Drágultak az üzemanyagok, de nem akkora mértékben, mint amiről a híresztelések szóltak
Valóságos pánikhangulat alakult ki szerdán, miután elterjedt annak a híre, hogy rövid időn belül jelentősen nőnek az üzemanyagárak. A benzinkutaknál hatalmas sorok alakultak ki, a sofőrök igyekeztek teletankolni autóikat. Voltak ugyan olyan töltőállomások, ahol óráról órára nőtt a benzin és a gázolaj ára, azonban a híresztelésekben előrejelzett árrobbanás elmaradt. Miklós Zoltán közgazdászt is megkérdeztük a jelenségről.
A nagy üzemanyagkereskedő vállalatoknál a hivatalos előrejelzéseknek megfelelően nőttek az árak, és korántsem olyan mértékben, mint ahogyan annak a híre elterjedt szerdán. A híresztelések szerint szerdán éjféltől tíz lej fölé emelkedett volna az üzemanyagok literenkénti ára, ezért országszerte ezrek álltak sorba a kutaknál, hogy még 7,5–7,9 lejes áron tudjanak elegendő benzint vagy gázolajat vásárolni.
.jpg)
Olvasóink jelzései alapján egyes kutakon óráról órára változott az üzemanyagár. Csütörtök reggelre egyértelműen kiderült, az árak változó mértékben, de nagyjából 15–50 banival emelkedtek a nagy kereskedőláncoknál. Kivételt képeznek az ezekkel partner benzinkutak és a kisebb töltőállomások, ahol valóban nagymértékű drágítást eszközöltek a tulajdonosok. Példaként a Bihar megyei Belényesben üzemelő MOL-partner benzinkút áremelése terjedt el legszélesebb körben, itt ugyanis a szerda délutáni órákban már 11 lejt, estére pedig 11,10-et is elkértek az üzemanyagok literjéért, de ugyancsak a Bihar megyei Tenkéről kaptunk egy képet egy olyan nyugtáról, amely szerint a gázolajat 12,99 lejért árusították literenként.
A monitorulpreturilor.info árfigyelő portál szerint csütörtökön reggel a 95-ös oktánszámú benzin Kolozsváron például 7,91 és 8,39 lej közötti áron volt kapható, a gázolaj ára pedig 7,97 és 8,95 lej között változott.
A pánikhangulat is befolyásolta az árakat
A Maszol megkeresésére Miklós Zoltán közgazdász, RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta: a szerdai pánikhangulat azután alakult ki, hogy megjelent a Bihar megyei benzinkút 11 lejes árának híre. Hangsúlyozta, annyi „ismeretlen” van most az „egyenletben”, hogy viszonylag nehéz levonni a megfelelő következtetéseket.
Meglátása szerint a sorbanállás egy pánikhangulat eredménye, és ez összehasonlítható azzal is, ami a valutaváltóknál történt az elmúlt napokban, hetekben: „Lerohanták az emberek a bankokat, valutaváltókat, euró-kézpénzt vettek ki vagy váltottak, és vittek haza, mert nagyobb biztonságban érezték magukat, ha otthon a párna alatt van kézpénzben az euró. Ezt megpróbálták kihasználni a valutaváltók azáltal, hogy a korábban 5 lej alatti árfolyamon beszerzett készleteket megpróbálták 5,2–5,3 lejes áron eladni.” Ugyanakkor már látható, hogy újra lehet 5 lej alatti árfolyamon eurót vásárolni, amennyiben valakinek van lejes és eurós folyószámlája, akkor tudott 5 lej alatt eurót vásárolni – tette hozzá Miklós Zoltán.
„Az üzemanyagok árát tekintve is meg vagyok győződve, hogy van egy pánikhangulat. A belényesi 11 lejes ár elindított egy hangulatot, a média felkapta, az emberek pedig megindultak a töltőállomásokhoz, hogy teletankolják az autójukat. De azt látjuk, hogy ez a pánikhangulat mára leült, továbbra is lehet enyhén 8 lej alatt üzemanyagot kapni” – fogalmazott a közgazdász.
Hozzátette, az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók, illetve a háborús helyzet miatt kevesebb üzemanyag kerül a piacra, de ugyanakkor látható, hogy a világpiaci árak esetében már megtörtént egy tíz százaléknál nagyobb csökkenés. „Idő kell, amíg ez a csökkenés megérkezik hozzánk is, mert van egy két-három hetes időbeli eltolódás, amíg ez az árcsökkenés megjelenik a kutakon, de azt várom, hogy a közeljövőben ez a helyzet megoldódik” – mondta a szakember.
