Folytatódik a fertőzések növekvő trendje, ugyanakkor úgy tűnik, hogy közeledik a negyedik hullám tetőzése a 16 ezret is meghaladó napi esetszámokkal – derül ki a Covid-19 Romanian Economic Impact Monitor erre a hétre vonatkozó előrejelzéséből. Dr. Szász Levente projektvezetőtől megtudtuk, nehéz terep járványügyi előrejelzéseket kiadni, ugyanis sok bizonytalan tényező van egy-egy prognózis mögött. Mindenesetre a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatos kutatói megpróbálnak minél pontosabb becsléseket kiadni a járvány várható alakulásáról, de a koronavírus-járvány gazdaságra kifejtett hatásairól, a fertőzöttségi ráták alakulásáról és a megyék átoltottságáról is értékes adatokat közölnek.

Amikor a kutatási projekt valós időben, naponta frissülő portálja tavaly tavasszal elindult, sokkal nagyobb volt a bizonytalanság, mint ma, amikor már sokkal többet tudunk a koronavírusról és az azzal szembeni védekezésről. Óriási volt a kommunikációs zaj, egymásnak ellentmondó információk jelentek meg a járványhelyzetre adott hatósági válaszokról. A társadalomnak nagy igénye volt a hiteles tájékoztatásra, és ezt is felismerve született meg a Covid-19 Romanian Economic Impact Monitor portál. „A cél azóta is változatlan: továbbra is hiteles, naprakész információkat teszünk közzé minél közérthetőbb módon” – mondta dr. Szász Levente. A közérthetőséghez nagyban hozzájárul, hogy a száraz adatokat interaktív infografikákkal szemléltetik.

Ismét megnőtt az érdeklődés a járványügyi adatok alakulása iránt

Beszédes, hogy a kutatási projekthez készült portál látogatóinak érdeklődése hogyan változott az indulás óta, tudtuk meg. „Jelenleg az emberek inkább a járványügyi és a gazdasági-társadalmi adatok iránt érdeklődnek. Ez nem meglepő, hiszen minket, gazdasági szakembereket is a járvány negyedik hullámának a felfutása érdekel, mert ezek meghatározzák a kormányzati intézkedéseket, amelyek meg hatással vannak arra, hogy a gazdasági növekedés hogyan fog alakulni a következő időszakban. Tavaly tavasszal a járványadatokat nézték az érdeklődők, rögtön utána azt, hogy ez milyen gazdasági visszaesést fog okozni, majd a nyári időszakban – különösen az idén – mindenki igyekezett elfelejteni a járvánnyal kapcsolatos gondokat, és sokkal inkább nézték azt a szekciót az oldalunkon, ami a normalitáshoz való visszatérést mutatja” – vázolta fel az egyetemi tanár.

Romániában nem létezik egy rendszeres, országos szintű járványügyi előrejelzés, településszintű pedig még annyira sem. Az egyetemi oktató szerint valamelyest érthető, hogy a hatóságok tartózkodnak ettől, mert nagyon nehéz pontos adatokat kiadni, egy-egy prognózis mögött rengeteg bizonytalan tényező van, már pedig ha a döntéshozók a prognózisokhoz szeretnék alakítani a járványügyi intézkedéseket, minél pontosabb adatokra lenne szükségük, amiért a kutatók vállalják is a felelősséget. „Tehát minket is a helyzet kényszerített arra, hogy gazdasági szakemberekként járványügyi előrejelzéseket adjunk” – magyarázta dr. Szász Levente.

„Az előrejelzések elkészítésekor alapvetően két dolgot veszünk figyelembe. Egyrészt megnézzük a vírus reprodukciós rátáját, ami azt mutatja, hogy egy fertőzött személy átlagosan hány másik embert fertőz meg. Ha ennek a mutatónak az értéke egynél nagyobb, akkor a járvány felfutóban van, ha ennél kisebb, a járvány fokozatos visszahúzódásáról beszélhetünk. Emellett figyeljük a romániai lakosság mobilitási mutatóit, azt, hogy az emberek mennyi időt töltenek közösségben, és mennyi időt otthon vagy kicsit védettebb terekben” – avatott be a háttérmunkába a kutatócsoport vezetője.

A BBTE kutatóinak projektje szeptember elején azzal hívta fel magára a nyilvánosság figyelmét, hogy előrejelezte: az október elejei egyetemi tanévkezdéskor a fertőzöttségi ráta Kolozsváron meghaladhatja a 6 ezreléket, ezzel keresztúlhúzva a felsőoktatási intézmények azon bizakódó tervét, hogy a legtöbb helyen személyes jelenléttel kezdődhet meg a tanítás. „Nem örültünk mi sem a szcenárióelemzésünk eredményének, hiszen mi is a jelenléti oktatás mihamarabbi és minél szélesebb körű visszaállítása mellett foglalunk állást. Az online oktatást messze nem lehet azon a színvonalon végezni, mint a jelenléti oktatást” – szögezte le dr. Szász Levente. Kérdésünkre elismerte, hogy a BBTE döntéséhez, amellyel a karokra bízták az egyetemkezdési forgatókönyvek kiválasztását, jó támpontot adott az elemzésük, de hozzátette, hogy egy egyetemi döntés nagyon komplex, számos egyéb tényezőt figyelembe kell venniük, minden karnak megvan a maga sajátossága.

Mint azt korábban összefoglaltuk, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem legtöbb karán az első félévben hibrid formában zajlik az oktatás, de van, ahol a teljesen szemtől szemben zajló oktatás mellett, máshol a kizárólag online tanítás mellett döntöttek. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán pedig jelenléti oktatással kezdték meg a tanévet, ennek többek között a magas átoltottsági arány a magyarázata.

„Magánemberként és egyetemi vezetőként is azt gondolom, hogy az emberiségnek eddig egyetlenegy jó válasza van a járványra, és ez az oltás. Ebben lehet hinni vagy nem hinni, lehet keresni a hiányosságait – amelyek nyilván vannak –, de jelenleg ennél jobbat nem tud az emberiség. Úgy tűnik, hogy azok az országok, ahol az átoltottsági ráta sokkal magasabb, mint Romániában, a negyedik hullám leköszönőben van. Amikor nálunk a legdrasztikusabban futnak fel a számok, a nyugat-európai országokban a járvány leszálló ágban van. Mind járványügyi, társadalmi és gazdasági szempontból az átoltottsági ráta jelentős növelését látom Románia egyetlen esélyének” – fogalmazta meg üzenetét dr. Száz Levente egyetemi oktató. 

A kutatási projekt vezetője Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatért és a tudományos kutatásért felelős dékánhelyettese. A projektcsapat tagjai Bálint Csaba (a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, a BBTE társult oktatója), Csala Dénes (a Lancaster University adjunktusa, a BBTE társult oktatója), Csíki Ottó (a BBTE doktori hallgatója), Nagy Bálint Zsolt (a BBTE docense), valamint Rácz Béla-Gergely (a BBTE adjunktusa).

(Címlapfotó forrása: pixabay.com)