A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szerda késő délutáni közleményében tudatta: az egyetem vezetősége meghallgatta a Szamosközi-ügyben érintett személyeket, köztük magát a professzort is, aminek következtében az BBTE rektora felfüggesztette tisztségéből dr. Szamosközi Istvánt, ameddig meg nem születik az egyetem etikai bizottságának határozata. November 4-én került napvilágra az a mostanra már sokak által ismert videó, amelyben a BBTE Pszichológia Karának volt dékánja és aktív professzora trágár szavakkal illeti tanítványait és kollégáját. A videót cikkünk közzétételének idején már 32 ezren tekintették meg, és több száz hozzászólás érkezett, melyekben diákok és korábbi egyetemi hallgatók osztották meg tapasztalataikat és véleményüket a professzorról. Szamosközi professzor szerint az ügyet régi ellenségei kreálták, és nincs tervében visszavonulni. Az egyetem időközben bejelentette: a szóban forgó helyzetet a BBTE vezetősége és etikai bizottsága elemzi, ám sokak szerint a történetnek ezzel még nincs vége. Markó Bálint rektorhelyettes a Maszolnak elmondta: változtak az idők és a szereplők is, ezért várható, hogy konkrét következményei lesznek a történeteknek, melyekre immár közvetlen bizonyíték is rendelkezésre áll. A Maszolnak egyetemi oktatók és diákok is megszólaltak az eset kapcsán. Számos diák nevével vállalta a kiállást a változás reményében, és professzor kollégák is kimondták, a diákoknak igazuk van, ugyanakkor kiemelték, hogy ez az ügy nem újkeletű, hanem egy több évtizedes probléma kapott újra lángra.

„Egyetemünk multikulturális hagyományokkal rendelkező intézmény, amely ösztönzi a kölcsönös tiszteletet, az együttműködést, a befogadást, az esélyegyenlőséget és ellenzi a megkülönböztetést, azért, hogy az akadémiai közösség minden tagja között konstruktív és kollegiális légkör alakulhasson ki, amely az akadémiai fejlődés alapja” – fogalmaz szerda délutáni közleményében a Babeș–Bolyai Tudományegyetem.
A szövegben most sem nevezik meg konkrétan az egyetemi tanárt, csak a kontextusból derül ki, hogy Szamosközi István pszichológiaprofesszorról, a pszichológia kar alapítójáról és volt dékánjáról van szó, ugyanis a róla készült felvétel, amelyen minősíthetetlen szavakkal beszél a kollégájával, múlt hét óta terjed a Facebookon.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szerda késő délutáni közleményében tudatta: az egyetem vezetősége meghallgatta a Szamosközi-ügyben érintett személyeket, köztük magát a professzort is, aminek következtében az BBTE rektora felfüggesztette tisztségétől dr. Szamosközi Istvánt, ameddig meg nem születik az egyetem etikai bizottságának határozata.

Éltető Noémi, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának volt diákja osztotta meg a videót Facebook-oldalán, amelyben egy beszélgetés hangzik el a professzor és egyik kollégája között. A videóban Szamosközi István minősíthetetlen hangnemben beszél diákjairól és kollégájával egyaránt, egymást érik a káromkodások, a professzor dühében elejti azt a kijelentést, hogy „gyúrja beléjük a f*szát!”, amelyért egyébként azóta nyilvánosan bocsánatot kért a Kolozsvári Rádióban.

A videó közzétételekor Éltető Noémi, aki azóta nyílt levélben vállalta nevét az ügy mellett, így fogalmaz: „Ez a friss felvétel először gyomorba vágott, mert három éven keresztül az egyetemen ezt és ennél sokkal rosszabbakat is (igen) szemtől szemben kellett hallgatnunk.” Éltető Noémi jelenleg a németországi Max Planck Társaság kutatóintézetének doktorandusza, és nyílt levelében elárulta az is, miért vállalta a nevét is az ügyhöz. Mint írja, szeretné megadni a lehetőséget arra, hogy a professzor és Fóris-Ferenczi Rita dékánhelyettes megmagyarázzák azokat a megállapításokat, amelyeket a sajtóval közöltek a videó megjelenése után. Ezek között olyan kijelentések szerepeltek, mint: nem voltak korábban hasonló panaszok a diákok részéről, hogy a videóban elhangzott trágár beszéd értelmezés kérdése, és hogy azok a diákok panaszkodnak a bántalmazás ellen, akik kudarcot vallottak a vizsgákon vagy nem értek el valamit és bosszút akarnak állni. Fóris-Ferenczi Rita dékánhelyettes ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy a „félelem magával hozza a gyávaságot”, és hogy „aki fél, az inkább hallgasson”. „Az egyetem etikai bizottságánál is lesz panasztétel. De az ügyet többet nem tartjuk az egyetem falain belül, mert tudjuk, hogy ott el lesz intézve” – írja oldalán a doktorandusz.

