Ezért nőnek ismét az üzemanyagárak

Tartósan emelkedik a kőolaj ára a nemzetközi piacokon, aminek a hatásai már itthon is érezhetők a töltőállomásokon. A drágulást a növekvő globális kereslet mellett elsősorban Szaúd-Arábia egyoldalúan bejelentett kvóta-csökkentése okozza.

Hatheti folyamatos emelkedés után hétfőn egy százalékkal csökkent a kőolaj ára a tőzsdén, mivel a befektetők a kereslet gyengülésére számítottak a világ két legnagyobb gazdaságában, Kínában és az Egyesült Államokban. Viszont a visszaesés mindössze átmeneti volt, kedden ismét fölfelé kúsztak az olajárak. Az Európában irányadó Brent típusú kőolaj hordója újfent meghaladta a 86 dolláros küszöböt.

Fotó: Agerpres

A drágulás oka: az Egyesült Államok Energia Információs Hivatala (EIA) kiadta havi jelentését, amely szerint 2023-ban a GDP 1,9 százalékkal emelkedik, szemben a korábbi előrejelzésben szereplő 1,5 százalékkal. Következésképp a hivatal arra számít – a kedvezőbb gazdasági kilátással párosuló nagyobb energiaigény miatt –, hogy a Brent nyersolaj hordónkénti ára 86 dollár fölött marad 2023 második felében. Az előző prognózis még 7 dollárral kisebb árat vetített előre.

Szaúdi vágás

A nyersolaj ára június óta emelkedik, a növekvő globális kereslet mellett elsősorban amiatt, hogy Szaúd-Arábia egyoldalúan a kitermelés jelentős csökkentéséről döntött. Múlt héten pedig a szaúdi kormány szeptemberig meghosszabbította a napi egymillió hordós vágást, annak ellenére, hogy a Brent ára 80 dollár fölé emelkedett a június végi 71 dollárról. Ez arra utal, hogy Rijád 80 dollárnál magasabb árat céloz meg – vélekedett a Reutersnek nyilatkozva Vivek Dhar, az ausztráliai Commonwealth Bank bányászati és energia-nyersanyag stratégája.

A szaúdi állami olajvállalat, az Aramco hétfőn 38 százalékos nyereségcsökkenésről számolt be a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, miután a cég a január–március időszakban30 százalékos visszaesést regisztrált. A különbségek oka a nyersolaj árában keresendő: az Aramco átlagosan 78,80 dollárt inkasszált egy hordó nyersolajért a második negyedévben, szemben a tavaly április-júniusi 113,20 dolláros átlaggal.

Amerikai árszabályozás

Az olajárak szintje magasabb is lehetne, ha az Egyesült Államok nem emelné – a Reuters által idézett jelentés szerint – 850 ezer hordóval a kitermelését, napi 12,76 millió hordóra. Ezzel megdől a 2019-ben felállított rekord; akkor 2,3 millió hordó amerikai olaj került a piacra naponta.

Másfelől a Biden-adminisztráció későbbre halasztotta a stratégiai kőolajkészletek feltöltését. Múlt héten visszavontak egy ajánlatot, amelyet 6 millió hordó vásárlására tett kifejezetten ebből a célból. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium szóvivője a szaúdi kormány döntésével indokolta a lépést. Washington nyilvánvalóan attól tartott, hogy az olajárak tovább emelkednének, ha 6 millió hordónyi olajt „elvonnak a piacról”.

Az előzményekhez tartozik, hogy az amerikai kormány tavaly rekordmennyiségű, 180 millió hordót szabadított fel a stratégiai tartalékból, miután az ukrajnai orosz invázió nyomán elszabadultak az árak. Az Energiaügyi Minisztérium az elmúlt hónapokban 6,3 millió hordót vásárolt vissza az árszabályozás céljával piacra dobott készletekből.

A tőzsdei befektetők döntéseit egyéb tényezők mellett az Egyesült Államok olaj- és üzemanyagtermék-készleteire vonatkozó adatok is befolyásolják. A Reuters által megkérdezett nyolc elemző becslése szerint az Egyesült Államok nyersolajkészletei átlagosan mintegy 600 ezer hordóval nőttek az augusztus 4-ig tartó héten. Az előző héten viszont az Egyesült Államok Energia Információs Hivatala arról számolt be, hogy az ország kőolajkészlete rekordszintű, 17 millió hordóval csökkent a nyári utazási szezon és a megnőtt az export következtében.

Szivárgások a Barátság vezetéken

A piac idegességét fokozzák és ezzel az árakat felfelé hajtják az olyan hírek is, mint a PERN lengyel olajvezeték-üzemeltető hétvégi bejelentése, miszerint szivárgás miatt le kellett állítani a kőolaj szivattyúzását az Oroszországot Európával összekötő Barátság (Druzsba) csővezetéken.

A PERN szerint nem találtak idegenkezűségre utaló jelet, amit azért tartottak fontosnak kiemelni, mert az orosz olajt és gázt szállító csővezetékeket sorozatos támadások érték Oroszország tavaly téli ukrajnai inváziója óta. Kedden a PERN bejelentette, hogy sikeresen megjavították a sérült vezetéket. Németország januárban leállította az orosz olaj importját, és a német sajtó szerint jelenleg kazah nyersanyagot pumpálnak a Barátság vezetéken keresztül.

Kedvezőtlen kilátások

A Reutersnek nyilatkozó elemzők némelyike úgy vélte, az össztermelés zsugorodása kisebb lehet a Szaúd-Arábia által bejelentett kvótacsökkentésnél, mivel a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) néhány tagja – például Líbia és Venezuela – közben növelte a kibocsátását. Az idézett adatok szerint az OPEC-államok 27,34 millió hordót dobtak piacra júliusban, 840 ezerrel kevesebbet, mint egy hónappal korábban. Ez máris a legalacsonyabb szint 2021 szeptembere óta. Ugyanakkor Oroszország bejelentette, hogy a jövő hónaptól napi 300 ezer hordóval csökkenti az olajexportját.

Az UBS elemzői közleményükben azt írták, hogy a szaúdi termeléscsökkentés meghosszabbítása nyomán szeptemberben a kereslet napi több mint másfélmillió hordóval meghaladja majd a kínálatot. Ezért arra számítanak, hogy a Brent-hordó ára 85 és 90 dollár között mozog majd a következő hónapokban.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?