Az üzemanyagár-növekedés azonban mindenképpen begyűrűzik a kereskedelemben és számos termék árában megjelenik majd a költségesebb szállítás – tette hozzá Miklós Zoltán.
Hogyan tevődik össze az üzemanyag ára?
A közgazdász a Maszol kérésére elmagyarázta azt is, hogy miképpen tevődik össze az üzemanyagok piaci ára, illetve tisztázta, hogy önmagában a jövedéki adó csökkentése miért nem lehet megoldás az üzemanyagárak mérséklésére.
„Nagyon sokan cikkeznek arról, hogy a jövedéki adó mérséklése, illetve az erről való lemondás nagymértékben tudná befolyásolni az üzemanyagárakat. Ez részben így van, mert ez része az árnak, a benzin esetében 1892,72 lej, a gázolaj esetében pedig 1734,66 lej ezer literre számolva, tehát literenként 1,8, illetve 1,7 lej a jövedéki adó. Fontos azt látni, hogy ez nem egyenesen arányos az árral, hanem ezt egész egyszerűen tonnára vagy literre állapítják meg, és tulajdonképpen mindegy, hogy az üzemanyag ára 7 lej vagy 10 lej, a jövedéki adó literenként ugyanannyi marad” – magyarázta Miklós Zoltán.
.jpg)
Ha az üzemanyagár további összetételét nézzük, figyelembe kell venni a szállítási és raktározási költségeket, mondta a parlamenti képviselő. A árra rátevődik még az általános forgalmi adó és az árrés is, így alakul ki a végső, fogyasztói ár. „A szerbiai pancsovai finomítónál például tegnap 3,5 lej volt az alapára az üzemanyagnak, és ebből lesz közel 8 lej, miután rákerül a jövedéki adó, a szállítás és tárolás díja, valamint az áfa és a kereskedő profit része” – részletezte Miklós Zoltán.
Az olvasók is jelezték, hol mennyiért tankoltak
Szerdai cikkünkhöz több száz hozzászólás érkezett, amelyekben olvasónk leírták tapasztalataikat és kiderült, a Petrom, a Rompetrol, a Lukoil és az OMV kutaknál is emelték az árakat, de a MOL Románia volt az, amelyik sokkal nagyobb áremelésre kényszerült. A Maszol még szerdán délután felvette a kapcsolatot a MOL Romániával és azt az információt kaptuk, egyelőre nem nyilatkoznak az áremelésre vonatkozó kérdésekre, de azt ígérték, hogy amint kialakul az álláspontjuk, hivatalos közleményben reagálnak a helyzetre.
Az Agerpres hírügynökség információi szerint a MOL-nál történt nagyobb mértékű áremelés mögött az állhatott, hogy az egyik magyarországi finomítóban felmerült problémák miatt a MOL-nak üzemanyaghiánya alakult a romániai piacon, melynek hatására a vállalat szerda estére az országos átlaghoz képest nagyobb mértékben növelte az üzemanyag literenkénti árát.
A hatóságok ellenrőzéseket rendeltek el
Virgil Popescu energiaügyi miniszter szerdán késő délután reagált a kialakult helyzetre. Facebook-oldalán közölte, hogy „Romániában nincs gond a benzinkutak üzemanyag-ellátásával, a romániaiaknak nem kell pánikba esniük és sorban állniuk, mert a készletek elegendők”.
Ugyanakkor ellenőrzéseket rendelt el Nicolae Ciucă miniszterelnök a töltőállomásoknál, miután az ország számos benzinkútjánál hosszú sorok alakultak ki. Dan Cărbunaru kormányszóvivő leszögezte: „indokolatlan az üzemanyagok drágulása Romániában”.
A Ziarul Financiar gazdasági lap online kiadása a Reuters hírügynökségre hivatkozva közölte: szerdán estére a kőolaj világpiaci ára mintegy 17 százalékkal csökkent annak hatására, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Irak közölte, támogatják a kőolajkitermelés növelését, ami ellensúlyozhatja az ukrajnai invázió után az orosz olajra bevezetett szankciók okozta ellátási zavarok egy részét.
A Brent olaj több mint 17 százalékkal, azaz 22 dollárral esett vissza és 105,60 dolláron érte el az ülésszak mélypontját.
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT
.jpg)