„Esély sem volt hivatalosan jelenteni egy-egy incidenst”

Éltető Noémi bejegyzése alatt többen megosztották hasonló történetüket, Malkov Katalin például, aki szintén névvel vállalta véleményét, úgy fogalmaz: „Személyesen ’volt szerencsém’ megtapasztalni a megfélemlítést és rendszeres megalázást. Aki átélte, ami ott folyik, az pontosan tudja, hogy esély sem volt hivatalosan jelenteni egy-egy incidenst, hiszen bizonyíték híján, szimpla bemondásra maximum kinevetik a hallgatókat, de semmi nem történik... Nyílt titokként lengte körül mindannyiunk egyetemi napjait, ami az órákon és vizsgák során történt, és a tehetetlenség valóban fojtogató volt. Ha nem élem át személyesen, nem hinném el, hogy a mai világban még van olyan hely, ahol ilyen szintű érzelmi bántalmazás elfogadott és a nevelés eszközének számít.”

Megkeresésünkre a volt diák annyit fűzött hozzá mondanivalójához: a kommenten kívül egyelőre nem szeretne mást közölni a nyilvánossággal, „a többit személyesen küldi el Szamosközinek és az etikai bizottságnak, mert így érzi korrektnek”. Emellett kijelentette, hogy támogatja és hajlandó aláírni azt a petíciót, amelyet a Transindex hírportál kezdeményezett, és amelyet azóta már közel 1300-an írtak alá.

A botrány kirobbanása óta igyekszünk diákokat és oktatókat megkeresni, akik nevüket is vállalják az ügyben. Az elmúlt napok eseményei – úgy tűnik – oda vezettek, hogy egyre többen merik megosztani történeteiket, névvel vagy név nélkül, így lapunknak is nyilatkozott egy volt diák, Fábián Balázs Dániel, aki már négy évvel ezelőtt, akkor azonban még névtelenül hívta fel a figyelmet a problémára a Transindex cikkében.

A diákok a videón látottaknál is hitványabb bánásmódban részesültek

Fábián Balázs Dániel négy évvel ezelőtt még névtelenül nyilatkozott a Transindexnek, ám mivel jelenleg végzős kertészmérnök-hallgató a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, úgy érezte, ennyi idő után végre felvállalhatja kilétét is. Megkeresésünkre elmondta: öt évvel ezelőtt az első terve a pszichológia szak elvégzése volt, aminek sikeresen neki is fogott, ám sajnálatos módon az elképzelése kudarcba fulladt, amikor meglátta, hogy „milyen feltételeknek kell eleget tennie”.

„Szamosközi azzal kezdte az évet, hogy kijelentette, a pszichológia nem lélektan, majd ezt követte az a mondat, hogy a tudáshoz magolásra van szükség. Végül az a nézőpontja is érvényt nyert, miszerint a hatalmának köszönhetően bármit megengedhet magának, mivel többször előfordult, hogy egy amfiteátrumnyi közönség előtt alázott meg. Számomra teljes mértékben ellehetetlenítette a tanulást, és ahogy az ügy kapcsán megjelent nyilatkozatokban is olvastam, ez ebben az intézetben évtizedek óta jelen volt. Szamosközi az elrontott rendszerváltás jelképe, az ő nyelve az erőszak és az elnyomás. A tanár úrról kikerült videó mindössze a jéghegy csúcsa, a diákok még ennél is hitványabb bánásmódot kaptak” – mondja a volt diák.

