye is, ahová bizalommal fordulhatnak a diákok.   

„Ebből a krízisből ki lehet úgy jönni, hogy minőségi javulást tudunk felmutatni. Ez is a szándékunk, ez is az üzenetünk, hogy a minőséget – az informálás révén – még inkább próbáljuk biztosítani” – zárta a rektorhelyettes.

(Címlapkép: BBTE/Facebook)