Arról is beszélt a Maszolnak, hogy ő „szerencsésen megmenekült”, azaz csak egy évet vesztett el, mert „volt hova hátrálnia”, de sokan kénytelenek voltak végigjárni ezt a szenvedést. Mint mondja, azért kellett négy évvel ezelőtt névtelenül nyilatkoznia, mert akkor még nem döntötte el, hogy végleg otthagyja az egyetemet, és biztos volt benne, hogy maga alatt vágná a fát, ha nyíltan merne felszólalni. Hozzáteszi, volt szerencséje megtapasztalni a „valódi oktatást”, és biztosíthat mindenkit, hogy ha egy másik egyetemen bárkivel szemben olyan magatartást tanúsítottak volna, mint amilyet a felvételen láthattunk, azt még aznap kirúgnák és „igazuk lett volna”, mert ezek a „barbár megnyilvánulások” nem egy egyetemi intézet falai közé valók.

„Most már sajnálom, hogy nem rögzítettem az órákat, hogy összegezve beküldjem az egyetem etikai bizottságának azzal a reménnyel, hogy változni fog valami. Azért mehet ez így évek óta, mert mindannyian jól be vagyunk tanítva, hogy ilyen esetben nem szabad felszólalni, hanem lehetőség szerint el kell menekülni” – mondta a Maszolnak Fábián Balázs Dániel.

A vélemények nem minden esetben egyeznek

Az ügyben megkeresésünkre megszólalt egy jelenleg a Pszichológia és Neveléstudományok Kar román tagozatán doktoráló fiú is, aki úgy fogalmazott: névtelenül szeretne nyilatkozni, hogy a nyilvánosság ne gondolja azt, „bármilyen szinten is befolyásolja” az álláspontját az aktív hallgatói státusa. Mint mondta, a karon több szakra is járt, ezek közt szerepelt a pszichológia szak is, amelyet 2021-ben fejezett be. „A professzor több félévben is tanított, egyszer sem éreztem azt, hogy verbális erőszak áldozata lettem volna. Valóban vannak megnyilvánulásai, amelyek nem akadémiai kultúrába illők, viszont úgy gondolom, hogy nem lehet kiragadni egy kis részt a viselkedéséből és az alapján megítélni őt, mint embert, tanárt. Igaza van azonban a nagy többségnek abban, hogy semmi nem jogosít fel arra, hogy így beszéljünk kollégáikkal, diákjainkkal, embertársainkkal” – mondja.

A doktoranduszhallgató továbbá úgy fogalmazott, valóban voltak olyan helyzetek, amikor a professzor „megmondta az őszinte véleményét”, vagy kevésbé akadémikus nyelvezetet használt, de ez nemtől, kortól független volt, és ő nem érezte azt, hogy az lett volna a célja, hogy bárkit is megszégyenítsen, megalázzon. Meglátása szerint „nem féltek tőle a diákok”, hanem inkább „nem foglalkoztatta őket annyira a helyzet”, hogy bármilyen jogi lépést tegyenek. Szerinte a pszichológia szakon, ha egy tanárral problémájuk volt a diákoknak, akkor „lehetett tenni bejelentést és kivizsgálták az ügyet”, és konkrét példa is volt az évfolyamán, hogy ez egy másik tanára esetében megtörtént.

KMDSZ: ötvenkét diák nevével ellátott dokumentumot nyújtottak be

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség szerdán kiadott közleményében azt írja, sikerült Zbranca Ionuț-Leonte, a BBTE diákprefektusának és Struber Henrik-Iliász, a BBTE magyar tagozatának diák-alprefektusának közbenjárásával a BBTE etikai bizottsága elé terjeszteni az ügyet. „Kocsis Malvina-Gréti, a KMDSZ volt vezetőtanács tagja, a BBTE magyar tagozatának volt diákszenátora, a Pszichológia és Neveléstudományok Kar mesteris hallgatója ma, november 10-én, iktatta a karon hallgató számos diák sérelmét névtelenül tartalmazó, illetve ötvenkét hallgató nevével és aláírásával hitelesített dokumentációt” – írja a KMDSZ.

Hozzáteszik: ebben a frissen összeállított csomagban felhozott esetek az Etikai és szakmai magatartási kódex 33. cikkét sértik, amely a kollegialitás elvét szentesíti.

A KMDSZ kérvényezi a professzornak a „felsőoktatásban tevékenykedő oktató- és kutatószemélyzet jogállása” alapján történő felelősségre vonását. Ugyanakkor az 1/2011-es számú Nemzeti oktatási törvény 312-es cikk 2. bekezdésének e) alpontja értelmében, „többszörös, etikátlan magatartástanúsítására hivatkozva” kérik a munkaszerződés fegyelmi okokból való felbontását is.

„A Kolozsvári Magyar Diákszövetség továbbra is határozottan kiáll mindennemű etikátlan magatartás ellen, amely negatív hatással van az akadémiai oktatás résztvevőinek szellemi, lelki fejlődésére, illetve csorbítja a felsőoktatási intézmény hitelességét, ennek fényében pedig szorgalmazza ezen esetek az oktatás bármely szereplője által történő felvállalását” – fogalmaznak közleményükben.

Megszólalt az intézmény egy korábbi dolgozója is

Megkeresésünkre a BBTE egyik tanára is megszólalt, aki 30 éve tanít az egyetemen, ám az volt a kérése, hogy nevét ne fedjük fel. Mint fogalmaz, az ügy „előrehaladott és jó irányba mozdult el”. Kiemelte, hogy szerinte ködösítettek, amikor azt mondták, hogy a Pszichológia és Neveléstudományok Karon Szamosközit sokan támogatnák. Ő úgy gondolja, hogy „távolról sem osztja” a kollégák többsége ezt a véleményt. Hozzátette, már 25 évvel ezelőtt is hallotta a hallgatóktól, hogy a professzor ilyen stílusban beszélt velük, és ez mind a mai napig megmaradt.

„Tudomásom szerint a 2000-es években például több kolléga is írt levelet az akkori rektorhelyettesnek, sok mindenről tájékoztatták őt, tehát nem jelenthetjük azt ki, hogy a professzor irányába soha semmilyen írásos panasz nem érkezett” – nyilatkozta. Hozzátette: sajnos ezek hatására sem történt változás az ügyben, mivel „tudjuk, hogyan történt ez akkoriban”. Szerinte nem volt egészséges az a légkör, ami ott volt, és mivel Szamosközi volt akkor az Akadémiai Tanács alelnöke, a rektor fölött állt, támadhatatlan volt és hatalmát senki sem felügyelte.

„Nyílt titok volt, hogy Szamosközi hogyan viselkedik”

Nevét elhallgatni kívánó megszólalónk szerint konkrétan őt nem értesítették írásban a diákok a panaszokról, bár az egyetem valamennyi karáról jártak diákok a professzor óráira. Véleménye szerint egyesek azért védik még most is, mivel egy „rendkívül bosszúálló személy, és minden lehetőséget megragad, hogy ahol lehet, keresztbe tegyen azoknak, akik ellene fordultak, egészen apró dolgokért is”. Elmondta: a diákoknak is sokszor megkeserítette az életét, meggátolta az előrejutásukat, nem csak az ott dolgozóknak.

„A diákok engem nem kerestek meg konkrétan az ügyben, de kollégáimat igen, így hallottam ezekről a panaszokról. Nyílt titok volt, hogy Szamosközi hogyan viselkedik, bár nyilván senkinek sincs ideje napi szinten ezt követni, ez főként az intézet feladata lett volna. Most már nem kéne akkora befolyása legyen, hiszen nyugdíjas, és más az intézetvezető is, de nagy beleszólása volt abba, hogy az elmúlt években ki került az intézetbe, és nyilván olyanok maradtak, akikkel ő dolgozni akart” – hangsúlyozta.

Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az utóbbi 8 évben „jobban odafigyeltek” az ilyen esetekre, és Ioan-Aurel Pop rektori mandátuma alatt is nyilván voltak viták, a kollégák nem értettek mindenben egyet, de ez nem vont maga után megtorlást. „Én annak idején, a 2000-es években nagy nyomást éreztem, ha valaki más véleményt hangoztatott, vagy szembeszállt a vezetőséggel, számíthatott arra, hogy megtorolják” – mondta. Abban az időszakban egyébként Andrei Marga volt a BBTE rektora.

Az oktató ugyanakkor az is elárulta, ő bízik abban, hogy változás lesz ezen a téren, és szerinte az egyetem is sokat tanulhat ebből az esetből. Szerinte ezekre a dolgokra „nagyon korán oda kellett volna figyelni és korrigálni, mintsem szemet hunyni fölöttük”, mert sok mindenre negatívan hatottak, kialakul egy „egészségtelen szervezeti légkör”, ami sem a tanulást nem segítette, sem a diákokkal való együttműködést. Megszólalónk reméli, ugyanaz fog történni, mint bármelyik nyugati egyetemen, hogy a professzor lemond vagy megszűntetik a munkaszerződését, főleg azért, mivel „ez nem egyszeri eset, egy elszólás, hanem ennek hosszabb előtörténete is van”.

Benedek Dezső: minden úgy van, ahogy a diákok állítják

Az amerikai Georgiai Állami Egyetem professzora, Benedek Dezső, aki antropológiai esettörténetet tanított sok éven keresztül a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, úgy érezte, meg kell szólalnia az ügyben, hiszen már korábban is „látta ezt a jelenséget így lezajlani”. Mint mesélte, még Andrei Marga rektor idejében, akivel Szamosközi „nagyon közeli” barátságban volt, panaszkodott sok diák, hogy „mik történnek a pszichológia karon”. Mint fogalmaz, ezt onnan tudja, hogy a Georgiai egyetem és a BBTE között létrejött egyezmény után, amit a rektor kezdeményezett, ő eljött Kolozsvárra antropológia kurzust tanítani, itt pedig személyesen hallotta a rengeteg panaszt a professzorról.

„A végén összegyűjtöttem azokat a diákokat, akik panaszt akartak tenni, csak nem mertek, és elintéztem, hogy Csomafáy Ferenc fotográfus és újságíró, aki sajnos nemrégiben hunyt el, beszélhessen velük. A diákok leültek vele az én jelenlétemben, és ő írt egy dörgedelmes cikket ugyanerről a jelenségről, ami a napokban is megjelent a sajtóban. A cikk a Szabadságban jelent meg akkor és óriási felháborodást váltott ki. Pont ugyanezek a problémák jelentek meg benne, mint most, ugyanezt hallottuk, mint ami az utóbbi napokban megjelent a sajtóban” – mesélte a professzor.

Szerinte tehát, amikor Fóris-Ferenczi Rita dékánhelyettes azt állítja, hogy ezek a történetek nem valósak, vagy hogy nem érkezett panasz Szamosközi ellen, akkor nem mond igazat, mert „ez egy olyan cirkusszal járt annak idején”, hogy maga Marga hívatta fel Benedek Dezsőt az irodájába, és azt mondta neki, hogy beszélje meg Szamosközivel négyszemközt az ügyet.

„Találkoztunk is és megbeszéltük a dolgot. Akkor mondtam neki, hogy ebből előbb-utóbb baj lesz, mert változik a világ, be fogunk lépni az Európai Unióba, és ezzel együtt meg fognak változni a törvények is, és valaki be fogja perelni, mert így nem beszélhet a diákokkal” – fogalmazott. Hozzátette: a professzor úgy beszél mindenkivel a való életben, ahogy azt a videóban is hallhatjuk, és az is igaz, amit sok volt diákja állít, hogy az a videofelvétel még egy „enyhébb változata” az órákon elhangzottaknak.

Korábban a tanárok nem tartották meg az óráikat, ezen változtatott Szamosközi

A Georgiai Állami Egyetem professzora kitért arra is, hogy Szamosközinek ugyanakkor sokat köszönhet az egyetem, és fontosnak tartotta ezeket a szempontokat is megemlíteni. Mint mondja, akkoriban az volt a legnagyobb baj az egyetemen, hogy a tanárok nem tartották meg rendesen az óráikat, és régi, húsz évvel korábbi jegyzetekből tanítottak, amelyek már egyáltalán nem voltak érvényesek.

„Szamosközi azt mondta, hogy ezt megváltoztatja, és meg is változtatta. A tanárok elkezdték megtartani az órákat, nem volt panasz ezzel kapcsolatosan többet, és hangsúlyt fektetett a kutatásokra is. Ő azt mondta, hogy könyveket szeretne, mert nincsen könyvtáruk, és becsületére váljon, megcsinálta, én egy évtizeden keresztül kofferekben hoztam a könyveket neki, hogy építhesse a könyvtárat. Ment minden rendben egy darabig, ilyen szempontból panaszom nem volt rá, mindent megcsinált, amit mondott, megváltoztatta az egyetemet” – nyilatkozta Benedek Dezső, hozzátéve, hogy a magatartására akkor is érkeztek panaszok.

Benedek Dezső ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy fog-e változni valami a pszichológia karon, hiszen a múltban már megtörtént ennek ellenkezője, Csomafáy Ferenc cikke után, ami nagy port kavart, „visszagravitáltunk ugyanoda, ahol voltunk, sőt még rosszabb lett a helyzet”. „Szamosközi ki kell kerüljön a képből, ez az egyetlen megoldás, és úgy, hogy semmi beleszólása ne legyen az egyetem vezetésébe. Érdekes módon sokaknak, akik nyugdíjba mentek, nem engedték a szerződéshosszabbítást, de Szamosközinek igen. Szerintem most már hagynia kéne, hogy a fiatalok foglalkozzanak a pszichológiával” – jelentette ki. Hozzátette: a fiatalabb kollégák és diákok megfélemlítése régóta jelen van az egyetemen, itt nincs, amit félremagyarázni, minden igaz a történetből, és ő helyesli azt, hogy volt diákok, akiket ő is tanított, mint például Éltető Noémi, nyilvánosan felszólaltak.

Vizsgálatot indított a BBTE etikai bizottsága

Mint korábban írtuk, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetősége és etikai bizottsága vizsgálatot indított a videofelvétel láttán. Közleményükben nem nevezik meg konkrétan az egyetemi tanárt, csak a kontextusból derül ki, hogy Szamosközi István professzorról van szó.

„A BBTE egyértelműen szabályozza a helyzethez illő magatartást az akadémiai tevékenységek során. Emellett elvárjuk azt is, hogy a helyes, mintaszerű és korrekt társas magatartás – az oktatók/kutatók, hallgatók és adminisztratív munkatársak részéről – a mindennapi életben, így a tanórák szüneteiben is megnyilvánuljon, különösen nyilvános környezetben (természetesen örülnénk, ha ez a magánszférában is megnyilvánulna)” – fogalmaz az egyetem vezetősége.

Markó Bálint: az ilyen jellegű viselkedés nem megengedett, sőt, elítélendő

A BBTE rektorhelyettese megkeresésünkre elmondta: az etikai bizottság abban a pillanatban összeül és vizsgálatot indít, amikor olyan eset történik, ami egyértelműen bizonyítja a kihágást. Mint fogalmazott, jelen esetben a bizottság azért ült össze, mivel a napvilágot látott videó már kellő bizonyítéknak számított, ugyanakkor a diákok részéről is érkeztek panaszok Szamosközi professzor viselkedésére. Elmondta: a bizottság már foglalkozik az üggyel, de mivel teljes mértékben független a vezetéstől, így nincsen információja arról, hogy mikor születik döntés.

Markó Bálint kifejtette, ahogy közleményükben is szerepel, az egyetem álláspontja az, hogy az intézmény keretei között az ilyen jellegű viselkedés „nem megengedett, sőt elítélendő”, az egyetemi alkalmazottak és a diákok részéről egyaránt. „Mindenkitől, aki az egyetem tagja, elvárunk egy decens, kollegiális magatartást, ami méltó egy felsőoktatási intézményhez. Természetesen azt is szeretnénk, ha ez a falakon kívül is igaz lenne, de persze tudjuk, hogy ez már valamelyest a privát szféráról szól” – nyilatkozta.

A rektorhelyettestől azt is megkérdeztük, mi garantálja azt, hogy lesz következménye Szamosközi professzor magatartásának, hiszen Benedek Dezső felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen esetek napivlágra kerültek már a múltban, hasonló sajtóvisszhanggal, mégsem történt változás.

Markó Bálint úgy vélte, ezt az garantálhatja, hogy változtak az idők és a szereplők is. „Ha nem arról a bizonyos plágiumügyről van szó, akkor nem emlékszem más botrányra, lehet amiatt, mert túl régen volt, vagy egyszerűen elkerülte a figyelmemet, de az biztos, hogy az nem egy recens ügy. Azt azért látni kell, hogy a Marga-időszak után nagyon sok mechanizmus a helyére került, és nagyon sok olyan eszköz került a kezünkbe, amelyek azelőtt egyszerűen nem álltak a rendelkezésünkre. Van egy ombudsmanunk, akihez a diák elmehet, elbeszélgethet vele, tehát nem csak arról van szó, hogy folyamodványt ír” – nyilatkozta. Hozzátette: ráadásul az ombudsman magyar tagozatos, így még azt sem lehet mondani, hogy a magyar diákok nyelvi hátrányt szenvednének.

Általános jelenség az intézményekkel szembeni bizalmatlanság

A rektorhelyettes rámutatott, azért azt látni kell, hogy a mechanizmusok lehetnek a helyükön, hogyha a bizalom az intézmény vagy intézményi struktúrák működésével kapcsolatosan megingott. Szerinte ez általános probléma Romániában, nem egyetemspecifikus, és azt közéleti kutatások is alátámasztják, hogy a hivatalos fórumokba vetett bizalom gyenge, és ezt az attitűdöt szerinte nagyon nehéz megtörni.

Arról, hogy hogyan próbálják meg visszaállítani ezt a bizalmat a BBTE irányába, a rektorhelyettes azt mondta: nagyon sok tájékoztatás volt az elmúlt időszakban, teljesen újraszabták a tanári értékelési szempontokat, nagyon sokszor beszélgettek diákképviselőkkel, és ezeknek a felméréseknek hozadékai is voltak. „Intenzív információs kampányt folytattunk az elmúlt 4–5 évben, az etikai bizottság is több tájékoztatót tartott kari szinten. De persze tudjuk, hogy nem könnyű áttörni bizonyos falakat. Az egyik tanulság, amit ebből az ügyből levontunk, hogy ezeket folytatnunk kell, és akár más csatornákon keresztül is” – nyilatkozta. Markó Bálint hozzátette: fontos az is, hogy a diákok értésére adják, lehetőségük van arra, hogy ha baj van, ezt a vezetőséggel közöljék, és hangsúlyozta: „a félelem nem opció”, inkább egy jelenség, amelyet orvosolni kell.

Szamosközi István nem tervezte a visszavonulást

Az ügy fő érintettjével, dr. Szamosközi Istvánnal próbáltuk felvenni a kapcsolatot, egyelőre eredménytelenül. Amint sikerül elérnünk a professzort, cikkünket frissítjük álláspontjával.

Szamosközi egyébként a Krónikának korábban elmondta, hogy ez az egész ügy „egy hazugság”. Kedd délelőtt még úgy nyilatkozott: „elmondtam már ezerszer, disznóság, ami történt”, hozzátéve, hogy a videó „egy ellopott valami”, amit szünetben idegességében mondott, és törvénytelennek tartja, hogy rögzítették szavait és a videót közzétették.

A professzor a Transindexnek úgy nyilatkozott a múlt héten a botrány kirobbanásakor: a diákok „elkényeztetettek és rosszul értelmezik a helyzetet”, hiszen neki nemcsak az intézmény, hanem a diákok is sokat köszönhetnek, az oktatás minőségét növelte, és a diákok munkaerőpiaci elhelyezkedését is segített ajánlóleveleivel. A mostani ügy kapcsán azt nyilatkozta, hogy „régi ellenségeinek műve áll a háttérben”, és hogy a diákokat pedig azért sértegette, mert „mérges volt egy másik videokonferencia miatt”. A diákok által felvetett vádakra úgy reagált: ezek is csak értelmezés kérdései, és elmondta, hogy ő nem alázott meg senkit, ellenben ő az, aki rohangált azért, hogy külön tanszékként működhessen a Pszichológia és Neveléstudományok Kar. Szamosközi István ugyanakkor közölte: még nem készül visszavonulni, 35 éve oktat, és neki ez már nem erőfeszítés, hanem szórakozás.

A botrányos videó napvilágra kerülése óta többen jelezték, hogy a professzor a 2020–2021-es államvizsgavédések során is hasonló hangnemben beszélt diákjaival, a védéseket pedig az online oktatás miatt rögzítették, ezek további egyértelmű bizonyítékként szolgálhatnak. Cikkünk megjelenésekor az adatigénylést már benyújtottuk a BBTE és a pszichológia kar vezetőségének, a fejleményekről pedig tájékoztatjuk olvasóinkat.